A fogágybetegség az egyik leggyakrabban előforduló krónikus fertőző b etegség, és a fog speciális helyzete miatt az egyik legkülönlegesebb is. Egyes belgyógyászati betegségekben, bőrbetegségekben és terhesség alatt, amikor a szervezet védekezőképessége lecsökken, a fogágybetegség kialakulásának veszélye fokozottabb.
Egyik formája az ínygyulladás, amikor a folyamat még visszafordítható és nem érinti a fog tartószerkezetét. Másik – súlyosabb – eset az, amikor megfelelő kezelés elmaradása esetén már a gyulladás a fog rögzítő elemeire is ráterjedt, legsúlyosabb formájában komoly csontpusztulás is észlelhető és a folyamat a fogak elvesztéséhez vezet.
Sajnálat os tény, hogy még azok előtt is, akik igen nagy gondot fordítanak lyukas fogaik megmentésére, kevésbé ismert és fontos terület a fogágy betegsége. E probléma a laikusok körében vagy ínyvérzésként, vagy ínysorvadásként ismeretes. Valójában Jellemző, hogy a tünetek nem folyamatosan jelentkeznek, hosszabb stabil időszakok váltakoznak hirtelen rosszabbodásokkal. A betegek jelentős részének állapota évekig stabilizálható megfelelő kezeléssel.
Hogyan alakul ki a fogágybetegség?
A szájüregben naponta képződik ragadós bakteriális lepedék, amely az un. kritikus zónákban, a fogközökben és az ínyszél mentén is lerakódik. Ez a foglepedék – más néven dentális plakk – az okozója a fogágyb etegségnek. A lepedék idővel fogkővé alakul, mely a fog és az íny közé is lerakódik. A szövetek károsodásának oka a plakk ellen kialakult gyulladás következtében fellépő pusztulás.
A fogfelszínt borító lepedékben mechanikus dörzsölés hiányában már néhány óra alatt is vastag bakteriális telepek képződnek. Ezek a baktériumok olyan anyagokat termelnek, melyek hatására az ínyszél védelmi rendszerei aktivizál ódnak, az íny ödémássá válik és gyulladásos reakció lép fel. Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy az egyes emberek milyen összetételű és mennyiségű plakkot képesek elviselni gyulladás nélkül. Ezt az egyensúlyt jelentős mértékben meghatározza a szervezet aktuális védekező képessége, illetve befolyásolják egyéb helyi, a plakk képződést elősegítő faktorok. Ezzel magyarázható, hogy egyes belgyógyászati betegsége kben (pl.: cukorbetegség, vérképzőszervi, immunrendszeri, anyagcsere betegségek) terhességben, egyes bőrbetegségekben a fogágybetegség kialakulásának veszélye fokozottabb, de céltudatos beavatkozás esetén elkerülhető. Ez az oka annak is, hogy bizonyos típusú fogágybetegségben (ráadásul főleg fiataloknál) teljesen egészséges íny és relatíve jó szájhigiéniás viszonyok mellett is kialakulhat egy viszonylag agresszív gyulladásos forma.
A betegség legfőbb kiváltó okain (dohányzás, stressz, elhanyagolt szájápolás) legtöbbször tudunk változtatni, azonban azt is tudjuk, hogy előfordul, hogy a betegség folyamatosan rosszabbodik akkor is, ha „mindent megtettünk”. Ennek magyarázata, hogy a fogágybetegség bizonyos fajtáinak létrejötté ben genetikailag meghatározott gyulladáskeltő anyagok jelenlétével kell számolni. Akik egy bizonyos géntípust hordoznak, azoknál emelkedettebb a kockázat. Ez a „genetikai kockázat” ma már egy egyszerű vizsgálattal kimutatható.
A gyulladásért felelős baktériumok megtelepedése már gyermekkorban megtörténhet a rokonoktól való szájüregi fertőződés következtében (pl. cumi le nyalása), mely nem vezet azonban azonnali megbetegedéshez. Helyi és általános rizikótényezők hatására fejlődik ki.
Fogágybetegség veszélyei terhesség alatt
Az utóbbi néhány év komoly tudományos kutatásai olyan adatokat tártak fel, hogy a fogágybetegségért felelős baktériumok átjuthatnak a méhlepényen, illetve a gyulladásért felelős kémiai anyagok olyan folyamatokat indíthatnak el, melyek koraszüléshez és kis súlyú újszülött születéséhez vezethe tnek. A fogágybetegséggel kapcsolatos baktériumtömeg kihívást jelent a fejlődő magzatra és egyes kórokozóknak korai burokrepedést és ennek következtében koraszülést okozó hatása van. A gyulladás következtében a fog körül létrejött tasak fala hatalmas, nyitott sebfelszín, melyen át hatalmas mennyiségű baktérium és azok bomlástermékei jutnak folyamatosan a keringésbe.
Szájhigiénés szűrés terhesség előtt
Legfontosabb a tervezett terhesség létrejötte előtt, vagy pedig a terhesség korai szakaszában a fennálló gyulladás észlelése és megfelelő kezelése, hogy a koraszülés és kis súlyú újszülött születésének egyik lehetséges rizikófaktorát kiküszöböljük.
Fontos, hogy a páciens tisztában legyen a megfelelő szájápolással, mert a terhesség során a fennálló hormonális hatások kapcsán vérbővé és szivacsossá vált szövetben könnyebben jön létre ínygyulladás – de megfelelő szájhigiénia esetén ez kikerülhető.
A szűrőprogramban résztvevő páciensek első lépésben egy kérdőívet töltenek ki, melyből tájékozódhatunk arról, hogy fennáll-e valamely – a fogágybetegség szempontjából fontos – rizikófaktor. A második lépésben speciális képzettségű klinikai dentálhigiénikus vizsgálja meg szájhigiénia szempontjából a pácienseket, melynek eredményét rögzíti, személyre szóló fogápolási tanácsot ad és a beteget fogorvoshoz tanácsolja.
A fogágy betegség diagnózisa és kezelése a továbbiakban (röntgenfelvétel és további vizsgálatok –pl. bakteriológiai és genetikai tesztek eredményének birtokában) fogorvosi feladat. Fontos a korai diagnózis, mert annál biztatóbbak az eredmények, minél korábban elkezdődik a kezelés.
Fogágybetegség megelőzése
Sajnos 40 év felett a fogak elvesztéséért már nem a fogszuvasodás, hanem a fogágybetegség a felelős!
Hatásos oki terápiát csak a plakkfelhalmozódás megakadályozásával folytathatunk. Csak a tökéletesen letisztított és kipolírozott fogfelszínek tarthatók olyan tisztán, hogy a gyulladást kiváltó bakteriális plakkfelhalmozódást a beteg már egyéni, otthoni fogmosással és egyéb járulékos tisztítóeszközökkel is kontrollálni tudja.
Mi értendő a professzionális szájhigiénia alatt? Ez nem egyenlő pusztán a fogkő eltávolításával (depurálás)! Meg kell szüntetni az egyéb un. plakkretineáló tényezőket, úgymint elálló szélű koronák, tömések. Sajnos sokszor nemrégiben elkészült, nagyon drága hidakat kell korrigálni, vagy kicserélni, mert a pótlás úgy készült, hogy előtte a betegnek parodontális kezelésre lett volna szüksége. A torlódott fogak fogszabályozó kezelése is szájhigiénia része – túl az esztétikai szempontokon – hiszen a rendellenes állású fogazat nehezebben és kevésbé hatékonyan tisztítható.
Szájhigiénés tanácsadás
Az egyéni szájhigiénia vonatkozásában mindig a beteg aktuális állapotának és adottságának megfelelő technikát és segédeszközöket ajánlja és tanítja meg a dentálhigiénikus.
A szájüregben állandóan képződő lepedék leginkább a fogközökben és az ínyszél mentén rakódik le. Ebből lesz elmeszesedve idővel a fogkő is. Mint említettem, jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy az egyes emberek milyen mennyiségű és összetételű lepedéket képesek elviselni gyulladás nélkül.
Hatásos terápia csak a lepedék (plakk) felhalmozódásának megakadályozásával folytatható. A rendszeres, fogorvosi rendelőben különböző gépi úton végzett tisztításokkal érhető csak el, hogy olyan sima és száz százalékig lepedék-és fogkőmentes fogfelületeket kapjunk, amit már a beteg otthoni fogmosással is fenn tud tartani.
