Különleges húsvéti hagyományok, így ünneplik a húsvétot világszerte – 2.rész

Különleges húsvéti hagyományok, így ünneplik a húsvétot világszerte - 2.rész
Különleges húsvéti hagyományok, így ünneplik a húsvétot világszerte - 2.rész

Húsvét a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe, amely az ünnepi időszakban felkelti az emberek érdeklődését szimbólumai, hagyományai és különleges ételei miatt. Az ünnepet minden évben tavasszal tartják, és világszerte sok különböző húsvéti érdekesség és szokás kapcsolódik hozzá. Cikkünk második részében bemutatunk 4 további kevéssé ismert, izgalmas hagyományt és érdekességet a világ különböző tájairól. Olvass tovább, és fedezd fel, hogyan ünneplik az emberek húsvétot a világ különböző pontjain!

Ausztrália

Ausztráliában hagyományosan egy nagy barbecue-val ünneplik a húsvétot. A hús mellett a tavaszi időszakban a tenger gyümölcseit, például a garnélát és a lazacot is előszeretettel fogyasztják.

Sydney-ben minden évben megrendezik a Royal Easter Show-t húsvét ünnepén, amely a legnagyobb éves esemény Ausztráliában. Az esemény több mint 14 napig tart és számos szórakozási lehetőséget kínál, beleértve az állatok kiállítását, az élelmiszerek és az italok bemutatóját, az érdekes kézműves bemutatókat, valamint a különböző attrakciókat és színpadi előadásokat is. A Sydney Royal Easter Show célja, hogy bemutassa a vidéki életmódot és az ausztráliai kultúrát, valamint hogy szórakoztassa a látogatókat a húsvéti ünnepek alatt.

Emellett az ausztráliai aboridzsineknek is vannak saját húsvéti hagyományaik, amelyek a termékenységre és az újjászületésre fókuszálnak. Az ausztráliai aboridzsiknak habár nincsenek hagyományosan húsvéti ünnepeik, mivel ez az ünnep nem volt része az ő eredeti kultúrájuknak. Azonban néhány aboridzsi közösségben ma már mégis ünneplik a húsvétot az ausztrál hagyományokkal ötvözve. Például az északnyugati Nyulak (Bilby) ünnepe, amelyet a Martu emberek tartanak, egy olyan ünnep, amely az őslakosok húsvéti hagyományaira vezethető vissza. A Martu emberek a Nyulak istenét tisztelik, és húsvétkor megrendezik a Nyulak fesztiválját, amely során hagyományos táncokat és énekeket adnak elő, illetve egyéb szertartásokat is véeznek. A nyulakat különösen fontos állatnak tartják, és a húsvéti ünnepségeken olyan ételeket készítenek, amelyekben a nyulak szerepelnek. Más aboridzsi közösségek pedig húsvétkor megrendezik a „hagyományos ételek és szokások napját”, amely során hagyományos ételeket készítenek, táncokat mutatnak be és meséket mesélnek a gyermekeknek. Ezek az ünnepek az aboridzsi kultúra fontos részét képezik, és hozzájárulnak az őslakosok hagyományainak és kultúrájának megőrzéséhez.

Svédország

Svédországban az ún. „Påskkärringar” vagy „húsvéti boszorkányokhagyománya erősen kapcsolódik a húsvéti ünnepekhez. Április 30-án, amely a hagyományosan Svédországban ismert „Valborgsmässoafton” vagy „Walpurgis Night” nevű ünnep, az emberek jelmezbe öltözve és boszorkányos kiegészítőkkel (például seprűkkel) felszerelkezve körbejárják a házakat, és tojásokat, cukorkákat vagy pénzt kérnek az emberektől. A hagyomány gyökerei a régmúlt időkben nyúlnak vissza, amikor az emberek a természet ébredését és a tél elűzését ünnepelték, de az évszakváltás és a húsvét kapcsolódása miatt később a húsvéti időszakra került át.

A svéd hagyomány szerint úgy hitték, hogy a boszorkányok összegyűlnek és a seprűjükön repkednek az éjszaka leple alatt a húsvét előtti csütörtök este. Úgy tartották, hogy a boszik akkor találkoznak és ünneplik a sabbatot, egy boszorkányszertartást. Ezért járják a svédek húsvét előtt az utcákat és erre az időre a gyerekek apró figurákat készítenek szalmából, amelyeket „påskris” névvel illetnek, és aztán a házuk ajtajára akasztják. A hagyományuk azt suggalta, hogy ha a boszorkányok megjelennek a városban, akkor a szalmafigurák elterelik őket a házaktól, hogy ne okozzanak problémákat a családnak. (A svéd szó „påskris” két részből áll: „påsk”, ami húsvétot jelent, és „ris”, ami vesszőt vagy ágat jelent. Tehát a pontos fordítás a „húsvéti ág” vagy „húsvéti vessző”.)

húsvéti

Finnország

A finneknek van egy szokásuk, hogy húsvét vasárnapján reggel együtt készítenek el és esznek meg egy speciális, húsvéti ételt, ami „mämmi” néven ismert. Ez egy malátából, rozsból és sörélesztőből készült sütemény, amit általában tejszínhabbal és cukorral tálalnak. A húsvéti sonka is népszerű Finnországban, és sok család teszi ezt az ételt a húsvéti ünnepi asztalra. Emellett, Finnországban a húsvéti tojásfestés is elterjedt, és a finnek gyakran festik, dekorálják a tojásokat húsvét alkalmából.

Franciaország

Franciaországban létezik egy tojásdobálós játék, ami köthető a húsvéti ünnepekhez. Az eseményen általában egy nagy gyepes területen vagy téren találkoznak az emberek, és tojásokat dobnak fel a levegőbe. Az egész játék célja, hogy megvédjük a saját tojásunkat és elkapjuk mielőtt a földre esne. Az nyer, aki a legmagasabbra képes feldobni a tojást, törés nélkül.

hirdetés
Ha van kimeríthetetlen téma és témán belüli kérdéskör ezen a csodálatos bolygón, úgy vélem ezek pontosan a gyereknevelés és a család témakörei. Minden nap hoz némi változást, mindig jönnek újabb és újabb fordulatok a világban, mindig lesznek időszerű kutatások, melyekről igenis érdemes írni. Önnön gyermekkori tapasztalatokat, személyes gondolatokat, szakmai cikkek fordításait öntöm szavakba. Az írás az életem fő mozgatórugója. Legyen szó cikkekről vagy versekről, izgalmasnak és gyönyörűnek találom az alkotás ezen módját. Az információáramlás könnyeden zajlik modern világunkban, ezért nagy lehetőség számomra, hogy egy ilyen nagyszerű közösséggel oszthatom meg mondandómat, mint amilyenek Ti vagytok!
Előző cikkÉrdekes húsvéti hagyományok, így ünneplik a húsvétot világszerte – 1.rész
Következő cikk10 furcsa étel, amitől biztos libabőrös leszel

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .