Ez a világ egy meglehetősen stresszes világ, gyakran megy fel az ember pulzusa különféle szituációk végett, különösen, ha a gyerekekbe is belebújik otthon a kisördög. Olyankor a stresszfaktor az egekbe szökik és minden túlzás nélkül bárkinél elszakad néha a cérna. Ha elpattan a húr az ember hajlamos kiabálni, mert ez is egy módja az idegesség kimutatásának. Mégis, ha a mélyére szeretnénk nézni a dolognak a kiabálás az alábbi okból ered: félelem. Félünk, hogy elveszítjük az irányítást, félünk, hogy nem neveljük jól a gyermeket, félünk, hogy valaki megsérül (ha a kicsi veszélyes dolgot tesz és azért szidjuk meg), félünk, hogy tévedünk, félünk a káosztól.
Ahhoz, hogy jó példát lássanak csemetéink konfliktuskezelés terén, meg kell tanulnunk egyes helyzetekben higgadt maradni még akkor is, ha már éppen kiborulna az a bizonyos bili. Erre szokták javasolni, hogy számoljunk el 10-ig, vagy ameddig úgy érezzük annyi idő alatt megnyugszunk valamelyest. No de volt valaha ember a földön, akin ez igazán segített volna? Rajtam még egyszer sem. Érdemes elsajátítani egyénenként, hogy melyek azok a folyamatok, amivel sikerülhet megőrizni hidegvérünket.
Elhoztunk nektek hat mondatot, melyet kapaszkodóként mondhattok a kiabálás helyett, s ezek majd talán segítenek lélegzetvételhez jutni és megfelelő módon reagálni a nehezebb időkben. Ezek segítségével gyermekünk is látni fogja rajtunk, hogy miként kezeljük a problémákat, így később ő is hasonlóan cselekszik majd.
1. „Most nem tudom mit tegyek, és ez rendben van.”
Tartsunk kis szünetet mielőtt keingednénk az indulatokat és bizonyos szituációkban csak valljuk be a bennünk felmerülő kétségbeesést. Csupán azért ne emeljük fel a hangunkat, mert erősebbnek érezzük magunkat és azt a hatást kelti, hogy talán tudjuk mit csinálunk.
*** NAGYON SZUPER AUTÓS GYEREKÜLÉSEK ***
Példa: Nem tudom, mit tegyek, hogy abbahagyd az ellenkezést és hallgass rám végre, de ez rendben van. Tanulok ebből, te is tanulsz belőle, mindannyian tanulunk valamit. S majd megtanuljuk egymástól a helyes reakciót.
Magyarázat: Ez a mondat megmutatja a gyermekünknek, hogy igenis a felnőtt is elveszhet néha a tanítás során. Anyaként vagy apaként is kerülhetünk olyan szituációba, amikor egyszerűen nem tudjuk, hogy mit kellene tennünk. Ez a kicsit is elgondolkodtathatja, hogy vajon mit tett, s talán nyugodtabbá válnak néhány perc múlva a kedélyek.
2. „Erős vagyok, erősek vagyunk együtt, ez a család rendben lesz.”
Ahelyett, hogy azt kezdenénk kiabálni, hogy „Miért nem tudnál csak meghallgatni? Belebetegszem ebbe!” Vegyünk egy nagy levegőt és ejtsük ki ajkainkon a fenti gondolatot.
Példa: Erőteljes jellemű gyerekeim vannak, én is erős vagyok, rendben vagyunk, tehát megteszem a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy tudjunk közösen működni.
Magyarázat: A félelmeink abból adódóan, hogy „mi lenne, ha a gyerekek soha nem fognak megtanulni…” – valamit, nagy sebességbe léphetnek, amikor a rossz magatartás és az érzelmek elkezdenek szárnyalni. Igyekezzük inkább gondolatban arra fektetni a hangsúlyt, miszerint gyermekeink hihetetlenül okosak és minden nap tanulnak az életről … akárcsak te magad. Ezért vulkánkitörés szerű reakció helyett inkább fektessük a hangsúlyt abba, hogy mennyi mindent képesek egy család megtanulni társas szinten egymástól.
3. „Szükségem van a segítségedre.”
Itt mindent nekem kell csinálnom, semmiben nem segítesz soha, ez nevetséges, mikor veszed már végre észre, hogy nem tudom egyedül megcsinálni. – Mondod ezt kiabálva. Mindezt azért, mert ismét félsz, hogy „mi lesz, ha a gyerek sosem tanulja meg, hogy néha segítenie kell”.
Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de nekem amikor anya valamit szépen csendben mondott, ami fegyelmezés célú volt, én sokkal hamarabb szót fogadtam tőle, mintha kiabált volna. A csendes, kimért beszédben van valami tiszteletteljesen ijesztő.
Példa: „Most ideges vagyok és mérges rád, de nem fogok kiabálni… Szükségem van a segítségedre.”
Magyarázat: A gyerekek (különösen a nagyobb gyerekek, akiknek erős vezetési vágyaik vannak) jobban tartani kezdenek a szülőtől, ha nem kiabál, hanem normál hangnemben tereli őket jobb irányba, mert ha azt látják, hogy kontrollt veszít a felnőtt, ők maguk is méginkább elvesztik az agyukat és méginkább engedetlenek lesznek. Vonzzák a káoszt, de nagy könnyebbség számukra a nyugodalmas nevelés.
Tanítsuk meg nekik, hogy segítséget kérni nem szégyen és a segítségkérést illik elfogadni. Főleg, ha anya vagy apa kér tőlük valamit, akkor azt jó okkal teszi, ami az ő későbbi érdekeiket is szolgálja. Értessük meg velük, hogy ez nem ellenük van, hanem értük.
4. „Most pedig szánok egy kis időt arra, hogy megnyugodjak, amint ez bekövetkezik visszajövök és megbeszéljük.”
Ahelyett, hogy kiabálni kezdenénk és még azt is a fejükhöz vágnánk, hogy miattuk kiabálunk, s ha ők nem tettek volna olajat a tűzre, nem emeltük volna meg a hangunkat, inkább vonuljunk félre kicsit lehiggadni. Főzzünk egy teát vagy rakjunk oda egy kávét és szellőztessük ki a fejünket.
Példa: „Úgy érzem most nagyon feszült lettem, ezért elmegyek megnyugodni, hamarosan visszajövök beszélni erről.”
Magyarázat: Ha gyermekeink ilyen példát látnak, ők maguk is megfontoltabbak lesznek a későbbiekben és hasonló módszert fognak alkalmazni, hogyha valami felbosszantja őket. Ha elmegyünk kicsit a hálóba, vagy semleges környezetbe időt adunk magunknak és a kicsiknek is, hogy átgondoltan vághassunk bele a téma átbeszélésébe. A gyermek is elgondolkodhat ez idő alatt, hogy vajon miért lett anyu vagy apu olyan ideges és mi következik ezután.
Gyújts meg egy gyertyát, menjen a fürdőszobába, olvasd el kedvenc magazinod néhány oldalát, vagy egyszerűen csak feküdj le az ágyra, és vegyél néhány mély lélegzetet a kezeddel a szíveden. Ha létrehozod magad számára ezt a nyugodtabb életérzést, amely lehetővé teszi, hogy elillanjon a konfliktus, nagyszerűen tudtok majd együtt dolgozni a megoldáson.
5. „Dühös vagyok, de ez most rendben van.”
Vegyünk egy nagy levegőt mielőtt magunkat kezdenénk hibáztatni. Mellőzzük az olyan felemelt hangú kijelentéseket, hogy „Most mégis mi a baj velem? Rossz anya vagyok?”.
Példa: A harag egészséges emberi érzelem, most feszültséget éreztem, amitől dühös vagyok, de ez néha teljesen rendben van.
*** BABAKOCSIK SZÉLES VÁLASZTÉKA ***
Magyarázat: A harag azon öt alapvető érzés egyike, amely az életben vezet minket, és amelyekből más érzelmek származnak, megvéd bennünket a veszélyektől és cselekvésre késztet bennünket, amikor igazságtalanság van jelen. Az életünkben gyakran problémákat okoz a dühtől való félelem és ennek kezelése, de ha a haragot jónak tekintjük (nem pedig negatív érzelemként, amelyet el kell rejteni), akkor tisztességesen reagálhatunk rajta keresztül, ahelyett, hogy megpróbálnánk elkerülni.
6. „Jobban szeretnéd, ha kiabálnék?„
Mielőtt hagynánk, hogy előtörjenek az indulatok, és elkiáltanánk magunkat, hogy AZT MONDTAM, HOGY NEEEEM. NEM VESSZÜK MEG AZT A KISAUTÓT. Egyszerűen tegyük fel a kérdést, hogy valóban szükséges-e emelni a hanglejtésen ezen vagy bármilyen más gondolat megértésére.
Példa: Félek, mi történik, ha nem ordítok.
Magyarázat: Ha úgy gondoljuk, hogy a kiabálás az egyetlen módja annak, hogy felhívja a figyelmüket, vagy megállítsuk a gyermeket egy-egy dologban, akkor hasznos szüneteltetni és kitalálni, mi az, amitől félünk, hogy nem fog megtörténni, ha szelídebb szavakat használunk, mint elsőre akarnánk. Miután ezt azonosította, egyértelműbben kommunikálhat a gyerekeivel arról, hogy mit akar, ha megkérdezi tőle, hogy szükségesnek érzi-e az adott kijelentés megértéséhez a kiabálást.
Nyilván nem egyszerű folyamat az indulatkezelés gyereknevelés során, de mindenekfelett meg lehet próbálni először gyengédebb módszereket alkalmazni. Kitartás drágáim, idővel meglelitek a módját a béke felé akkor is, ha olykor szakad a cérna. És ne feledjétek! A düh érzése természetes, nem lesztek rosszak attól, ha néha emeltebb hangon fejezitek ezt ki.
