Anyakönyvezhető lány és fiú nevek 2018-ban

Anyakönyvezhető női és férfi nevek 2018-ban

Vannak, akik jóval a gyermekük világrajövetele előtt elkezdik a tanakodást, hogy milyen nevet is adjanak a kicsinek. Előfordul olyan is, hogy a pár a pillanat hevében, gyermeküket először megpillantva határoznak. Egy közös, minden esetben több szempont figyelembe vételével döntenek, ki-ki milyen módszerrel.

Van, aki a vezetéknév, csengés vagy esetleg szótagok alapján választ, és persze a divatot is sokan figyelembe veszik. Mindenki családjában vannak névadási hagyományok és öröklődő nevek, melyek alapján kap nevet az új családtag. Nem elhanyagolandó a döntés, hiszen a gyermek élete végéig ezt a nevet fogja viselni.

Milyen neveket anyakönyveztethetünk?

Segítünk, íme a 2018-banbárki számára anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített, utónevek listája:

anyakönyvezhető LÁNY keresztnevek ››› 

anyakönyvezhető FIÚ keresztnevek ››› 

Amennyiben nem találtatok a listában megfelelő utónevet, akkor a kívánt nevet hivatalos eljárásban a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán kérvényezhetitek a kormany.hu portálról letölthető formanyomtatványon.

Levélcímük: 1357 Budapest, Pf. 6.
Telefon: 06-1-795-5000
E-mail: hatosagi[kukac]me.gov.hu

Az államtitkárság továbbítja a kérvényt az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez. Itt a nyelvész szakemberekből álló Utónévbizottság szakvéleményt készít a kérvényezett névről.

Alapelvek a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez

  1. A 2010. évi I. törvény 44. §-ának (3) bekezdése kimondja: „Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.” Erre való hivatkozással a magyar névhagyományok alapján fiúgyermek számára csak férfinevet, leánygyermek számára csak női utónevet javasolunk bejegyzésre. Amennyiben egy fantázianevet már az egyik nemnek javasoltuk, azt a későbbiekben a másik nem részére nem javasoljuk.

  2. Az újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (pl. Maya helyett MajaGerald helyett DzseraldClaudiahelyett Klaudia). Erről az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) kormányrendelet 4.§-ának (1) bekezdése így rendelkezik: „Az anyakönyvezés – az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben  meghatározott kivételekkel – a magyar helyesírás szabályai szerint történik, a személynevek és a földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni.

  3. Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánljuk bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. A szakvélemény elkészítésekor a név jelentését is figyelembe vesszük. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, bejegyzését nem javasoljuk (pl. Nemél, Halaldi, Sánta).

  4. Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és az nem hátrányos a névviselőre.

  5. Idegen nyelvű klasszikus vagy mai ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos.

  6. Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánljuk bejegyzésre, ha vannak ilyenek (pl. Casper helyett GáspárDeniel helyett DánielCatharina helyett Katalin).

  7. Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasoljuk a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív (nem rosszalló hangulatú) és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfiutónévről van-e szó.

  8. Az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek önálló utónévként való bejegyzését akkor javasoljuk, ha a név beilleszthető a magyar és az európai névkultúra típusainak valamelyikébe (ilyen például a nők esetében az újabb virágnevek női utónévként való használata).

  9. Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó).

  10. Nem javasolunk bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (pl. Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (pl. Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (pl. Benke, Gorda, Pető).

  11. A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasoljuk a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (pl. Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.

  12. Ha egy már anyakönyvezett név bejegyzését kérik más helyesírással:

    1. a már bejegyezhető, idegen eredetű, más nyelvekben is több alakváltozatban létező nevek esetében akkor javasoljuk a név újabb írásváltozatát, ha a jelenségre találunk példát más nevek esetében (Annabel – Annabell, Bora – Bóra, Izabel – Izabell)
    2. ha a kért bejegyzési forma megfelel a magyar kiejtésnek, illetve az alakváltozat bizonyíthatóan levezethető egy alapnévből (Milla – Mila, Heni – Henni).
  13. A női-férfi rokon nevek esetében támogatjuk annak a névalaknak a bejegyzését, amelyik a névpár tagjai közül nem szerepel a bejegyezhető nevek listáján, de más nyelvekben megtalálható, illetve megfelel a magyar névalkotási szabályoknak is.

  14. Nem javasoljuk az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, amely miatt például csúfolhatják, kiközösíthetik őt.

A fenti alapelvek kizárólag a Magyarországon született, itt élő magyar nemzetiségű állampolgárok névkérelmeire vonatkoznak. Ezek a szabályok nem érvényesek az olyan esetekre, ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, illetve ha a szülők vagy a névkérelmező valamelyik, hazánkban nyilvántartott nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozik.

Ez utóbbi esetekre az alábbi szabályok vonatkoznak:

  • A nem magyar állampolgárságú szülők esetén a nevek anyakönyvezéséről a 2010. évi I. törvény 44. §-ának (7) bekezdése rendelkezik: „Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.
  • A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozók névválasztását a 2010. évi I. törvény 46. § az alábbiakban szabályozza:

    46.§ (1) A nemzetiséghez tartozó személy

    a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

    b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

    c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

    d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

    (2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.

    (3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

    (4) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.

Reméljük, hogy segítettünk a cikkel, ha számotokra is aktuális a névválasztás kérdése. 🙂

Forrás: http://www.nytud.mta.hu/

 

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .