Szemléletváltozásra lenne szükség a szülészeteken

szuleszet.jpg

A szülészeti ellátás Magyarországon címmel műhelybeszélgetésre és helyszíni  rádiófelvételre hívta az érdeklődőket a Civil Rádió február 22-én. A beszélgetés célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy bár a szülés természetes folyamat, sok nő mégsem élheti át a háborítatlan szülés élményét ma Magyarországon.

A résztvevők áttekintették a jelenlegi jogi szabályozást, és arra keresték a választ, milyen szemléletváltozásra lenne szükség ahhoz, hogy a szülés során minél kevesebb beavatkozás történjen, majd azt követően az édesanya és gyermeke háborítatlanul együtt tölthesse az első órákat.

A beszélgetés résztvevői voltak Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a Nemzetközi Anya- és Bababarát kezdeményezés magyarországi védnöke, Csomóné Lindmayer Katalin, a Semmelweis Mozgalom kuratóriumi elnöke, a Nemzetközi Anya- és Bababarát kezdeményezés magyarországi képviselője, Nováky Rita szülésznő, az Országos Bábaszövetség elnöke, dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász és Schanda Mónika bába.

Idő kell a változáshoz

– „A magyar szülészeti ellátás magas szakmai színvonalú, de az emberséget is vissza kellene hozni a szakmába.” – mondta dr. Bálint Balázs, majd kifejtette, semmi sem indokolja, hogy szülés után elválasszák a gyermeket az anyától, sőt, bizonyított, hogy a gyermek későbbi lelki, szellemi fejlődése szempontjából is jobb, ha együtt maradnak. A hagyományos, sok szabállyal terhelt szülészeti gyakorlatnak az lehet az oka, hogy az intézményekben dolgozó orvosok, egészségügyi alkalmazottak ezt szokták meg, számukra ez ad biztonságot. A helyzeten a szülész-nőgyógyász szerint csak a szemlélet átformálásával lehetne változtatni, és ez időt vesz igénybe. Személyes tapasztalata, hogy nagyon fontos, hogy a fiatal orvosok milyen szemléletű kórházba kerülnek, mert ők is ahhoz fognak alkalmazkodni.

dr. Bálint Balázs

– „Mikor én kezdtem a pályát, akkor az anyák hanyatt fekve, gátmetszéssal szültek. Tavaly 2 gátmetszést végeztem, mert nagyon indokolt volt. Időre volt szükség a változásokhoz. Szerencsém volt, mert fiatalon kerültem kapcsolatba más szemlélettel. Ha egy fiatal orvos olyan kórházban kezd, ahol szigorú szabályok vannak és merev a szemlélet, akkor nem tudja megtanulni, hogy másképp is lehet.” – mondta dr. Bálint Balázs.

A szülés természetes folyamat

Alapelvek megfogalmazását tartja fontosnak Csomóné Lindmayer Katalin, aki  úgy véli, szem előtt kell tartaniuk a szülészeteken dolgozóknak, hogy az újszülött és a szülő nő elválaszthatatlan egységet képez, a várandósság, a szülés, a szoptatás természetes folyamat, és a szoptatás a biológiai norma, az anyatej a legjobb táplálék a gyermek számára. Az Anya- és Bababarát Kezdeményezés világszerte elismert, de Magyarországon még kevéssé elterjedt ez a megközelítés.

– „A bábaképzés jelenleg meglehetősen elméletközpontú – mondta el  Nováky Rita. – A gyakorlati ismereteket a fiatalok a kórházakban tanulják meg, ezért nem mindegy, hogy milyen közösségbe kerül, milyen környezetben szocializálódik egy „bábatojás”.

Úgy véli, a szigorúan szabályozott és az anya- és bababarát szülészeti gyakorlat követőit közelebb hozhatja egymáshoz az otthonszülés engedélyezése. A szabályozás szerint ugyanis az otthonszülést vállaló orvosoknak együtt kell működniük egy-egy kórházzal, így a közös munka szakmai eszmecserét is hozhat.

Ékes Ilona azt emelte ki, hogy fontos a megfelelő törvényi keret, amely biztosítja az édesanyák számára, hogy minél barátságosabb körülmények között  hozhassák világra gyermeküket. A változások eléréséhez pedig elengedhetetlennek tartja, hogy már az iskolai oktatás keretében is téma legyen a szülés, a fiatalok tájékozottak legyenek ebben a témában. A szemléletváltozáshoz alapvetően szükség van az élet tiszteletére is.

