Az internetezésnek, és már eleve a monitor előtt görnyedésnek is, igenis vannak káros hatásai még akkor is, ha a legmodernebb képernyő előtt dolgozunk. Utánajártunk néhány praktikának, hogy ezektől a nem kívánt hatásoktól megóvjuk magunkat.
Szemünk védelmében
Először is szögezzük le: a mai korszerű monitorok, televíziók és laptopok valóban nem bocsátanak ki olyan káros sugarakat, mint katódsugaras elődeik. Az egészséges felnőtt emberi szemek nem is szenvednek maradandó károsodást, ha megfelelő körülményeket alakítunk ki magunk körül.
A képernyőt úgy helyezzük el, hogy ne kelljen felfelé néznünk rá, mert azzal máris felesleges erőlködésnek tesszük ki látószervünket. Üljünk megfelelő távolságra tőle (min. 50-80 cm), és gondoskodjunk arról is, hogy hátunk, nyakunk kényelmes pózban helyezkedjen el. Igyekezzünk gyakran pislogni és időnként felnézni, hogy ne lustuljon el a szemünk. További óvintézkedésekre van szükség szemgyengeség, vagy bármilyen szembetegség esetén.
Azoknál, akik naponta több órát töltenek a monitor előtt, kialakulhat átmeneti érzékenység akkor is, ha szemük eddig egészséges volt. Ez a legtöbbször szárazságérzet, a szem viszketése, szúró érzés, de tünet lehet az is, ha egyszerűen csak összefolynak a betűk. Ilyenkor mindenképpen pihentetni, tornáztatni kell a szemeinket.
Előzzük meg a kiégést!
Az internet nem csak fizikailag lehet ránk káros hatással, hanem szellemileg is kimeríthet a rengeteg információ. Nézzük, hogyan szerezhetjük vissza az irányítást!
Egyszerre csak egyet!
Ha elkezdünk egy bizonyos dolog után kutatni a neten, sokkal több információt fogunk találni, mint amire ténylegesen szükségünk van. Ne kalandozzunk el, ha a témához nem tartozó érdekességekre bukkanunk. Tegyük a könyvjelzők közé, és később térjünk vissza. Semmiképp se térjünk le a fő csapásról, különben menthetetlenül elkalandozunk térben és időben.
Válasszuk szét a munkába vágó és a privát témákat!
Ha összemossuk a határokat a munka és a szórakozás között, egyikben sem leszünk hatékonyak. (Legalábbis a legtöbb embernél ez így van.) Több időt vesz igénybe a munka, és kevesebb örömünket leljük a szórakozásban.
Szabjunk határidőt a teendőknek!
Hagyjunk időt magunknak a kikapcsolódásra! Nem kell a nap minden percében elérhetőnek lennünk sem az emberek számára, sem az információ áradat számára – kevés olyan fontos pozíció van, amely ezt megkövetelné.
Tervezzük el előre, hogy mire mennyi időt szánunk körülbelül, és ezt próbáljuk betartani. Ez segít, hogy ne veszítsük el az időérzékünket internetezés közben. Ha nehezen tudjuk betartani a terveket, készítsünk néhány alkalommal listát arról, hogy mi mindent szeretnénk az adott időintervallum alatt elvégezni, és írjuk oda minden feladat mellé, hogy hozzávetőleg hány percet vett igénybe. Később ez alapján már pontosabban tudunk tervezni.
Zombi anyu születik – az internetes anyacsoportok tanulságai 1. rész
Rendszerezzük az információt!
Ha hagyjuk, hogy az információ ömlesztve, és rendszerezetlenül áramoljon, előbb-utóbb káosz lesz, nem csak a fejünkben, de az e-mailjeink között is. Használjuk ki a rendszerezési lehetőségeket, például címkézzük az e-mailjeinket vagy nyissunk az azonos témákhoz tartozóaknak külön könyvtárat, így könnyebben tudjuk később visszakeresni őket. Jó ötlet lehet külön e-mail címet használni a munkahelyi és a magánlevelezésnek, sőt, sok levelezőlistára, hírlevélre iratkozunk fel, arra is lehet egy külön címet használni, amit elég ritkábban megnézni.
Álljunk meg!
Ha úgy érezzük, kezdünk elveszni az internet rengetegében, és már nem is emlékszünk, eredetileg miért is kezdtünk böngészni, használjuk az Elisha Goldstein pszichológus által kidolgozott négy lépéses technikát a kikapcsolásra:
- Fejezzük be a keresést és az e-mailek ellenőrzését.
- Vegyünk egy mély levegőt!
- Figyeljük meg a gondolatainkat, érzéseinket, érzelmeinket! Nevezzük el az éppen bennünk kavargó érzéseket – ennek nyugtató hatása van. Ezután vizsgáljuk meg a testünket! Kényelmesen ülünk? Vagy érzünk valamilyen fájdalmat?
- Az utolsó lépés, mielőtt folytatnánk azt, amit néhány perce csináltunk, hogy tegyünk valamit, ami feltölt, például beszélgessünk egy baráttal vagy relaxáljunk egy rövidet.
A fenti tippek nem állítják meg az információ áradatát, ez a mi feladatunk! A mi döntésünk, hogyan töltjük el az időnket on-line, és hogyan fogyasztjuk az információt – azonban segíthetnek, hogy ne terheljük túl magunkat.
