Ez az írás azoknak szól, akiknél keveredés van az élettér és munkatér között, a privát idő és a munkaidő, munkafeladat és privát teendők között. Azoknak, akik otthonról dolgoznak háziruhában, papucsban, esetleg kócosan vagy borotválatlanul…(ha van ilyen).
Az öltözet a megjelenés fontos része, az otthoni munkavégzés által egy speciális állapot alakul ki a megjelenés terén is. Mivel az otthoni munkánál nem kell megjelennünk, nem vagyunk mások szeme előtt, a privát környezetünkben mozgunk, nem látnak minket, így új szokások alakulhatnak ki a külsőségekben is.
Jellemzőek: reggeli ébredés után nem biztos, hogy magunkra öltjük az utcai ruhát, nem veszünk fel olyan cipőt, amelyben elmehetnék otthonról is, hanem a kényelmes ruhadarabokat választjuk. Az is jellemző, hogy a nők nem sminkelik ki magukat ilyenkor, akkor sem, ha egyébként ez gyakorlat, a férfiak nem borotválkoznak meg esetleg…
Általában ilyenkor nem is igen nézegetjük magukat a tükörben, így ez nem fontos, elmarad az önmagunkkal való törődés. Lehet, hogy gumis derekú otthoni ruhadarabokban, kényelmes cipőben, papucsban vagyunk egész nap.
Az előbbiektől a papucsban annyira szétterpeszkedik a lábfej, hogy utána művészet egy rendes cipőben eltölteni egy munkanapot. A gumis derekú kényelmes anyagú ruhadarabokban olyan szépen felszedünk 5-10 kilogramm felesleget, hogy csak akkor kapunk észbe, ha ismét kilépünk otthonról és már nem jó a fix derekú ruhadarab.
Ez sajnos egy spirált generál, mivel a rosszul öltözöttség kihat a munka hatékonyságára. Ha ilyen állapotban fontos ügyben telefonálunk, sajnos a hangunkon érződik az önmagunkkal kapcsolatos elégedetlenség is. Esélytelenebbé tesz bennünket a hanghordozásunk, nem leszünk határozottak, asszertívek, nem tudunk egyenlő félként tárgyalni a vonal túloldalán lévő klienssel, beszállítóval, megrendelővel.
Ha emellé az időgazdálkodás is felbomlik, és több szünetet tartunk, vagy egyáltalán nem tartunk szünetet munkavégzés közben, akkor minden mindennel összefolyhat, időben térben egyaránt, és még mi is elfolyunk.
Mindenkinek azt javaslom, aki így dolgozik, hogy egy hétre fegyelmezetten tartsa be a következőket:
Pontos időben kezdjen, készüljön fel testben és lélekben is a munkavégzésre, ennek adja meg a módját azzal is, hogy odafigyel a külső megjelenésére is.
Ápoltan, utcai öltözékben töltse el a napjait legalább addig, amíg a munkáját végzi. Telefonáláskor, és ajtónyitás után, amikor kontaktusba kerül másokkal, figyelje meg a hatást.
Ha belehelyezkedünk egy szerepbe, attól az működni fog. Egyenlő feleknek érezzük magunkat a külvilágban dolgozó és velünk kapcsolatban lévő munkatársakkal, megrendelőkkel, beszállítókkal, ügyfelekkel. Magabiztosabbak, nyugodtabbak összeszedettebbek leszünk csupán attól, hogy úgy nézünk ki, mint mindenki más, aki dolgozik.
Radics Edit stílustanácsadó
