A baba első 1000 napja: életmentő lehet az édesanya közelsége és az anyatej

Társadalmi álszemérmesség, a szoptatási problémákkal kapcsolatos, széles körben könnyen és gyorsan elérhető szakmai segítség hiánya, a szoptatós édesanyák elégtelen vitamin- és ásványi anyag bevitele – többek közt ezek azok a problémák, amelyek a leggyakrabban gátolják a csecsemők megfelelő minőségű anyatejes táplálását. Sajnos a kismamák több mint kétharmada egyáltalán nem figyel oda szoptatás alatt a szükséges tápanyagok pótlására, pedig az anyatej alapvető táplálékforrás: nélkülözhetetlen az immunrendszer kialakításához és megerősítéséhez, bizonyos esetekben pedig életmentő lehet. Az anyatejes táplálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program, amelyhez újabb partner, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület csatlakozott.

Életünk fogantatástól számított első 1000 napja meghatározza egész felnőtt életünk egészségi állapotát. Számos népbetegség, így például az elhízás vagy a cukorbetegség is megelőzhető lenne ebben az életszakaszban a megfelelő táplálással. Különösen fontos eleme az első 1000 napnak az anyatejes táplálás, mivel az anyatej minden másnál jobban hasznosul a csecsemő szervezetében. Az anyatejnek alapvető szerepe van az immunrendszer megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen egészséges bélflóra kialakításában.

ID-10056868Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint hat hónapos korig kizárólag anyatejjel kellene táplálni a csecsemőket, és lehetőség szerint azon túl is kell anyatejet biztosítani, amíg a gyerek és az anya ezt kívánja. A szoptatott gyermekeknél kisebb az esély az elhízásra, a magas vérnyomásra és koleszterin szintre. A WHO szerint, ha 40%-kal nőne világszerte az anyatejes táplálás, azzal akár 50%-kal is csökkenhetne légzőrendszeri betegségek okozta csecsemőhalálozások száma.

Vitaminból nagyságrendekkel több kellene

Ahhoz, hogy az anyatej biztosítani tudja a csecsemők fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, az édesanya megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozására is szükség van. A szoptatás során néhány vitaminból és ásványi anyagból 30-100%-kal is többre van szüksége a kismamáknak, amit a normál táplálkozás sem fedez minden esetben – ilyen például a D- és a K-vitamin, valamint a vas és a folsav. Egy felmérés szerint azonban a szoptatós anyukák több mint kétharmada egyáltalán nem szed vitamint. A kismamák 8%-a a terhes vitamint szedi tovább, amely nem alkalmas teljes mértékben a megváltozott szükségletek kielégítésére, 23%-uk pedig egyéb olyan készítményt szed (például C-vitamint), amely önmagában nem biztosít kielégítő vitaminforrást ebben az időszakban.

“Nemcsak a megfelelő vitamin- és ásványi anyag szükséglet biztosítása, hanem az általános elfogadottsága miatt is nagy szükség van a szoptatással kapcsolatos széleskörű edukációra. A társadalmi álszemérmesség, a megfelelő szaksegítség hiánya miatt ugyanis sokan adják fel a szoptatást olyan helyzetekben is, amelyre van megoldás. Ilyen például a mellgyulladás, vagy az az eset, amikor a nem igény szerinti szoptatás miatt nincs a kismamának elég teje. Sajnos a nem elégségesnek minősített súlygyarapodás miatt is sokszor térnek át tápszerre. Ezért is fontos már a várandós gondozás során megfelelő tanácsokkal ellátni a kismamákat és felkészíteni őket a szoptatásra” – mondta el dr. Nádor Csaba neonatológus, a Neonatológiai Tanács titkára.

Az anyatej sok betegségtől megvéd

Az újszülöttek alapvető védettsége a terhesség harmadik trimeszterében, illetve az anyatejes táplálás során alakul ki. A koraszülötteknek – akik a harmadik trimesztert már a méhen kívül töltik – még fontosabb az anyatej. Az anyatejjel táplált koraszülötteknek jobbak az életben maradási esélyei és hosszú távon is egészségesebb életre számíthatnak. Ez annak köszönhető, hogy az anyatej összetétele igazodik a gyermek igényeihez, így ilyen esetekben például a fehérje és zsírtartalma magasabb lesz. Egy hazai orvosi felmérés szerint a születés utáni első 14 napban legalább 50%-ban anyatejjel táplált koraszülötteknél 6-szor ritkábban fordult elő az ilyenkor gyakori, súlyos bélbetegség, a necrotizáló enterocolitis.

ID-100145442Évente közel 8000 koraszülött gyermek születik Magyarországon. 100 élveszü-lésre 8,6 koraszülött jut, ami meghaladja az OECD tagállamok 7,6-os átlagát és az ötödik legrosszabb adat az OECD-ben. Az 5 év alatti gyermekek körében a koraszü-löttséggel járó szövődmények számítanak a vezető haláloknak.

Egy rendkívül széles kört érintő, komplex probléma kezelésében nyújt segítséget a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület a családoknak. Azért is döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk az Első 1000 nap programhoz, mert a kezdeményezés a koraszülöttek életében az egyik legkritikusabb időszakra hívja fel a figyelmet, és az egyik legfontosabb mozzanatban, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálásban ad iránymutatást a szülőknek. A megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitel mellett az érintés, az anyai közelség szükségességére is szeretnénk felhívni a figyelmet: Egyesületünk egyik legfontosabb törekvése, hogy az édesanyák koraszülött gyermekeik mellett maradhassanak, amelyre az országban egyelőre csak néhány intézmény biztosít lehetőséget” – mondta el Kulcsár Judit, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke.

Fotó: freedigitalphotos.net

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkJótékonysági főző-show az SOS Gyermekfaluért
Következő cikkAlaposan meg kell fontolni a nyúlvásárlást

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..