Kisgyerekes szülők az iskolapadban

Kisgyerekes szülők az iskolapadban


Többféle képzést hirdetett meg 2010 novemberében a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ gyeden és gyesen lévő szülők részére, hogy a tanfolyamok elvégzése után nagyobb sikerrel térjenek vissza a munkaerőpiacra. Mi egy angol nyelvű alapfokú nyelvvizsga felkészítő tanfolyam résztvevőivel beszélgettünk arról, hogy hogyan találtak rá a képzésre, mi motiválta őket a jelentkezésben, mit remélnek a tanfolyam elvégzésétől, és hogyan tudják összeegyeztetni a tanulást a szülői szerepükkel.

Összeállításunk reményeink szerint ösztönzőleg hat azokra a szülőkre, akik esetleg a későbbiekben találkoznak ilyen lehetőségekkel. Budapesten, a KOTK Oktatási Központ Kft. angol alapfokú nyelvvizsga előkészítőjének csoportjában tíz Pest megyében élő, gyeden, gyesen lévő szülő tanul hétfőtől péntekig napi négy órában. Ketten lakóhelyük önkormányzatától értesültek a képzési lehetőségről, tehát érdemes figyelni saját lakóhelyünkön a különböző híradásokat. Ketten országos napilapban találtak hirdetést a képzésről, hiszen a munkaügyi központ nem csak saját honlapján teszi közzé az információkat, hanem ilyen módon is. Három fő az interneten értesült a tanfolyamról, nekik vagy szólt egy olyan ismerős, aki tudta, hogy érdekelheti őket az angol nyelvvizsga felkészítő, vagy maguk kutattak lehetőségek után. Egy fő részére a Jól-Lét Alapítvány javasolta a képzést, mert amikor szembesült azzal, hogy a munkahelye nem fogja a gyes lejártával visszavenni dolgozni, az alapítványhoz fordult segítségért, egy fő pedig személyes kapcsolatai révén került be, egy másik képzésen hallott valakitől arról, hogy ilyen lehetőség is van. Egy anyuka személyesen járt a munkaügyi központhoz képzések iránt érdeklődni, és ugyan hosszú idő után, de így akadt a tanfolyamra, ő így vall erről:

– Én már több mint egy éve keresgéltem angol tanfolyamot, de mivel igen drága volt mindegyik iskola, a Munkaügyi Központont segítségét kértem. Az ügyintézők többszöri kérelmem ellenére is mindig elutasítottak (indok: nem volt és nem is lesz semmiféle idegen nyelvű tanfolyam). Nem adtam fel és kitartóan járkáltam ez ügyben továbbra is a kirendeltségre, ahol végül is megláttam egy plakátot, ahol ezt a tanfolyamot hirdették.

Motivációjukat vizsgálva elmondható, hogy négyen a munkájukhoz, illetve elhelyezkedésük érdekében tartották fontosnak a nyelvvizsga megszerzését, két főnek a diplomája megszerzéséhez kell egy középfokú nyelvvizsga és ezt kívánják itt megalapozni, három fő úgy gondolja, hogy „csak úgy” jól jönne az életében egy idegen nyelv ismerete, egy anyuka pedig magáért a tanulás öröméért jelentkezett.

Megkérdeztük őket, hogy hogyan tudják összeegyeztetni a mindennapos iskolába járást és az otthoni tanulást a családi életükkel, gyermeknevelésükkel. A résztvevőknek összesen huszonkét gyermekük van. Legtöbbjük iskolában, óvodában van napközben, de akad két bölcsődés korú kicsi is köztük. Egyikőjük szerencsésnek mondható és januárban elkezdte a bölcsit, igaz az édesapjának kellett beszoktatnia, ám a másik baba lakóhelyénél nehezebb a bölcsődébe bejutás, így rá átmenetileg a tágabb rokonság vigyáz napközben. Egybehangzóan nyilatkozták a szülők, hogy ha a kicsik lebetegednének, akkor bizony nem tudnának a tanórákon részt venni, hiszen nem tudnák megoldani a napközbeni felügyeletet. A tanfolyam 360 órás intenzív képzés, és feltételezi, hogy a tanuló otthon még napi 3-4 órát tud foglalkozni a tanultakkal. Azt mondják a szülők, hogy ez a legnehezebb, hiszen legtöbbjük csak éjjel és hétvégén tud erre időt szakítani, amikor a gyerekeket és a családjukat már elrendezték. Mind a résztvevőtől, mind a családtól nagy áldozatot követel ez az öt hónap, amíg tart a képzés, de, egy olyan ingyenes lehetőségről van szó, amivel szinte „kötelező” élni. Egyikőjük így fogalmazott:

– Én mindent ennek rendeltem alá ebben az 5 hónapban, hiszen ha nem így tennék, akkor kidobott idő és energia lenne részemről az egész. Bizony a tanfolyam alatt ritka a meleg vacsora, és a házunk is csak a minimálisan elvárható mértékben van rendben tartva. Cserébe viszont napi 3-4 órát tudok itthon is tanulni. Ebben is a gyerekeim hozzák a legnagyobb áldozatot, hiszen rájuk is kevesebb idő jut. A családom a legfantasztikusabb hátország, az ő segítségük nélkül nem sikerülne ez a dolog, de a lelkiismeret furdalással én küzdök meg nap, mint nap.

Amikor arról kérdeztük őket, hogy mit éreznek a legnehezebbnek a képzésben, akkor hárman a tananyagban való gyors haladást, négyen a tempó fárasztó mivoltát, hárman pedig azt jelölték meg, hogy nincs ideje a tanultaknak leülepedni. Mariann így nyilatkozott:

– Én tanultam már angolt, de valahogy mindig olyan csoportba kerültem, akik nem voltak teljesen kezdők, az alapok elég erőteljesen hiányoztak, ezért egy idő után megtorpant a továbbfejlődésem. Kemény ez  a tanfolyam, mert napról napra készülni kell, és ha egy nap kimarad, nehéz behozni. Eddig ismerős részeket tanultunk, de azt  a sok lyukat az ismereteim terén folyamatosan töltenem kellett és kell, hogy végre összeálljon a kép.

Utolsó kérdésként a reményeikről faggattuk őket, itt öten válaszolták azt, hogy abban bíznak, hogy a sikeres nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésével értékesebbé válnak a munkaerőpiacon. Ketten szeretnék a lehető legrövidebb időn belül megcélozni a középfokú nyelvvizsga megszerzését, a maradék három fő pedig nagyon fog örülni a sikeres nyelvvizsgának és a megszerzett nyelvismeretnek.

Összegzésül elmondható, hogy a gyeden, gyesen lévő szülőknek mindenképpen érdemes figyelni ezekre a lehetőségekre, hiszen nem csak nyelvi képzéseket ajánlott a munkaügyi központ, hanem szerepelt az ajánlatban számítástechnikai alapismereteket biztosító ECDL Start (4 modul) és gazdasági alapismereteket nyújtó EBCL képzés is.

fotó: pixabay.com
hirdetés