Ki jogosult a gyermekgondozási díjra (GYED) 2017-ben?
Elsősorban az a biztosított szülő jogosult a gyermekgondozási díjra, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon belül biztosított volt. Jogosult lehet továbbá az a szülő is a GYED-re , akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj folyósításának az ideje alatt szűnt meg. Fontos feltétel az is, hogy az igénylő szülő saját háztartásában nevelje a gyermeket.
A GYED legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártától kezdődően a gyermek 2. életévének a betöltéséig jár. Ikergyermekek esetében a gyermekek 3. életévének a betöltéséig folyósítható az ellátás.
Nem jár a gyermekgondozási díj:
- ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül kivéve, ha táppénzt, baleseti táppénzt, csed, gyed, gyest, stb kap (Ebtv.42/C.§ található a teljes felsorolás);
- gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték;
- gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.
- még további speciális feltételeket a jogszabály tartalmaz.
A gyermekgondozási díj összege:
Amennyiben az igénylőnek a GYED jogosultsága előtt folyamatos biztosítási jogviszonya volt, akkor a gyermekgondozási díj első napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától keresett 180 bérrel ellátott nap alapján megállapított egy napi átlagkereset 70% a GYED összege. Az így vizsgált 180 napi bér keresésében maximum a GYED jogosultságát közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. Abban az esetben, ha a folyamatos biztosítási jogviszony megszakadt, akkor csak a jogosultság kezdetekor fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni az ellátás megállapításánál.
Amennyiben a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor 120 napi jövedelmet keresnek. Ha nincs 120 napi jövedelem sem a fennálló a jogviszonyban, de van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya akkor a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell az ellátást megállapítani.
A GYED-et naptári napokra fizetik, ezért havonta minimálisan változik az összege, de 2017. évben a bruttó 178.500.- forintot nem haladhatja meg az ellátás havi összege.
Mikortól lehet keresőtevékenységet folytatni a GYED mellett?
Abban az esetben, ha anya a csecsemőgondozási díjat a szülés napjától kérte, akkor ez nem jelent problémát, hiszen az 168 napig jár és a 169. naptól folyósítják a GYED-et. Ettől a pillanattól lehet dolgozni is korlátozás nélkül. Viszont ha anya a csecsemőgondozási díjat a szülés várható idejét megelőző 28. naptól kérte, akkor hamarabb kezdődik a GYED folyósítása is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a gyerek 169. napos kora előtt nem lehet akkor sem kereső tevékenységet folytatni, ha már GYED került megállapításra. Ez általában akkor fontos, ha apuka kéri a GYED megállapítását. Ami sok esetben érthető, hiszen általában magasabb fizetéssel rendelkeznek a család férfi tagjai, így több pénz kerülhet a családi kasszába.
Fontos megemlíteni még a GYED EXTRÁT
Ez nem egy külön juttatás, ez maga a GYED csak lehet mellette dolgozni, ami a korábbi években nem volt lehetséges. Ezért kapta az extra nevet, de a jogszabály sem említ külön ilyen ellátást.
Keveset lehet arról hallani, hogy milyen hátrányai lehetnek annak, ha apa veszi át a GYED-et.
Pedig szerintem ezt is fontos tudni, mikor arról dönt a család, hogy ki igényelje meg ezt az ellátást, mert mindenkinek mérlegelnie kell. Hosszútávon nem biztos, hogy minden családban az a jó, ha apa kéri a gyermekgondozási díjat a gyermek után. Persze, ha anya nem jogosult erre az ellátásra, akkor ez nem is lehet kérdés, hogy ki igényelje.
Abban az esetben, ha anya és apa is rendelkezik a szükséges feltételekkel az ellátás igényléséhez az alábbiakat kell mérlegelni:
- anya a gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lesz a munkahelyén, tehát szünetelni fog a biztosítási jogviszonya;
- mivel szünetel a biztosítási jogviszonya ez neki kieső időszak lesz (nyugdíj);
- ezen időszak alatt fizetnie kell havi 7110 forint (2017-ben) egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, hogy orvosi ellátásra jogosult legyen;
- amikor visszamegy dolgozni, nem lesz 730 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, ezért csak 50% táppénzre lesz jogosult és csak annyi ideig amennyit a keresőképtelenség előtt közvetlenül dolgozott és ez vonatkozik a gyermekápolási táppénzre is;
- továbbá a következő gyermek érkezésekor nem biztos, hogy meglesz a szülés előtti két éven belül a 365 biztosításban töltött napja az anyának és ebben az esetben csak gyesre lesz csak jogosult.
