Itt az ideje a kullancs elleni védekezésnek, hívják fel a figyelmet a szakemberek. Az enyhe teleket követően általában nagyon elszaporodnak a kullancsok, ami azért veszélyes, mert az általuk terjesztett fertőzések eredménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. A védekezést minél korábban kell megkezdeni, így tavaszra, amikor sokan indulnak kirándulni az itthoni és a szomszédos országok fertőzött területeire is, már a kullancsszezon kezdete előtt kialakítható a magas fokú védettség.
Az egyetlen hatékony védekezési mód ellene a védőoltás
Viszonylag enyhe volt a tél, és ez a szakemberek szerint azt jelenti, hogy idén is jelentős mennyiségű kullancsra számíthatnunk. Ez pedig a paraziták által terjesztett két legismertebb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis, KE) és a Lyme-kóros esetek számát is befolyásolhatja.
A jó idő és a tavasz közeledtével egyre többen mennek kirándulni, sportolni és pihenni a szabadba, ám miközben az ember a természetet hódítja meg, a kis vérszívók a városokban kerülnek egyre közelebb hozzánk. Az elszaporodó kullancsok ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor, parkokban, játszótereken, hobbikertekben is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik. „A kullancs okozta agyvelőgyulladás kiszámíthatatlan betegség, nem tudjuk, hogy mennyire jár majd súlyos következményekkel azoknál, akiket megcsípett egy fertőzött kullancs. Gyógyítására jelenleg nincsen célzott gyógyszeres terápia, az esetleges agykárosodás mértékét érdemben nem tudjuk befolyásolni.” – hívta fel a figyelmet dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.
A kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a legbiztonságosabb védekezési módot.
Az oltás beadására a kullancsszezon előtt kell gondolni, hiszen a védettségnek még a paraziták tavaszi aktivitási időszaka előtt ki kell alakulnia.
„Az időzítésnek kulcsszerepe van: fontos, hogy az oltási sort idejében elkezdjük, ugyanis a megfelelő immunválasz kialakulásához, azaz a védettséget jelző antitestek megjelenéséhez időre van szükség. Így a kullancsok kora tavaszi aktivizálódása előtt kialakítható a megfelelő védelem” – emlékeztetett Dr. Póta György. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hozzátette: „Különösen figyelni kell a gyerekekre, őket is alaposan át kell vizsgálni kirándulás után.” Gyermekeknél a kullancscsípés olyan helyeken is gyakori, ahol nehéz észrevenni: a fejen, a fül mögött. A felnőtteket az esetek kétharmadában a lábukon csípi meg a parazita, a fejen szinte sohasem.
Ijesztő szövődmények
A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) általában a kullancscsípést követő 5-14. napon jelentkeznek. „Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitis-re jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban szinte lehetetlen felismerni. A betegek harmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Torzsa Péter.
Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza.
Örvendetes módon hazánkban az utóbbi években kedvezően alakul a kullancsencephalitis járványügyi helyzet, szakértők szerint ebben a védőoltás játssza a legfontosabb szerepet. Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van, először 3 év múlva.
A kullancsencephalitis ellen csak oltással tudunk védekezni, de a kullancsok ellen azért egyéb óvintézkedéseket is érdemes tenni: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba, ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is. A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik, aktivitásuk szempontjából ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos.
A kullancsokkal kapcsolatban néhány tévhit makacsul tartja magát. A kullancs nem ugrik, nem a fáról veti ránk magát, általában a talajszinten, az aljnövényzetben él. Ha valahol megtaláljuk a testünkön a vérszívót, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el. Kíméletes, húzó mozdulattal, lehetőleg csipesszel ragadjuk meg minél közelebb a bőrfelszínhez, elkerülve a test összenyomását. Csavargatni, nyomogatni, olajat rákenni nem szabad, mert az fokozhatja a fertőzés rizikóját.
