Káros-e a gyermeknek, ha anya dolgozik?

Elég sok munkakörben van valós igény a gyermek egy éves kora előtti munkavégzésre, például mikrovállalkozók esetében (fodrász, kozmetikus, ügyvéd stb.), vezető beosztásban (közép- és felső vezető). Sokan sokfélét gondolnak, írnak, beszélnek arról, hogy ez hogyan hat a gyermek fejlődésére. Nézzük, mit mond a tudományos szakirodalom!

Blaskó Zsuzsa szociológus kutató 2011-es felmérésében viszonylag jelentéktelen kisebbség jelölte meg az egy év előtti időszakot kívánatosnak a munkába való visszatérésre, a legtöbben a 2, illetve a 3 évet határozták meg kívánatosnak. 20% még ennél is későbbre (akár 6 évre) tette ezt az időpontot.

A hazai családtámogatás szorosan összefügg ezen dátumokkal (2 éves GYED, 3 éves GYES, illetve 6 évig tartó óvoda). Az ellátórendszer rugalmatlansága azonban alapvetően nem kedvez a munkavégzésnek: a szülők számára sokszor nem megnyugtató a „tömeges” ellátás, gyakoriak a fertőzéses betegségek, és megoldhatatlan mennyiségű a szünet (tavaszi, téli, őszi és nyári). Atipikus munkavégzésre pedig alig van mód, így talán sokszor nem az évekig tartó otthonmaradás az igazi vágy, hanem nem lévén alternatíva, ez a választható realitás.

Fizikai fejlődés, egészség

iStock_000006233499XSmallMára már egyértelmű, hogy a csecsemő legfőbb (és optimális esetben egyetlen) tápláléka élete első hat hónapjában az anyatej, legjobb táplálási módja a szoptatás. A WHO ajánlása szerint szerint jó, ha a gyermeket két éves koráig az édesanya szoptatja. A kora-gyermekkori halandóság és az édesanya otthon maradásának összefüggéseit vizsgálva azt találták, hogy ha az édesanya fizetett anyasági szabadságon volt, akkor csökkent csak a csecsemőhalandóság. (Fontos adalék, hogy az amerikai kutatások hazájában ez a fizetett szabadság csupán 6 hetet jelent.)

Azaz a gyermek egy éves kora előtti munkavállalás csak akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a gyermek természetes táplálása megoldható. Ha a gyermeket ellátó hely eléggé közel van az édesanya munkahelyéhez, vagy akár azon belül van, és a munkaszervezés figyelembe veszi a gyermek és a szülő természetes igényeit, akkor ez kényelmesen megoldható a legtöbb munkakörben. Azaz kellő körültekintéssel ez a probléma kiküszöbölhető lehet.

Értelmi fejlődés

Pozitív és negatív tendenciákat egyaránt mutat a szakirodalom. Az egyik vélekedés: „Annyira jó neki a bölcsiben, látszik, mennyit fejlődött, én nem tudok vele ennyi dalocskát és verset megtanítani” – mondja egy 32 éves anya, 2 éves családi napközibe járó kisfiáról.

Szülőktől gyakori panasz: „Szeret a közösségben lenni, a többi gyermek között, de visszafejlődik, mert túl sokan vannak, és nem jut rá elég figyelem. A problémás gyerekek lekötik a gondozó személy energiáit” – vélekedik egy 30 éves anya, 2,5 éves bölcsődés kislányáról. Vajon általánosítható a negatív vagy a pozitív hatás?

Pozitív hatások: Egy 2007-es magyarországi kutatás szerint az intellektuális fejlődés, ill. az iskolai teljesítmények tekintetében a bölcsődékben, ill. a nagyszülőknél elhelyezett gyermekek jelentősen jobb eredményeket produkálnak, mint azok, akiket édesanyjuk nevelt 1 éves korukban. Ami pozitív hatást találtak, abból sok az első életév utáni munkavállaláshoz köthető: 3-4 évesen jobb a szókincsük, 7-8 éves korukban jobb a szövegértésük.

Negatív hatások: Egyes külföldi irodalmak beszámolnak negatív hatásokról, de csak a fehér gyermekeknél. Úgy találták, hogy minél nagyobb óraszámban dolgozik az anya, annál erősebb a negatív tendencia a szövegértés és a matematika terén. A kutatások szerint a hatás függ a gyermekelhelyezés módjától és család jövedelmi viszonyaitól is (szegényeknél erősebb a hatás).

