Szülés utáni depresszió

Szülés utáni depresszió

A kórházból hazaérve a friss anyukák arcáról eltűnik a magabiztos mosoly, és gyakran csak a tanácstalanság marad helyén. Rossz anyának érezzük magunkat, minden apróságon sírva fakadunk, lehangoltak, kedvetlenek vagyunk, kialvatlansággal küzdünk és gyermekünk ellátásán kívül a házimunkával és egyéb társadalmi szerepeinkkel is meg kell küzdenünk.

Azonban erről már nem szívesen beszélünk, mert a szülés utáni lelki megterhelés és az abból kiinduló lelki megbetegedések mind a mai napig tabutémának számít.

Okok

A szülés utáni betegségek okai bonyolultak, nem foghatók egyszerűen a hormonokra, hiszen egyformán találunk biológiai, lelki és társadalmi okot megjelenése hátterében. A helyzetet bonyolítja, hogy nagyszabású kutatások ellenére sem kaptunk még kézzelfogható választ arra a kérdésre, hogy pontosan mi tehető felelőssé a negatív irányú hangulatváltozásért.

Biológiai okok

Egyes kutatások eredménye szerint, a szülés utáni hirtelen ösztrogén- és progreszteronszint csökkenés okozza a hangulati zavarokat. A terhesség alatt e hormonok szintje jelentősen megnövekedett, a méhlepény leválása és távozása után azonban visszaesik az eredeti szintre. Ez a hirtelen csökkenés eredményezhet valamilyen kémiai egyensúlyzavart az agyban, ami a depresszióhoz köthető.

Más tanulmányok a szülés utáni hangulati zavarokat a tejtermelést serkentő hormon, a prolaktin változásaihoz kötik. Ez a hormon jelentős mennyiségben a szülés utáni 3.-4. napon szabadul fel a szervezetünkben – ez az időszak a tejbelövellés ideje.

Lelki és társadalmi okok

Szülés után a nők hirtelen új szerepekben találják magukat. Ezek a szerepek gyakran nincsenek pontosan körülírva, a bizonytalan szerepek pedig szerepet játszhatnak a hangulati zavarok kialakulásában. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új szerepkör önmagában is szorongással töltheti el az anyát: az újszülött gondozása, beilleszkedése a családba, az ellátásával járó feladatok is kimerítőek lehetnek.

Az újdonsült anyukák szerepkonfliktusokkal is szembetalálhatják magukat. A szerepkonfliktus az egyén által betöltött különböző szerepek összeütközését jelenti. Legjobb példa rá, amikor egy nő egyszerre próbál megküzdeni mind az anya-, mind a feleség, mind a szerető-szereppel. Ezzel a konfliktussal stressz jár, mely tényezője a hangulati zavarok kialakulásának.

Veszélyeztetetteknek tekinthetjük azokat a nőket is, akik

  • anyagi gondokkal küszködnek,
  • saját anyukkal rossz viszonyban vannak,
  • házassági problémákkal küzdenek,
  • párkapcsolatában vallási, világnézeti különbségek vannak,
  • nagyon fiatalon szülnek,
  • egyedülállóak (magányosak akár annak ellenére is, hogy párkapcsolatban élnek),
  • terhességük előtt premenstruációs szindrómától szenvedtek,
  • terhesség előtt vagy alatt dohányoztak, netalántán drogot fogyasztottak.

Tünetek

A szülés utáni depresszió előfordulási gyakorisága 10-15 %-ra tehető, és egyre nagyobb a megjelenésének valószínűsége a következő szüléseknél. Nem önálló megbetegedés, hanem olyan depresszió, amely a szülés utáni időszakban jelenik meg.

Főbb tünetei:

  • Indokolatlan fáradságérzet
  • Örömtelenség
  • Az anya számára egyre nagyobb terhet jelent a gyermekkel való foglalkozás
  • Önvádlás, úgy érzi, hogy rossz anya, belebukott a feladatokba.
  • Súlyos esetben öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérletek is előfordulhatnak.

A szülés utáni depresszióban egyes tünetek hangsúlyosabban vannak jelen, ezért ezeket figyelmeztető jeleknek kell tekinteni. Ezek a tünetek a következők:

  • Alvászavar
  • Étkezési, táplálkozási zavar
  • Visszahúzódás, szociális elszigetelődés
  • Gyermekhez való viszony negatív irányú változása
  • Memóriazavarok
  • Szétszórtság, túlzott aggodalmaskodás, döntésképtelenség
  • Önvádlás, bűntudat

A betegség jellemzően a szülés után 2-3 héttel jelentkezik, de előfordul, hogy fokozatosan alakul ki és csak a szülés utáni második hónapra válik a környezet és a kismama számára is kézzelfoghatóvá. Lefolyása általában 3-6 hónapig húzódik el, de nem lépi át sohasem az egy évet. A szülés utáni depresszióban szenvedő nők a fent említett tünetek közül jónéhányat felfedezhetnek önmagukban, némelyiket súlyosabb, míg másokat kevésbé kínzó formában. Közös jellemző, hogy a hangulati élet zavarát a környezet is érzékeli, és ennek gyakran hangot is adnak. Ez gyakran tovább rontja a betegség képét, hiszen az anyában megerősíti a szégyen, bűntudat érzését.

Megelőzés

A szülés körül kialakuló hangulati zavarok megoldását számos aktív kutatócsoport keresi. A legújabb kutatási eredmények mindinkább azt támasztják alá, hogy a hangulati zavarok kivédésének egyetlen módja a családias, támogató légkör kialakítása a terhesség, szülés és gyermekágyas időszak során. Ennek első lépése, ha a terhesség során nem csak szülésre készítenék fel az anyákat, hanem a rájuk váró nehézségekre is. A jó szülésfelkészítő tanfolyamokon a hangulati zavarokról is esik szó, így a jövendő édesanyák és édesapák előre felkészülhetnek, a betegséget már az első tünetek megjelenésekor felismerik, így időben szakemberhez fordulhatnak.

Sokat javíthatna a helyzeten, ha a szülés az anya számára legnagyobb biztonságot nyújtó környezetben zajlana le (legyen kórházi vagy otthonszülés), minimalizálva a betegségélmény hatást. Az anyák lelki egészségét egészségvédő programok sokaságával kellene és lehetne javítani, ami egy jó adag öntudattal, önbizalommal, egészséges feminizmussal töltené fel a várandós vagy frissen szült édesanyákat.

Természetesen a média és tömegkommunikációs eszközök által közvetített hamis minták is rossz hatással vannak a lelki világunkra. Mai világunkban természetesnek tűnik a szakmai karrier, a tiszta lakás, a vonzó külső, és mindezek mellett szinte csak dekorációnak tekintik a kiegyensúlyozott, boldog anya oldalán a gyereket. Teljesítményorientált világunkban minden azt szuggerálja, hogy tökéletesnek kell lennünk – még a pillanatnyi kimerültséget, elkeseredést is karaktergyengeséggé nyilvánítják. Aki nem titkolja kisebb-nagyobb nehézségeit, bizony gyorsan kikerülhet a társadalom által elfogadott “jó anya”- kategóriából.

Nem arról van szó, hogy ezentúl a bébiételeket vagy a babaápolási cikkeket kialvatlan szemű, kócos hajú anyáknak kellene népszerűsíteni. Egyszerűen beszélni kellene arról, hogy senki nem felel meg tökéletesen a valóságtól oly távol álló “mindent bíró – mindig boldog” anyamítosznak. Ez az őszinteség sok anyának segítene a nehéz napok elviselésében, és az eltitkolásból adódó nagyobb bajok megelőzésében.

Mindannyian szerencsések lehetünk, hogy olyan korban élünk, amikor a hangulati zavarok teljes mértékben gyógyíthatók. Ezeken a betegségeken nincs mit szégyellnünk, ha rászorulunk, időben segítséget kell kérni. Külföldön a hangulati zavarral küzdő anyukák gyógyítása már úgy történik, hogy nem kell az érintetteknek elválniuk gyermeküktől. Hazánkban sajnos, még a probléma megoldása gyermekcipőben jár, de a külföldi példa kedvező hatásainak fogadtatása a hazai szakembereknél nyitott ajtót talált. Az emberek gondolkodását kell megváltoztatni, mert még mindig az a jellemző, hogy hiába érzékeli a család a bajt, azt igyekszik elhallgatni, szőnyeg alá söpörni, mert ez szerintünk könnyebb, mint felvállalni a hangulati zavar szégyenét.

Kezelés

A szülés utáni hangulati zavarok formájától és az állapotok súlyosságától függ, hogy milyen kezelésre van szükség. Azonban azt fontos tudni, hogy valamennyi tünet – még a legsúlyosabb is – átmeneti jellegű, szakszerű orvosi, pszichiátriai segítséggel és támogatással gyógyítható és a gyógyulási kilátások is jók.

A hangulati élet zavarainak a szakszerű ellátását pszichiáter végzi, akit beutaló nélkül is felkereshet a páciens, de a kismama kérheti szülésze, nőgyógyásza, háziorvosa vagy a védőnője segítségét is abban, hogy megfelelő szakemberhez irányítsa. A szülés utáni depresszió és a szülés utáni pszichózis mindenképp szakorvosi ellátást igényel.

Támogató kapcsolatok

Hangulati zavarral küzdő anyával nagyon nehéz együtt lenni. Ennek oka abban keresendő, hogy a rosszkedv. letörtség egyszerre idegesítő és ragadós is. Ennek ellenére a legtöbb mégis az, ha megpróbáljuk megérteni az anyát, elfogadjuk érzéseit. Gyakori hiba ilyenkor a jószándékkal kimondott: „szedd magad össze!” kifejezés. Ettől a viszonylag egyszerű mondattól még mélyebb kétségbeesésbe eshet a hangulatzavarral küzdő anya, mindinkább legyőzöttnek érzi magát, fokozódik depressziója és úgy tűnik, az ördögi körből már valóban nem tud kilépni gyógyszerek segítsége nélkül.

De akkor mit tehetünk? Hallgassuk meg a kétségbeesett kismamát nyitott szívvel és füllel. Értő meghallgatással, segítő kérdésekkel segítsük felismerni az anyában megbújó igazi érzelmeket, gondolatokat. A legjobb tanács, ha arra bíztatjuk az anyát, hogy figyeljen arra, amit a teste mond, bízzon megérzéseibe. Ne szégyellje kimondani negatív érzéseit, informálódjon, és ne hagyja életét abszolút módon befolyásolni mások által. Gyakori oka a hangulati zavaroknak, hogy az ifjú anya meg akar felelni környezete, leginkább anyja, anyósa elvárásainak a gyermekgondozás során, így mindent a mamák irányítása szerint tesz, holott belül lázad ez ellen. Ebben az esetben egyetlen gyógymód, ha az anya a sarkára áll, és saját megérzései szerint gondozza csecsemőjét.

Ebből is látszik, hogy a házastárs együttérző, támogató figyelmének jelentősége a hangulati zavarok kialakulásának megelőzésében, illetve gyors gyógyulásának lefolyásában hangsúlyos szerephez jut. A hangulati zavarok kezdetén a gyermekorvos vagy védőnő alkalmankénti jelenléte is gyors megoldást jelenthet a problémára.

Gyógyszeres és alternatív terápiák

Hangulati zavarok gyógyszeres terápiáját csak szakorvos kezdeményezheti, az ő feladata felügyelni az anya állapotát, betegségének alakulását.

A gyógyszeres terápia kiegészíthető, vagy teljesen kiváltható a különböző terápiás eljárások alkalmazásával. Pszichoterápia segítheti az anyának a múltban gyökerező konfliktusait feloldani, lehetővé téve, hogy a szülés, a születés élménye érzelmi újjászületés lehessen az anya számára. A csoportos pszichoterápia, vagy szakavatott kineziológus segíthet visszatalálni ahhoz az örömteli állapothoz, amelyet a gyermek megszületése valóban jelent az édesanyja számára. A kóros hangulatingadozás gyógyítható homeopátiás szerekkel, Bach- virágterápiás cseppekkel, gyógynövénykezelésekkel is.

Gyógynövénykészítmények:

  • orbáncfű-, vasfű-, kamilla- egy-egy arányú keverékéből készült gyógytea
  • kamilla-, macskagyökér-, lóherevirág egy-egy arányú keverékéből készült gyógytea
  • vasfű-, ginszeng-, mentalevél egy-egy keverékéből készült gyógytea.

