
2010. október 25-én a Parlament elfogadta „A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” szóló törvényjavaslatot, ami azóta a köztársasági elnök aláírása nyomán hatályba lépett. Lényege, hogy lehetővé teszi a tisztán állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik ezt szeretnék.
A visszalépni 2011. december 31-ig lehet, tehát nincs értelme kapkodni, érdemes alaposan tájékozódni.
Senki nem rendelkezik azonban kis hazánkban olyan ismeretekkel, ami alapján a 10, 20 vagy 30 év múlva érintetteket a majd ténylegesen bekövetkező tényekről pontosan tájékoztatni tudná! A nyugdíjunk ügye – akár fiatalok vagyunk, akár idősek –, életünk egyik legfontosabb, az utolsó évtizedeket anyagilag meghatározó pénzügyi kérdése, amiben döntenünk kell.
A jelenlegi elemzések és kritikák tárgyát a két első pillérnek nevezett rész képezi, vagyis az állami és a magán-nyugdíjpénztári rész. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket nem érintik a jelenlegi változások.
Nézzünk néhány jellemzőt mindkét formánál.
Magán-nyugdíjpénztári tagoknál:
– A leendő nyugdíjasok a nyugdíjuk 75%-át az állami rendszerből kapják, a 25%-át pedig a választott magánnyugdíjpénztárukhoz befizetett járulékuk és azok hozamából képzett járadék adja.
– A megtakarítások egyéni névre szóló számlán gyűlnek, melynek megőrzését és későbbi kifizetését jogszabály szabályozza és garantálja. A visszalépőknek ezt az összeget át kell adniuk egy – a kormány által kijelölésre kerülő szervezetnek. Hogy utána hogy lesz követhető a névre szóló számlán lévő pénz sorsa, az még nem tisztázott.
– A magánnyugdíj számlán gyűlő összeg örökölhető. A törvény nem tisztázza az örökölhetőség kérdését az állami rendszerbe visszalépőknél.
– A Pénztárak Garancia Alapja garantálja azt, hogy a pénztárak hozamától függetlenül, a kifizetéskor minimum a felhalmozási időszak alatti inflációval növelt kifizetést kapják a tagok, ha a hozamok ennél alacsonyabbak lennének. Ez a garancia jelentős biztonságot ad, hiszen pl. az elmúlt válságos években egyetlen pénztár sem tudott infláció fölötti eredményt elérni.
A tisztán állami nyugdíjjárulékot fizetőknél:
– A jelen időben befizetett járulékaikból fizetik ki a jelenkori nyugdíjakat. (Ezért érthetetlen számomra az a sajtónyilatkozat, hogy „bízzunk abban, hogy az állam legalább olyan jól gazdálkodik majd a nyugdíjasok pénzével, mint a magánnyugdíjpénztárak”, hiszen az állam nem gazdálkodik semmivel, azonnal kifizeti a nyugdíjjárulék címén beérkezett bevételeket a jelenlegi nyugdíjasoknak.)
– Aki az állami nyugdíjrendszerbe fizet, annak nincs saját néven gyűlő vagyona, fogalma sincs senkinek, hogy az élete folyamán teljesített befizetéseinek mekkora részét kapja majd vissza nyugdíj címén, hiszen a befizetést követően azonnal elköltik a járulékát. A nyugdíja majd attól függ, hogy amikor nyugdíjas lesz, éppen mennyi aktív korú ember lesz, és azok mekkora összegű járulékot fognak befizetni az államkasszába.
– A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt az aktív dolgozók száma egyre fogy, ezért várható, hogy a jövőben beszedett járulékok összege jelentősen lecsökken. Ráadásul az ún. „Ratkó gyerekek” most érik el a nyugdíjkorhatárt, ami a nyugdíjasok számának erőteljes emelkedését eredményezi néhány éven belül. Ezért az állami nyugdíjrendszerben további rendszeres kiigazítások várhatók (lásd pl. a nemrég bevezetett 8%-kal csökkentett számítási kulcsot).
Mindebből mit kell mindenkinek világosan látnia
A várható nyugdíjunk nem biztos, hogy eléri majd az utolsó nettó jövedelem 40%-át! Teljesen mindegy tehát, hogy milyen rendszert választunk, milyen törvényi változások lesznek, aktív időszakában mindenkinek az első perctől kezdve félre kell tennie valamennyit a mindenkori bevételeiből a saját nyugdíjára. (Ma már működik havi 5000 Ft-os megtakarítási forma is, ami akár a cafetéria rendszerbe is beilleszthető.)
Magyarországon az 50 év alatti lakosság kb. 5%-a rendelkezik ebből a célból megtakarítással. Ön csináltatott már számításokat, hogy hogyan alakulhat majd a jövedelme nyugdíjas korára? Ha még nem, akkor hívjon és ingyenesen belenézhet a jövőjébe!
Arról már nem is beszélek, amiről sokszor írtam, hogy gyerekeink számára is példát kell mutatnunk, hiszen egyszer majd nekik is ezekkel a gondokkal kell szembenézniük! Vértezzük fel őket a megfelelő tudással! Tervezzük a jövőnket!
Mészáros Stefánia pénzügyi tanácsadó | Kérdezz-felelek>>
70/4547881