Felmerültek azonban bennem kérdések a talált irodalmak tükrében: Mi volt a fenti kutatásoknál a munkába állás oka? Kényszer vagy önálló döntés? Milyen munkakörben, milyen munkarendben dolgoztak az anyák? Milyen közösségben volt a gyermek (létszám, hely, stb.)? Az ott dolgozóknak mennyi idejük, erejük, kapacitásuk jutott a gyermekkel való foglalkozásra? Ezen kérdésekre kapott válaszok nélkül nehezen értelmezhetőek a különböző, sokszor egymásnak is ellentmondó kutatási eredmények.

Pszicho-szociális fejlődés

Goli-csana-021Az aggodalmak, miszerint az anyai munkavállalás rossz hatással van a gyermek pszichés és szociális fejlődésére, valószínűleg Bowly kötődéselméletén alapulnak. Az elmélet szerint a gyermeknél az első életévben alakul ki a biztonságos kötődés és ahhoz, hogy a korai kötődés kialakulhasson, megfelelő válaszokat adó, érzékeny gondozószemélyre, lehetőleg az édesanyára van szükség. Ez a korai kötődés teszi majd ugyanis lehetővé, hogy a gyermek a későbbiekben kellően magabiztossá váljon, és személyes kapcsolatait biztonságosan tudja kezelni. Azt azonban nem sikerült egyértelműen kimutatni, hogy ez a fajta pozitív kötődés feltétlenül sérül-e akkor, ha az anya munkát vállal a gyermek 1-3 éves kora előtt.

Valószínűsíthetően ezt a kötődéselméletet „lovagolták meg” az elmúlt évtizedekben (egy kis aktuális ideológiával megerősítve) a hazai vezető gyerekpszichológusok az otthon gondozás mindenekelőttiségét preferálva. Ennek a (sokszor negatív) hatása ma is igen erősen érezhető a kisgyermekes édesanyák között, mintegy az otthonmaradás esetleges feszültségeit hivatott kezelni, nevezetesen azt, hogy nem vagyok elég jó anya, ha nem vagyok otthon a gyerekemmel – vagy másképpen megfogalmazva, ha otthon vagyok a gyerekemmel, elég jó anya vagyok, még akkor is, ha nem élvezem ezt évekig maradéktalanul.

Ez a hozzáállás, ha lassan is, de változni látszik. „Korábban úgy vélték, hogy a gyereknek az a legjobb, ha hároméves koráig otthon van vele az anyja. Manapság ezt két-két és fél éves korra teszik, de csak akkor, ha az anya nem érzi magát bezárva. Az ugyanis a legrosszabb a gyereknek.” – írja Blaskó Zsuzsa. Talán elérkezünk addig a vélhetően egészséges középpontig, ahol kimondódik, hogy annak jó otthon maradni, aki ezt örömmel teszi – és annak a gyermeknek jó és hasznos ez, akinek az édesanyja nem él át az ő gondozása közben szerepzavart, azaz élvezi az otthon töltött időt, tartalmasan képes eltölteni ezt a gyermekével és a háztartással.

Bass László 2007-es kutatásában úgy találta, hogy a magatartászavarok és a későbbi deviáns viselkedésformák előfordulása jóval gyakoribb az egy éves korukban bölcsődébe járók között. Ugyanígy vannak kutatások, amelyek ezzel ellentétes, azaz pozitív hatást mutattak ki azon gyermekek szociális készségeiben, akiknek az édesanyja a korai években munkát vállalt.

Ezek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy önmagában az édesanya munkába lépése nem ártalmas a gyermek viselkedésének alakulására. Ezért egyre inkább célul tűzték ki, hogy a munkavállalás meghatározó körülményeit vizsgálják:

  • a gyermek életkorát az anya szülés utáni munkába állásakor,
  • a napközbeni gyermekellátási mód jellegét és minőségét,
  • az anya munkáját,

valamit ezen 3 fő körülmény mellett megjelöltek 2 másikat is, melyek azonban összefüggést mutatnak az előző hárommal:

  • a családi társadalmi-gazdasági státusza,
  • valamint az anyai gondozás minősége.

Cikksorozatom következő részeiben ezeknek a tényezőket a hatását fogom részletesen bemutatni.

Dr. Nagy Ágnes családi napközi szakértő, www.csodacsalad.hu, www.cegescsana.hu | Kérdezd szakértőnket>>

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .