Táplálkozási szokásaink gyökerei a gyermekkorig nyúlnak vissza. A szülők magatartása az étkezés terén is követendő mintaként szolgál. Sok szülő problémája, hogy amikor gyermeke óvodába kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetően
„Süti, süti pogácsát…”
A gyermek közösségbe, intézménybe kerülésével többé már nem csak a szülő dönt arról, mi kerüljön a gyermek tányérjára, és a saját korosztály és egyéb külső tényezők (divat, reklámok) befolyása is egyre erősebb. Vegyük sorra, hogy mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelő irányba terelgessük óvodás gyermekünk táplálkozását.
Az óvodás korosztálynál az ismeretátadás fontos eleme a játékosság. Az étkezéshez, ételekhez kapcsolódó versikékkel, dalokkal, mesékkel kísért tevékenységek a kicsik számára élménnyé teszik az ételkészítést. Minél többféle nyersanyagot és ételt ismer a gyermek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a későbbiekben is elfogadja majd azokat.
Törekedjünk a változatosságra! Igyekezzünk az apróság minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerés folyamatába. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös beszerzésekor – pl. piaci látogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítására, a különböző tulajdonságok megtapasztalására (pl. kicsi-nagy, érett-éretlen, kemény-puha, stb.).
A vásárolt alapanyagok felhasználásában is részt vehetnek az apróságok – pl. összetéphetik a fejes saláta levelét, figurákat formázhatnak tésztából, összekeverhetik a saláta összetevőket, stb. – de a díszítésbe, tálalásba, terítésbe is bevonhatjuk őket. A kellemes légkörben, együtt elkészített és elfogyasztott étel az étkezéshez való jó viszony alapja. A segítségért járó dicsérő szavak csak megerősítik a sikerélményt, és ismétlésre, egyre nagyobb önállóságra ösztönzik a csöppséget.
Az óvodát étkeztető cég, az óvoda és a családok kapcsolata, együttműködése fontos tényezője az óvodás gyermekek táplálkozásának. A szülők tájékoztatására célszerű kifüggeszteni az óvoda heti étrendjét a faliújságra, hogy elkerülhetők legyenek az otthoni és az intézményi menü között az átfedések.
Ha a szülők és a pedagógusok között nincs megfelelő kommunikáció, sajnos előfordul, hogy kellő odafigyelés hiányában, az óvodások zsebéből előkerülő és szétosztott édességek kedvezőtlen irányba befolyásolják több gyermek étkezését (mindemellett fogainak egészségét) is.
Találhatunk azonban szép számmal jó példákat is a közös gondolkodásra, összefogásra. Ahol az óvodai étkezések keretében pl. nem jut naponta elég friss gyümölcs a gyerekek asztalára, az óvónők a szülőkkel együtt megszervezhetik, hogy naponta más család gondoskodjék a csoport gyümölcsellátásáról. A gyermekek számára így természetessé válik, hogy ezek a nyersanyagok részét képezik a napi táplálkozásnak. Egy idő után a rendszerességből szokás, a szokásból igény lesz.
Változatosan, mértékkel
Ajánlások a 3-12 éves gyerekek táplálkozásához:
Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék – elsősorban víz, ásványvíz – fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)
Naponta rendszeresen, lehetőleg azonos időben legyenek az étkezések (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), hétvégén követhetjük ebben az óvodában kialakult napirendet.
Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjét is. (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott /sajt is.)
Minden nap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.
Kisétkezésre általában gyümölcs szerepeljen, de időnként gyümölccsel, túróval, olajos magvakkal készített tésztaféle is beiktatható.
Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle, stb.) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet, stb.) az asztalra.
Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.
Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket (sajtot vagy túrót, vagy kefirt, vagy joghurtot),
A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.
Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.
Ételkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket. Kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.
Igazi példakép azonban csak az lehet, aki hiteles, hiszen a gyerekek is megérzik, amikor valaki „bort iszik, és vizet prédikál”. Kedves Szülők, Nagyszülők, Hozzátartozók, Pedagógusok,…! A gyermekek megfelelő étkeztetése mellett próbáljanak minél inkább odafigyelni saját táplálkozásukra, hiszen ezzel nemcsak önmaguk, hanem a következő generációk egészségére is hatással vannak.
Forrás: MDOSZ hírlevél
Kisunokám elmult 3éves,és semmilyen fött ételt nem eszik meg.Probáltuk játékosan is,de mtndhiába. MEGETETNI SEM LEHET,MERT ÖKLENDEZIK,MIT TEGYEK?
Margarinos kifli…. Hol él a cikk szerzője?? A margarin már rég tudottan nem egészséges.
No de nem ez az egyetlen remek ajánlás… Félek én már nem érem meg a szemléletváltást, mikor végre nem sulykolják a tejfogyasztást a nép fejébe. Nem furcsa, hogy az ember az egyetlen állat, ami felnőtt korában is tejet fogyasz, és ráadásul egy MÁSIK ÁLLAT tejét???
Kisfiam most kezdte az óvodát és az óvodai étkeztetéssel kapcsolatban teljesen kétségbe vagyok esve. A II. kerültben idén váltották le az étkeztető céget: előtte a jól ismert, hires/hírhedt Junior étkeztető volt, most a Sodexho égise alatt működő, Goldmann étterem főz. A gyerekek tízóraira és uzsonnára valamilyen kenyeret esznek, és az ebédhez is kapnak kenyeret, mégha paprikás krumpli vagy tészta is az. Főzelék csak nagyon kevés alkalommal van. Sokszor előfordul, hogy a fél társoság uzsonnára kenyeret és vizet eszik, nem tudom, kinek a hibájából, de szomorú…