Az első sikeres köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantációt 1988-ban végezték Franciaországban, és azóta több, mint 40.000 őssejtbeültetés történt világszerte, és ez az a szám évente kb. 4.000-el emelkedik.
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint köldökzsinórvér őssejt-transzplantáció segítségével több mint 80 betegséget lehet gyógyítani, köztük a leukémiát, vérképzési zavarokat, valamint az immunrendszer működési zavarait, és olyan gyermekkori rákbetegségeket, mint például az Ewing szarkóma vagy neuroblasztoma.
Hazánkban mostanáig közel 70 sikeres köldökzsinórvér-transzplantáció történt.
Mindezek ellenére sajnos még mindig sok tévhit kering az őssejtekkel kapcsolatban, melyek megakadályozzák a leendő szülőket abban, hogy megalapozott döntést hozhassanak az újszülött köldökzsinórvérének tárolásával kapcsolatban.
Most Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet tudományos igazgatója segít tisztázni a félreértéseket, és megválaszolni a legfontosabb kérdéseket.
Miért különlegesek az őssejtek?
Az őssejtek olyan folyamatosan osztódó sejtformák, amelyek még nem specializálódtak, ezért pótolhatják az elpusztult vagy kóros állapotú sejteket, szöveteket.
A köldökzsinórvérből gyűjtött őssejtek előnye, hogy fiatalabbak és nagyobb mértékű szaporodóképességet mutatnak, mint a felnőtt szervezetből kinyert idősebb sejtek. Érintetlenek, nem károsították őket fertőzések és a háttérsugárzás hatásai, így ritkább a transzplantáció utáni kilökődés.
Kockázatos-e a gyűjtés folyamata?
A köldökzsinórvér levétele gyors és egyszerű eljárás, amit a szülészorvos, vagy szülésznő végez, a baba megszületése után, a pulzáló köldökzsinórból. Nincs semmilyen kockázata vagy káros hatása sem a babára, sem az anyára nézve, hiszen a vér gyűjtése a méh faláról leváló placentából és a köldökzsinórból történik fájdalommentesen.
Meddig tárolhatók a köldökzsinórvér őssejtek?
A mintákat egy speciális mélyfagyasztó technológiával, folyékony nitrogén gőzterében tárolják, -180 C körüli hőmérsékleten. Ekkor a sejtek anyagcseréje annyira lelassul, hogy bár az idő telik, gyakorlatilag nem öregszenek. Ennek köszönhetően elméletileg korlátlan ideig tárolhatók. Eddig a legtovább tárolt köldökzsinórvér, amellyel sikeres transzplantáció történt 24 év mélyfagyasztás után került felhasználásra.
Mire használják fel jelenleg Magyarországon a köldökzsinórvér őssejteket?
Magyarországon 2001 óta rendszeresen végeznek köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantációt leginkább vérrel és vérképzéssel kapcsolatos betegségek kezelésében. Hazánkban jelenleg öt állami transzplantációs központ működik, ahol az őssejtbeültetés költéségét az állam finanszírozza. A korábban lefagyasztott őssejteket gyors ütemben felolvasztják, majd a véráramon keresztül egy infúziós kezeléssel a szerveztbe juttatják. A bejuttatott vérképző őssejtek „hazatalálnak”, és helyreállítják az immunrendszert, a beteg sejtek helyére jól működő sejtek épülnek.
Mik a jövőbeni felhasználás lehetőségei?
Az őssejt kutatás az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Hazánkban is egyre több terápiában jelenik meg, ilyen például a porckopások kezelése, vagy a regeneratív orvoslás egyéb területei, de az aktuális kutatások révén olyan területeken is feszegetik az őssejtek hatékonyságát, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri kórállapotok, bőr- és látássérülések vagy a daganatos betegségek egyéb fajtái.
Babafalva ajánlása
Mi, a Babafalva szerkesztői hiszünk az orvostudomány gyors fejlődésében, hisszük, hogy hamarosan akár komplett szerveket tudnak az orvosok a levett őssejtből „készíteni”. Valóban rossz érzés lemaradni valamiről, de a születéskori őssejt levétel egyszeri és pótolhatatlan alkalom.
Igyekszünk további információkkal szolgálni az őssejt levételről, annak fontosságáról és a szakszerű tárolásáról Nektek!
