Hova mehetünk szülni?

Múlt héten feltettünk néhány olyan kérdést az Egészségügyi Minisztériumnak, melyek olvasóinkat foglalkoztatják: kell-e beutaló a szüléshez, hová tartozik, aki albérletben lakik, igaz-e, hogy a kismamáknak nem kell fizetniük az orvosválasztásért 2007. június 30.-ig?

Az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé a kérdéseket, a Minisztérium Sajtóosztályától kapott tájékoztatást, valamint szakértőnk, Dr. jur. et med. Martini Jenő szülész-nőgyógyász szakorvos és ügyvéd, a  Konszenzus Egészségügyi-Jogi Interdiszciplináris Társaságnak elnökének komentárjait.

Kérdés: A szülésre való beutalás hogyan történik? A háziorvostól kell kérni a beutalót? És ha igen, mikor? A beutaló egy hónapig érvényes – vissza kell ennyit számolni a szülés várható időpontjától? A területileg illetékes kórház az állandó lakcím szerinti kórház? Mi történik, ha valaki pl. albérletben, kollégiumban lakik, több száz km-re az állandó lakcímétől?

Az Egészségügyi Minisztérium válasza: A területi ellátási kötelezettség a biztosított lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti egészségügyi szolgáltató. A szülészeti esemény természetesen akut eset, viszont éppen emiatt nem kérdés a területi hovatartozás, ebből kifolyólag természetesen beutaló sem kell hozzá.

Szakértőnk kommentárja: A területi ellátási kötelezettség valóban a biztosított lakó, illetve tartózkodási helye szerinti egészségügyi szolgáltatót terheli. Az akut, a sürgősségi esetek kórházi ellátásában a területi hovatartozás nem kérdés, és beutaló sem kell. Melyek ezek az állapotok? Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény fogalom meghatározásai szerint:

  • sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;
  • veszélyeztető állapot: az, az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene;
  • életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység;

Szülészeti vonatkozásban ilyen akut esemény a megindult szülés, koraszülés vagy bármilyen hirtelen fellépő anyai-, magzati egészséget, életet veszélyeztető állapot. (A teljesség igénye nélkül példák: magzatvízfolyás, elfolyás, azaz burokrepedés, ami egyébként egyenlő lehet a szülés megindulásával, bármilyen vérzés, megindult szülőfájások, magzatmozgás hiánya, magzati szívhang problémák és sorolhatnám tovább). Ezekben az esetekben a várandós helye beutaló nélkül is a legközelebbi megfelelő ellátást nyújtó szülészeti intézmény. A megfelelő alatt értem, hogy koraszülés esetén olyan, ahol PIC van.

Könnyű lenne, ha kérdése ennyivel megválaszolt lenne. Látszik, hogy a minisztériumtól kapott válasz „íróasztal mögüli”. Ugyanis a kérdések többsége a körben merül fel, hogy mi a helyzet a szülés tervezett időpontja körül, vagy akár terminus túllépés esetén melyik kórházba mehet? Fő szabály szerint a területileg illetékes kórházba.

Kérdés: Mi történik, ha váratlanul olyankor indul meg a szülés, mikor a kismama nem a bejelentett lakcímén tartózkodik, pl. elutazott?

Minisztérium: Mivel sürgős esetnek számít bármelyik az eseményhez közeli  intézmény szolgáltatását igénybe veheti térítésmentesen.

Szakértőnk: Ez valós. L. 1.) pontbani válaszom.

Kérdés: Korábban volt olyan tervezet, hogy a 3 legközelebbi kórházból lehet választani, de az OEP honlapján lévő kereső csak egyet jelöl meg, hogy ki hova tartozik. Ezek szerint ezt a tervet elvetették? Ha nem, akkor hogyan lesz meghatározva, hogy melyik 3-ból választhat valaki?

Minisztérium: A tervezet már a decemberi parlamenti szakaszban lekerült a napirendről. Minden biztosítottnak lakóhelye/vagy tartózkodási helye szerint lett kijelölve egy kórház, ez a területileg illetékes kórház. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt intézmény köteles a beteget bármikor ellátni és nem utasíthatja el az ellátását. Ez kötelezettséget jelent az intézménynek, a betegnek viszont garanciát.

Amennyiben azonban a biztosított nem a kijelölt kórházban szeretné igénybe venni az ellátást, erre is módja van. A háziorvos szakmai indok alapján utalhatja más kórházba is, viszont itt szükséges az előzetes egyeztetés, hiszen ez a kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti. Ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keres fel valaki egy kórházat, akkor neki az ellátása költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot kell fizetnie.

Szakértőnk: A fenti jogszabályi hivatkozás helyes, így van. A gravidák vonatkozásában a háziorvos kérdése nem ilyen egyszerű a következők szerint. A terhesgondozásról szóló 33/1992 (XII. 23.) NM rendelet ma is érvényes és hatályos szövege szerint a terhesgondozásban a háziorvos a védőnővel együtt vesz részt. E körben a feladatait a rendelet, illetve annak melléklete részletesen meghatározza. Ez a való életben csak olyan helyen történik így, ahol nincs legalább szülész-nőgyógyász szakrendelés. A Mozgó Szakorvosi Szolgálat (MSZSZ) ott is működik.

Ugyanez a jogszabály mondja ki, hogy a terhesgondozást végző szülész szakorvos szabadon választható, és meghatározza annak feladatait. A jelenlegi beutalási rendről szóló jogszabályoknak ennek megfelelően kellett volna pontosítani, hogy a terhesgondozást végző szülész szakorvos ugyanolyan beutalási joggal rendelkezik, mint egyéb vonatkozásokban a háziorvos. Az én olvasatom és jogértelmezésem szerint ez így is van. Tehát szakmai indokok alapján Ő adja a beutalót a területi vagy más kórház szülészetére. Más kérdés, ha a konkrét esetekben a végrehajtók másként értelmezik. E jogbizonytalanságot meg kell szüntetni, de még az esetben is problémás lehet, ha területen kívüli kórház kapacitás hiányában nem tudja fogadni.  A fővárosban a szülészeti ágyak számát 40%-al csökkentették. Spontán hüvelyi szülés és császármetszés esetén a szakma által eddig követetteknél korábbi hazaengedésről lehet hallani. Amennyiben ilyen esetekben a gyermekágyi szövődmények időben nem kerülnének felismerésre, úgy azok a kártérítések számát, összegét növelhetik.

Akár a területi kórházban, akár más kórházba szóló beutalás esetén a hatályos szabályok érelmében, ha ott választott szülészorvoshoz ragaszkodik, akkor meg kell fizetnie a 30%-os max. 100 ezer Ft. részleges térítési díjat.

Kérdés: Igaz-e az, hogy csak 2007. július 1.-től kell fizetni a 30% önrészt a szülés kapcsán a kórház ill. orvosválasztásért?

Minisztérium: Az Országgyűlés által december 11-én megszavazott törvény szerint 2007. január 1-jétől a betegnek akkor kell ún. részleges térítési díjként kifizetnie a finanszírozási költségek 30%-át, de maximum 100 ezer forintot, ha nem az intézmény munkarendje szerinti orvost választja.

Kivételes átmeneti szabályként 2007. június 30-ig ilyen esetben sem kell részleges térítési díjat fizetni akkor, ha a biztosított ugyanabban az intézményben, ugyanannál az orvosnál 2007. január 1-je előtt igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó további ellátást kap. Tehát ha pl. a várandós nő annál a kórházi szakorvosnál kíván szülni, akihez ugyanabban a kórházban terhesgondozásra járt, akkor a munkarendtől függetlenül nem kell fizetnie a szülésért, feltéve hogy a gyermek 2007. június 30-áig világra jön.

Szakértőnk: A kapott felvilágosítás úgy igaz, viszont élő problémát jelent a megszűnt szülészeti osztályok esetén. Elvileg a szülész az eddig gondozott gravida szülését területileg illetékessé vált új helyen levezethetné. Elvileg, mert bár április 1.-től az „új rend” él, de a megszűnt osztályok szülészeinek azokra nézve még nincs érvényes és hatályos szerződésük. Kérdés az is, hogy egyáltalán lesz-e? E helyeken úgy a gravidák, mint a szülészek teljes bizonytalanságban vannak.

Kocsisné Péterfy Hajnal

Szólj hozzá Te is!