A kortársaktól gyermekkorban elszenvedett megfélemlítés károsabban hat a későbbi mentális egészségre, mint amikor felnőttek bántalmazzák a gyereket – derült ki a Warwicki Egyetem új kutatásából.
A The Lancet Psychiatry brit szaklapban ismertetett vizsgálatot Dieter Wolke, a Warwicki Egyetem kutatója vezette, és a gyermekgyógyászati társaságok éves konferenciáján, San Diegóban ismertették – olvasható a Science Daily amerikai tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A gyermekkorban felnőttektől elszenvedett bántalmazás és a későbbi egészségügyi zavarok között már megállapították az összefüggést, Wolke és kutatócsoportja azt akarta megvizsgálni, van-e kapcsolat a kortársak által érzelmileg, fizikailag, szóbelileg megfélemlített áldozatok egészségi problémái és felnőttektől elszenvedett rossz bánásmód között.
Két felmérés résztvevőinek adatait elemezték, az egyikbe 4026, a másikba 1273 embert vontak be. A mentális egészség 18 éves kor után jelentkező zavarai – többek között – a szorongást, a depressziót és az öngyilkossági hajlamot foglalták magukban.
Az eredmények alapján Wolke megállapította, hogy akiket a kortársaik megfélemlítettek, azokat nagyobb eséllyel sújtottak mentális zavarok, mint azokat, akikkel felnőttek bántak rosszul.
Az első vizsgálatban a résztvevők 8,5 százaléka számolt be arról, hogy felnőttek bántalmazták, 29,7 százalék arról, hogy kortársai megfélemlítették, hét százalék mindkettőt elszenvedte. A második vizsgálatban 15 százalék számolt be bántalmazásról, 16,3 százalék megfélemlítésről, 9,8 százalék mindkettőről.
„A kortársak megfélemlítése a felnőtté válásnak nem ártalmatlan és nem is elkerülhetetlen szertartása, hanem komoly károkat okoz hosszú távon. Fontos, hogy az iskolák, az egészségügyi szolgálat és más intézmények együtt dolgozzanak a kortárs csoportokban jelentkező gúnyolódás és annak későbbi káros hatásai ellen.” – foglalta össze Wolke.
MTI, Fotó: freedigitalphotos.net
