A meddőség lelki okai – 1. rész

A meddőség miértjét elsősorban szervi oldalról szokás vizsgálni, pedig olykor előfordul, hogy a megfelelő fizikai állapot mellett sem következik be a hőn áhított gyermekáldás. Ilyen esetekben érdemes a lelki egészséget és problémákat is megvizsgálni – erről mesél szakértőnk, Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta.

Nincs szervi baj, mégsem jön a baba

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy nőnél egyéves, védekezés nélküli szexuális élet után sem következik be fogamzás, vagy a fogantatás megtörténik ugyan, de a magzat elhal. Ez a házasságok kb. 15%-ában fordul elő. A teherbeesés problémáját napjainkban elsősorban szervi oldalról vizsgálják, az ebben szerepet játszó lelki tényezők pedig hátterébe szorulnak. Annak dacára történik mindez, hogy az esetek nagy százalékában igazolható testi elváltozás hiányában sem jön létre terhesség. Ilyenkor funkcionális meddőségről beszélünk.

ID-10076330A legmodernebb technika segítségével ma már el lehet érni, hogy a hormonálisan előkészített női szervezetnek „csak” be kelljen fogadnia saját megtermékenyített petesejtjét, az esetek döntő többségében azonban ez nem sikerül. Ha mégis, ezután a természetes úton megfogant babáknál nagyobb arányban fordulnak elő vetélések, koraszülések és alacsony súllyal születések. Joggal vetődik fel tehát a kérdés, mi állhat ennek hátterében.

Korunk népbetegsége: a stressz

Logikusnak tűnik – és számos vizsgálattal biológiailag is alátámasztható – hogy a meddőség kialakulásában a krónikus stressz nagy szerepet játszik. A rohanó világhoz való alkalmazkodás testünket oly módon alakítja át, ami megakadályozza a teherbeesést (lásd Szendi Gábor A női funkcionális meddőség evolúciós értelmezése című cikkét.) Evolúciós szempontból nyilvánvaló, hogy egy állapotos nő kiszolgáltatott helyzetben van, túlélési esélyei a gyermek fogantatása után lecsökkennek. Tehát ha a nő szervezete vagy környezete evolúciós kalkulációk szerint nem alkalmas az utód kihordására és felnevelésére, akkor az evolúciós védelmi mechanizmusok a terhesség megtapadását (kihordását) megakadályozzák.

Nagyon érdekes, hogy hasonló fiziológiai változások következnek be korai traumán vagy szexuális visszaélésen átesett nők szervezetében is, mint krónikus stressz esetén. Habár ezek az emlékek sokszor nem tudatosan felidézhetőek, nyomot hagyhatnak idegi működésükben, mely gátolja a későbbi teherbe esést. Fontos kiemelni, hogy fokozott szorongásra való hajlam átlagos körülmények közt nevelkedett nőknél is kialakulhat, ilyenkor a probléma forrása a korai kötődési (rendszerint anya-gyermek) kapcsolat minőségében keresendő, ez szolgál ugyanis alapul minden későbbi érzelmi kapcsolathoz. Többek közt a házastárshoz való kötődés modellje is.

További érdekes szempont, hogy a stresszhatások immunrendszerünk működését is megváltoztatják, ily módon is befolyást gyakorolva a megtermékenyített petesejt megtapadási képességére. Kutatások kimutatták, hogy más lelki problémák, is akadályozzák a teherbe esés sikerét, például a depresszív tüneteket mutató nők kisebb valószínűséggel fogannak meg egészséges társaikhoz képest.

Maga a párkapcsolat is meghatározó

ID-10076441Ma Magyarországon a meddőség vizsgálatának egyik legelhanyagoltabb tényezője a párkapcsolat minősége, melybe a várva várt gyermek nem érkezik meg. A meddőségi problémák evolúciós magyarázatát figyelembe véve nem meglepő, hogy alapvető fontosságú mindez a teherbeesés bekövetkezése és a terhesség egészséges kihordása szempontjából.

Ennek hatásmechanizmusáról és a meddőség kezelési lehetőségeiről a cikk 2. részében részletesebben olvashatnak hamarosan.

Habis Melinda klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta | Kérdezd szakértőnket>>

www.onlinetanacsadas.com

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .