Ismerje meg a szegedi ferenceseket!

A több mint 500 éves szegedi, alsóvárosi ferences templom és kolostor Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese. Az 1459-re felépült, a 18. században átformált rendházban most kétszintes, interaktív látogatóközpontot alakítanak ki. Az unió által támogatott projektnek köszönhetően a látogatók megismerhetik a ferences rend történetét.

Egy 15 perces dokumentumfilm az épület kultúrtörténeti jelentőségét mutatja majd be. A történelmi ritkaságok között látható lesz például a Mátyás király palástjából készült kazula. Ennek érdekessége, hogy az ezen található gyöngyök árából a XVIII. században készült el a templomi zongora felújítása. A fogadalmi képek mellett megtekinthető lesz az a XV. századi szék, ami a legrégebbi Magyarországon.

A kiállítás interaktív elemekben bővelkedik majd, ez azt jelenti, hogy érintőképernyős tájékoztató konzolok segítségével a gyerekek és a felnőttek is egyaránt ismerkedhetnek a kolostor történetével. Ezeken is megtekinthető lesz több kisfilm, így például a Misszióról, az 1950- es üldöztetésről és az Építészettörténetről.

A kolostor a török hódoltság alatt se néptelenedett el, a szegedi barátok kijártak a környékbeli falvakba is misézni. A hódoltság alatt nehéz feladat volt a kolostor karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek bővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Ennek ellenére a kolostor mellett álló alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma. A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, s a rendszerváltás után jelentősen lepusztult állapotban kapta vissza a Magyarországon újraalakult rend. A mai napig is több tucat szerzetes lakja.

Infinety hirdetés

Egy 1713-ból fennmaradt rajznak köszönhetően kiderül, hogyan nézett ki az épület a középkorban, illetve az 1980-as évek lepusztult állapotát is bemutatja a tárlat. Épül egy korhű kolostorkert is, hiszen a ferencesekhez nagyon sok gyógynövény és gyógyászati termék kötődött.

“Cél, hogy egy olyan közösségi identitásnak a helyszíne lehessen, ahol a látogatók megismerhetik saját múltjukat is” – fogalmazott a projekt turisztikai menedzsere, Vass Erika.

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!