Játék, zene, fantázia – babaszínházba menni jó!

Énekelve, gitározva érkezik a Kezeslábas Társulat a gyerekek közé a kicsik számára ismert mondókákkal és dalokkal. Közben kezükre kesztyűket, zoknikat húznak, amikből lassan, a játék felére egy bábu születik. A báb pedig pont olyan kíváncsi, mint minden gyermek. Megtanul járni, mindenre rákérdez, és szeretné felfedezni az egész világot.

Útja során zebrán lovagol, pocsolyába ugrik, zsiráffal beszélget, majd a játszótérre érve közös játékra hívja a gyerekeket. A színészek a gyerekekkel együtt változnak kutyává, cicává, békává és elefánttá. Közösen énekelnek, ugrálnak, majd a játék végén a bábu mindenkitől egyenként búcsút vesz egy pacsival, vagy egy puszival.

babaszinhaz-14
A Kezeslábas Társulat előadása a Homoktövis Utcai Bölcsődében. Fotó: Zentai Rita

– A babaszínházak világában az előadás nem hirtelen, meghajlással ér véget. Mindig van a végén közös játék a gyerekekkel és egy levezető rész, hogy a játék a napjuk részévé váljon, és ne egy elszigetelt színházi produkció legyen – mondja Honti György, a társulat vezetője. – A színház lényege a játék és a fantázia, ahol egy zokniból is lehet bármi. A játék egy természetes létforma és a színháznak a hétköznapok részévé kell válnia, nem egy távoli, ünnepi eseménnyé. Én ezzel a szemlélettel közelítem meg a felnőtt és gyermek előadásokat is.

Ez nagyon jó volt! – kiáltott fel egy kisfiú, aki végigugrálta az előadást, a színészek távozása után.  Itt, a babaszínházban, nem kell attól tartania a szülőnek, hogy gyermeke ugrál, sétál és a színészek közé szalad. A kicsire van bízva, hogy anyukája öléből figyel, vagy a színészekkel együtt énekel, mozog a zenére. A fontos, hogy jól érezze magát, és bevonódjon a játékba.

babaszinhaz-5
A Kezeslábas Társulat előadása a Homoktövis Utcai Bölcsődében. Fotó: Zentai Rita

Az előadások mögött nagyon pontos dramaturgia áll. Drámapedagógusként a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva építjük fel darabjainkat. A tárgyak, amikkel játszunk, soha nem azok, amikre a hétköznapokban használjuk őket. A mondókák, dalok, színek és formák kiválasztása, a ritmus, a gyorsabb és pörgőbb, majd lassúbb jelenetek váltakozása mind-mind egy szakmailag átgondolt felépítés része – mondja Honti György.

Az NKA által támogatott Társulat jelenleg három darabjával (Kezeslábas, Évszakok, Játszótér) járja a bölcsődéket, óvodákat, színházakat, és még sérült gyermekeknek is játszottak, többek között a Budapesti Korai Fejlesztő Központban.

– Ebben az ötven percben mi is újra gyerekek lehetünk. Nem leereszkedünk, hanem egyenlőkké válunk velük a játékban. Ezért szeretjük ezt csinálni, és természetesen a kicsik visszajelzéseiért, mosolyukért – mondják a színészek, Sákovics Eszter és Szilvási Dániel.

Belépés Játékországba

Hasonló élményben lehet részünk a veszprémi Kabóca Házikó babaszínházi előadásain is, ahol hegedűszóval kísért manóvilágba (Napra nap), kesztyűkből állatokká váló mesebirodalomba (Állatok farsangja), és gömbök és kockák közé (Ha Dede) varázsolják el a babákat és szüleiket.

Előadás_2
Kabóca Bábszínház

A hangoké, a mozgásé, a látványé a főszerep a „mondott” szöveggel szemben. Lassabbak a mozdulatok, halkabbak a hangok, maga az előadás időtartama is rövidebb. Mindegyik előadás igyekszik megnyitni a képzelet világát, és asszociációkkal vezetni a gyermeki figyelmet. Ehhez a zene is nagy segítséget nyújt, hiszen a látványhoz egyidőben kapcsolódik akusztikus élmény, és maga az emberi hang. Az előadások utáni játékban pedig még egy érzékelés bekapcsolódik: a tapintás. Ilyenkor a gyerekek bemehetnek az előadás terébe, kipróbálhatják, megölelhetik a bábokat, visszajátszhatják az előadás részleteit. Ez a közös játék az alkotók számára is fontos visszajelzésekkel szolgál.

–  Gyakran az alkotóknak is új kihívásokkal teli ez a terület – meséli Székely Andrea, a Kabóca Bábszínház igazgatója. – Igyekeztünk olyan elismert szakembereket – Karel Van Ransbeeck, Kiss Erzsi, Kolozsi Angéla, Csóka Eszter, Mátyás Zoltán – felkérni egy-egy munkára, akik a saját területükön már bizonyítottak, és munkásságuk a babaszínházi előadás létrehozásával új színfolttal bővült. A gyermek-intézmények közül a Veszprémi Módszertani és a Herendi Bölcsődével is folyamatos a kapcsolatunk. Mikor egy új babaelőadásunk készül, hozzájuk szoktunk ellátogatni a próbafolyamat alatt, hogy az alkotók megfigyelhessék a gyerekek reakcióit. Ezeknek a „tesztelőadásoknak” a hatására még sokat alakulhatnak az eredeti tervek.

Előadás_1
Kabóca Bábszínház

Célunk, hogy a gyermek első találkozása a bábszínházzal élményszerűen történjen meg. Minden egyes érzékszervi tapasztalatból építkezik a gyermeki gondolkodás: más és más élményt, valamint újabb és újabb információt közvetít a kis színházlátogató számára – meséli Eszter. – Megfigyelésünk szerint az előadások többszöri megnézésével mélyülnek el leginkább a tapasztalatok, és nyílnak meg újabb rétegek a gyermekek számára is. Kivételes alkalom: szülő és gyermek termékeny, intenzív figyelme 30 percben, kiszakadva a hétköznap világából. Mivel az előadások nem hagyományos történeteket mesélnek el, hanem a képek „beszélnek”, így a szülők számára is izgalmasak lehetnek az újabb felfedezések, asszociációk, melyek az otthoni játék során is hasznosíthatóak.

Wéber Anikó

Szólj hozzá Te is!