Az otthonszülés szabályozása

Nováky Rita

A beszélgetésen természetesen szó esett az otthonszülés új szabályozásáról is. Dr. Bálint Balázs, aki szakértőként részt vett az előkészítő munkában, elmondta, az új rendszer korántsem tökéletes, valószínűleg néhány év múlva felül kell vizsgálni és módosítani, de legalább előrelépés történt. A törvény rendelkezik például arról is, hogy kik választhatják az otthonszülést (csak az úgynevezett alacsony rizikócsoportba tartozó anyák). A szülész-nőgyógyász úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a szakmai szervezetek állítanák össze az otthonszülés protokollját, nem pedig egy jogszabály.

A rendelettel kapcsolatban Schanda Mónika aggályosnak tartja, hogy bár az otthonszülésnél csak olyan bába segédkezhet, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, a részt vevő orvosnak viszont nem kell tapasztalattal rendelkeznie az otthonszülés területén.

Felmerült, hogy a szülésznők jogi helyzete is rendezetlen, a szakmájuk gyakorlásához szükséges  ANTSZ kódot például csak április 1-jétől igényelhetik, miközben a törvény május 1-jétől teszi lehetővé az otthonszülést. Az is megoldatlan probléma, hogy az otthonszülést nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, így hátrányba kerülnek azok a családok, akik ezt a megoldást választják.

A terhesgondozás kapcsán Nováky Rita felvetette, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a szülésznők is részt vehessenek abban, mert így lehetővé válna, hogy egy kézbe kerüljön az adminisztráció és ne vesszen el  információ. Mindehhez dr. Bálint Balázs hozzátette, hogy egyelőre az orvosok sem tudják zökkenőmentesen végezni a terhesgondozást, mert az a gyakorlat, hogy a magánorvosok nem írhatnak beutalót a szükséges szakvizsgálatokra, kénytelenek megkérni a háziorvost erre, így a kismamák elveszhetnek a bürokrácia útvesztőiben.

Szükség lenne referenciaintézményre

Csomóné Lindmayer Katalin

A szülészeti szemlélet átalakulásában nagy szerepe lehetne egy referenciaintézmény létrehozásának, amelyben a kismamákat az anya- és babarát alapelveknek megfelelő körülmények fogadnák.

– „A szülészeti ellátásnak a bábai modellt kell előtérbe helyezni – mondta Csomóné Lindmayer Katalin. – Az optimális Anya- és Bababarát Szülészeti ellátást biztosító szervezet kidolgozott, írásba foglalt irányelvekkel rendelkezik, melyeket tíz pontban foglaltak össze.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a merev társadalmi szabályok miatt egy gyermeket váró családnak nagyon nehéz eltérni azoktól a szokásoktól, amelyek jelenleg elfogadottak, ezért szükség van az új utakat választók összefogására.

A műhelybeszélgetés  résztvevői  egyetértettek abban, a szülész-nőgyógyász szakma képviselőiben tudatosítani kell, hogy a szülés lelki folyamat is, és a jelen lévő orvosnak nem csak az anyát, hanem az egész családot segíteni kell, hogy a gyermek születése mindannyiuk számára pozitív élmény legyen.

Bródi Emília

Szólj hozzá Te is!

1 KÉRDÉS

  1. Tisztelt Cikkíró!
    Örömmel olvastam a cikket. Hozzáteszem a gondolataimat: igen, a szülés természetes folyamat, amit nem csak az otthonszülőknek szabadna megélni.
    A közvetlen tapasztalatom: a szülés megindítás nagyon gyakori az intézményi szülészeti gyakorlatban. Az orvosok rutinszerűen indítják meg a szülést burokrepesztéssel, oxytocin infúzióval stb. -legtöbbször indoklás és magyarázat nélkül. Természetesen munkaidőben lehetőleg. A rohamossá tett “szülési fájdalmak” több szenvedést okoznak az anyának, és a gyermeket is jobban megterhelik, mintha természetes módon indulna meg és folyna le a szülés.
    Az én ismeretségi körömben a nők női nőgyógyászt keresnek maguknak, mert tőlük emberségesebb bánásmódot remélnek.
    Kérem, ebben a témában is szólaltassák meg a szakma elismert szakembereit!
    Tisztelettel: egy lányos anya

Comments are closed.