Aromaterápia:

  • meleg fürdővízhez: néhány csepp levendula-, kamilla, bergamott-, rózsa-, vagy muskotályzsálya olaj vegyesen vagy külön-külön is alkalmazva (fürdővíz 38 fokos és a fürdés max 15 perc).
  • masszázshoz:
    • két-két csepp levendula-, vagy rózsamuskátliolaj egy csepp rómaikamilla olaj egy teáskanál olivaolajjal összekeverve és bőrbemasszírozva
    • levendula, narancsvirág olajból nyolc-nyolc csepp édesmandula olajba keverve, majd bőrbe masszírozva.
    • két-két csepp rózsamuskátli- és narancsvirágolaj egy csepp szantálfaolajjal szőlőmag vagy olivaolajba keverve, és bőrbe masszírozva
  • szoba illatosításához: párologtatóba tett 3 csepp rózsaolaj és egy csepp szantálfaolaj

Bach-virágkivonatok:

  • európai sünzanót
  • vörösfenyő
  • mustár
  • cseresznyeszilva
  • bohócvirág
  • egynyári szikárka
  • sárga fűz
  • rezgő nyárfa
  • molyhos napvirág

Homeopátiás szerek:

  • arsenicum: extrém szorongásra, kimerültségre
  • ignatia: hangulati ingadozásra

Életmód tanácsok

1. Bármikor anya hivatásunk gyakorlása során úgy érezzük, hogy fáradtak, kialvatlanok vagyunk, kérjünk bátran segítséget családtagjainktól. A büszke apuka is tud porszívózni, port törölni, netalántán még mosogatni is. A keresztszülő is bátran bevonható a kisgyermek körüli teendőkbe, sőt a nagyobb gyermek is szívesen segít.

2. Fontos, hogy ne csak anyai szerepünkben legyen sikerélményünk. Tervezzük úgy napjainkat, hogy hetente jusson szabadidőnk olvasásra, saját hobbinkra, kedvtelésünkre. Erre remek lehetőség nyílik, amikor a baba elaludt. (A házimunka kiosztható a családban!)

3. Felejtsük el a mintaanya mítoszt végleg. Mindenki tökéletes anyja a gyermekének, még akkor is, ha nem tölti a nap 24 óráját utódjával.

4. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy nem csak anyák, de feleségek is vagyunk. Partnerünknek éppen úgy szüksége van ránk, mint ahogy nekünk is szükségünk van társunk gyöngédségére. Szervezzünk havonta kettesben töltött órákat, ilyenkor nyugodtan bízzuk szemünk fényét a nagymamára, keresztszülőre vagy bébiszitterre.

5. A gyermek fejlődése nem versenypálya. Minden kisgyerek a maga ütemében fejlődik. Felesleges más babákkal összehasonlítani csemeténket és azért aggódni, hogy a szomszédék kisfia előbb emelte a fejét mint a miénk. A gyermek fejlődésével kapcsolatosan csak a gyermek orvosa és védőnője véleményét vegyük figyelembe.

6. Pihenjünk annyit, amennyit lehet. A babácska megfürdetése, esti szoptatása, etetése után a büfiztetést nyugodtan bízzuk apukára és kihasználva a nyugalmat vonuljunk félre a fürdőszobába. Egy kellemes meleg fürdő, illatgyertya, füstölő vagy illóolajokkal keltett kellemes illat oldja a feszültséget, szorongást, és higgyük el , hogy a mosolygós, pihent édesanya nagyobb hasznára van gyermekének, mint a kialvatlan, frusztrált, állandóan gyermekét leső anya.

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Kedves Olvasónk! Szakértőnk elfoglaltságai miatt nem tudja tovább folytatni szakértői rovatát. A kérdezési lehetőséget azonban biztosítjuk számodra - ugyanebben a témában – ajánljuk aktív szakértőnket neked! Az eddigi kérdéseket és válaszokat, továbbra is olvashatod itt az oldalunkon.
Előző cikkA Watsu (vízi shiatsu)
Következő cikkSzülés utáni hangulati zavarok