A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e.
Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.
Komplexen: UH, CT, MR, LSC!
Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:
– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.
– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
– A laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
A terápia hatékonysága
A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. A cél a látható daganatmentesség elérése! Emellett kemoterápia, sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.
A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti – hangsúlyozza a Nőgyógyászati központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.
Forrás: Nőgyógyászati Központ
