Hozzátáplálás: a glutén bevezetése

Az utóbbi hónapokban szakmai viták középpontjába került a gluténtartalmú ételek bevezetése a csecsemő étrendjébe. Míg az OGYEI betöltött öt hónapos kortól háztartási keksz(!) adását javasolja, addig a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga a hat hónapos korban elkezdett hozzátáplálás mellett érvel. Utánajártunk tehát, hogy mi is a helyzet a gluténnel.

Mi a lisztérzékenység?

A coeliakia (cöliákia, lisztérzékenység) a genetikailag arra hajlamos egyénekben kialakuló  autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit.  A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs) található, károsító hatását a gyomor utáni vékonybél szakaszon, a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását.

A betegség okait a tudomány mai állása alapján csak feltevésekkel tudják alátámasztani, elképzeléseik szerint a betegség kialakulását nagymértékben okozhatják genetikai tényezők, pl. a betegek elsőfokú rokonai 10%-ában mutatható ki a kórkép, egypetéjű ikreknél viszont ez az arány már 75%.

A betegség nem nőhető ki, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és a gluténérzékenyek teljes életet élhetnek. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell. (www.liszterzekeny.hu)

A cöliákia az európai népesség 1%-át érinti, országonként eltérő (0,3-2,4%) mértékben.

Mikor vezessük be a baba étrendjébe?

A lisztérzékenység és a glutén étrendbe történő bevezetésének összefüggését számos kutatás vizsgálta, ám a bevezetés optimális időpontjával kapcsolatban a szakemberek sem értenek egyet.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) új ajánlása szerint a lisztérzékenység megelőzése érdekében napi fél háztartási keksz bevezetése javasolt a baba étrendjébe öt hónapos kortól. A hat hónapig még kizárólag szopó csecsemőknél a 150-182 napos kor között (betöltött öt hónap után), nem étkezést kiváltva, napi fél vagy másnaponta egy háztartási keksz pép formájában történő adását javasolják. A 4-6 hónapos korban vegyes vagy mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél pedig vagy napi fél háztartási keksz vagy a főzelékbe kevert 1 csapott mokkáskanálnyi liszt (2,5 gramm) adagolását javasolják.

Két jelentős szakmai szervezet, a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga Magyarország Egyesület vezetősége szerint azonban a kutatási eredmények nem támasztják alá, hogy a glutén korai, hat hónapos kor előtti bevezetése bármiféle előnnyel járna a csecsemők, különösen a kizárólagosan szoptatott csecsemők egészségére nézve. A 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatásnak az anya és a csecsemő egészségére gyakorolt jótékony hatásai messze felülmúlják a cöliákia kialakulásának kockázatát, ezért a glutén bevezetésének érdekében elkezdett korai (< 6 hó) hozzátáplálás nem javasolt. A „Szoptatásért” Magyar Egyesület – az Egészségügyi Világszervezettel és az európai ajánlásokkal egyetértésben – továbbra is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást, majd pedig – a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetése mellett – a 2 éves korig vagy azon túl folytatott szoptatást tartja a csecsemő- és kisgyermektáplálás optimális módjának.

A Szoptatásért Magyar Egyesület a gluténtartalmú táplálékok bevezetését – az egyéb élelmiszerekhez hasonlóan – betöltött 6 hónapos kor után javasolja. Mivel egy tanulmány arra utaló eredményeket talált, hogy a nagy kockázatú gyermekek esetében a 7 hónapos kor után bevezetett glutén fokozhatja a cöliákia kialakulásának kockázatát, a nagy kockázatú gyermekeknél érdemes a gluténvbevezetését 7 hónapos kor előtt, az első ételféleségekkel együtt megkezdeni.

Hogyan vezessük be?

Abban minden szakmai szervezet egyetért, hogy csökkenti a cöliákia kialakulásának kockázatát,

• ha a csecsemő  étrendjébe kis mennyiségben vezetik be a glutént.
• ha a baba a glutén bevezetésének időszakában még szopik,
• ha a szoptatást a glután bevezetése után még minimum1-3 hónapig folytatják, és
• ha a szoptatás időtartama hosszú.

A szoptatás időtartama és a cöliákia kockázata fordítottan arányos, azt még nem tisztázták az elsődleges tanulmányok, hogy a szoptatás csak késlelteti a tünetek megjelenését vagy maradandó védelmet nyújt a betegséggel szemben.

Ezért a glutént kis mennyiségben, fokozatosan kell bevezetni a csecsemők étrendjébe, és törekedni kell arra, hogy a glutén bevezetése idején és lehetőség szerint utána még legalább 2-3 hónapig a csecsemő szoptatása folytatódjon.

Gluténtartalmú gabonák

Glutént az alábbi gabonafélék ill. a belőlük készültő őrlemények, pelyhek és termékek tartalmaznak:

• árpa,
• búza,
• rozs,
• tönkölybúza.

Bár az OGYEI a háztartási kekszet és/vagy a fehér lisztet ajánlja kezdő gluténtartalmú ételként, a háztartási keksz adását az egészséges csecsemő táplálásáról szóló szakmai protokoll nem ajánlja, ami nem is csoda, hiszen a háztartási keksz a búzaliszten kívül cukrot, növényi olajat, glükóz szirupot, térfogatnövelő szereket, sót, aromákat, lisztkezelőszert is tartalmaz.

Ennél sokkal egészségesebb és finomabb gabona-ételeket is kínálhatunk a kisbabánknak, például kásákat, pépeket gyümölcsökkel keverve, natúr gabonapelyheket frissen facsart gyümölcslébe áztatva.

Kocsisné dr. Péterfy Hajnal