A társadalmi távolodás mindenki számára stresszes és idegtépő. Egy gyermekkel is nehéz ilyenkor, nemhogy abban az esetben, ha több gyermek is van a családban. Az egészséges testvéri kapcsolatok kialakítása gondos nevelést és temérdek türelmet kíván, még akkor is, ha nem éppen a legjobb körülmények veszik körül a családot. Például a mostani bezártság helyzete. A folyamatos összezártság meglehetősen vékonnyá teszi az őrület határának falait, nehéz kizárni az életünkből azt az érzést, mintha csapdában lennénk. Ráadásul ilyenkor a testvéri kapcsolatok szilárdsága is instabillá – sőt, feszültté válhat.
Az alábbi 7 trükk vagy stratégia nagyon könnyen használható a gyermekek viselkedésének pozitív irányba tereléséhez. Segít a testvéreknek könnyebben megbirkózni az otthon kialakult feszült helyzetekkel a társadalmi távolodás alatt:
Első: készítsetek egy családi jutalom-üveget!
A testvérek esetében a legtöbb feszültséget általában az adja, hogy versenyezni kezdenek a szüleik figyelméért, játékokért vagy egyéb igények kielégüléseként. A jutalom-üveg a kezdetekben üres. Beszéljétek meg a gyermekekkel, hogy ahányszor békésen képesek együtt is működni vagy teljesítik az általatok kért feladatot: kapnak egy gyönyörű üveggolyót. Lehet kapni többféle méretben, tehát kisebb dolgokért kisebbet, nagyobb dolgokért nagyobbat. Ha egészen megtelik a jutalom-üveg, akkor találjatok ki nekik valami meglepetést, hogy érezzék; jó úton haladnak a közös munka során.
Kezdhetitek néhány apróbb célkitűzéssel:
- osztozkodás
- kedves szavak használata egymás irányába
- segítségnyújtás a másiknak
A meglepetés pedig egészen apró dolog is lehet, ha megtelik az üveg, például dupla desszert vagy pizza vagy bármi, amit imád a gyermek. Ösztönözzétek őket arra, hogy elmondják nektek, ha a tesójuk jót tett, hogy önzetlenséget is tanuljanak. Hiszen közös érdekük az üveg megtöltése. Arra viszont figyeljetek, hogy ne essen át egyikük sem a ló másik oldalára azzal, hogy a saját jó cselekedeteire is felhívja a folytonos figyelmeteket.
Második: használjatok időzítőt egyes játékoknál az osztozkodás során.
Nem olyan minden alkalommal, mintha folyamatosan ugyanazt a játékot akarnák épp használni, ugyanabban a pillanatban? Ez bosszantó lehet, ugyanakkor oktató jellegű is. Állíts be egy időzítőt a nap különböző részeire, amikor azt észleled, hogy egy játékon zajlik a vita. Magyarázd el nekik, hogy mindenki használhatja a játékokat, de ha valamelyiken veszekedni kezdenek arra időzítőt fogtok alkalmazni. Az időzítő jelzi, hogyha oda szükséges adni most már a tesónak is a játékot. Mindegyikük azonos időtartamot kapjon. Eleinte biztosan elengedhetetlen lesz, hogy ti is odafigyeljetek a jelzésre, mert megpróbálják majd elsunnyogni vagy elnyújtani a saját kijelölt időszakukat. Amennyiben viszont ez rendszeresítve lesz, meg fogják tanulni, hogy amikor lejár az idő, oda kell adniuk a másiknak is az adott játékot.
Harmadik: az önérvényesítés modellezése, hangos gondolkodással
Amikor a gyermekek összevesznek valamin, gyakran beugrik a szülő, hogy ő maga oldja meg a vitákat. Noha ez meg fogja állítani a vitázást, nem fogja megtanítani a gyermeket arra, hogy miként kell kezelni egy adott problémát. Így amikor a probléma legközelebb felmerül, ismét veszekedés lesz a vége. Sokkal hasznosabb lehet az a módszer, amikor megpróbáljátok rávezetni őket a megfelelő indulatkezelésre. A hangos gondolkodás erre egy tökéletes módszer lehet. Ülj le a gyermekkel kommunikálni és mondd el neki, hogy most hangosan fogtok gondolkodni.
Ha arról panaszkodik például a lurkó, hogy nem akarja odaadni a filctollakat, amiket a testvére kér, mondd, hogy „Ha filctollra lenne szükségem azt mondanám: ide tudnád adni a pirosat, kérlek, amennyiben éppen nem használod?” Ez pusztán rávezeti őket a megfelelő párbeszédek alkalmazására, de nem lesz belőle kiabálás és vita. Az viszont nem visz majd jó irányba, hogy ha közvetlen utasítást adsz valamelyiküknek. Ha azt mondod neki: „Ha a filctollat akarod, kérd el tőle.” Akkor folyamatos érveléshez fogtok kilyukadni, miszerint „úgysem adja ide” és társai. Kérd meg őket, hogy próbálják el, mit fognak mondani a testvérüknek egyes helyzetekben, hangosan. Aztán kedves szavakkal forduljanak egymás felé és ne legyenek követelőzők.
Negyedik: gondoskodjatok a napi fizikai aktivitásról.
A magas feszültségszint amiatt is lehet, ha túl sok energia tolong a gyermekekben. A testmozgás viszont képes csökkenteni azt, így nemcsak egészségesebbek lesznek, de kevésbé feszültek is. Köztudottan hangulatjavító hatású a sport és egy gyermek mentális, fizikai fejlődését is segít előre lendíteni.
Ötödik: legyen egy állandó napi rutinotok.
Most tulajdonképpen minden család elveszítette a napi rutinját, amit jó eséllyel, hosszabb-rövidebb idő alatt sikerül újra felépíteni. Mindannyian beleesünk abba a napszak-zavarba, amikor hétfőn azt hisszük, hogy már szerda van, szerdán meg azt, hogy szombat… jómagam sem tudom, amióta elestem a mindennapjaimtól, hogy mikor milyen nap van. Elnyújtottak a napjaink és emberi természetünknél fogva, hajlamosak vagyunk a lustaság felé kacsintgatni, mintha pihentető vakáción lennénk (haha, hát hogyne).
Viszont mindannyian tudjuk, hogy ez valójában, cseppet sem vakáció. Most már bizonyára belefáradtál ismételgetni a gyerekeknek, hogy attól, ha nincs suli, még ugyan úgy el kell kezdeni, végig kell csinálni és be kell fejezni egy napot, mint korábban. Egy ütemterv jó ötlet lehet a mindennapok egyenes vonalra helyezéséhez. Étkezzetek egészségesen és kijelölt időkben. Legyen reggeli, ebéd, vacsora, némi uzsonnával és adjátok meg ezen tevékenységeknek a módját is. Ügyeljetek az időben történő lefekvésre és a felkelésre is. Ezek az apróságnak tűnő dolgok mind-mind segítenek majd túlélni ezt a feszült, otthoni őrületet.
Hatodik: próbáljatok meg létrehozni mindenki számára egy kevéske „személyes teret”.
Ha nincs több szoba a lakásban ez nyilván nehéz feladat, de egy elkerített sarok is megfelelő célt szolgálhat, ahová éppen leülhet olvasni vagy kikapcsolni a pihenni vágyó fél. Ugyanis a karantén időszakának az is hátulütője, hogy mindenki össze van zárva, reggeltől estig, hétfőtől vasárnapig. Ez meglepően megterhelő tud lenni. Egészen kicsi gyerekeknek akár a konyhaasztal alatt is, még izgalmassá is fogja tenni a pihenőidőt. A cél, hogy ez egy picike magánszférát adjon a számukra. A kreatívabbak mini bunkert is készíthetne a szoba valamely kisebb pontján, párnákkal, takarókkal, hogy kiereszthesse a fáradt gőzt minden gyermek a családban.
Hetedik: egyénileg kijelölt idő minden gyermek számára a szülővel.
Ahogy azt korábban is írtuk, a legtöbb konfliktust tesók esetén talán a szülők figyelméért folyó harc adja. Annak érdekében, hogy ezen enyhíteni lehessen, érdemes a napszakban egy 15-20 percet egyénileg szánni minden gyermekre, amikor kizárólag vele foglalkozunk, kivételek nélkül. Ezzel kielégíthetjük azt a szűnni nem akaró vágyat, hogy egy kicsit az adott lurkó lehessen a középpontban.
Csak kitartás, már biztosan nem tart olyan sokáig ez a kényszerű összezártság és előbb vagy utóbb, minden visszakerül majd a régi kerékvágásba.
