A karácsonyi ünnepkör, amely advent első napjával veszi kezdetét és vízkeresztig tart, gazdag volt különböző maszkos alakoskodó és dramatikus szokásokban, valamint jósló- és varázsló cselekedetekben. Cikkünk harmadik részében a karácsony utáni időszak szokásairól írunk.
Aprószentek napja – Aprószentek napi korbácsolás, vesszőzés
Aprószentek napja (december 28.) a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Az aprószentek napi vesszőzés egyrészt utal a bibliai történetre, és a betlehemi gyermekek szenvedéseit idézi fel, másrészt pogány termékenység- és egészségvarázslással is összefüggésben van, hiszen a vesszőnek vagy a belőle font korbácsnak betegséghárító erőt tulajdonítottak.
Ezen a napon fiúk, legények szerencsekívánó, egészségvarázsló mondókákat mondva egy fűzfavesszővel, vagy termőággal gyengéden megcsapkodták a lányokat, asszonyokat. Azért a lányokat, mert Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, ezért ilyenkor a lányoknak kell szenvedni.
„Friss, egészséges legyen,
Ha kert alul küldnek, utcárul menjen,
Ha utcárul küldnek, kert alul menjen!
Friss, egészséges legyen az újesztendőben!
Ha borér küldik, vízért menjen,
Ha vízér küldik, borért menjen!
Friss, egészséges legyen az újesztendőben!”
Szilveszter, Újév
A Szilveszter napjához kapcsolódó szokásokban fontos szerep jutott a zajkeltésnek, kongózásnak. Az ehhez fűződő hiedelmek szerint a gonoszt űzték el a zajongással, kolompolással, ostorcsattogtatással.
A téli ünnepkör jellegzetes szokása, amelyet helyenként karácsonykor, máshol újévkor adtak elő. A moldvai magyaroknál szilveszter estétől újév reggeléig járták a falut a kecskemaszkos alakoskodók. A kecskét tréfás szövegek kíséretében eladásra kínálták, táncoltatták, sőt, eljátszották a kecske halálát, majd feltámadását is. Ebben a téli napfordulóhoz kapcsolódó hiedelmek nyomát lehet felfedezni, a kecskével szimbolizálták a természet meghaló-újjáéledő voltát.
Az újévhez is számos jósló és mágikus eljárás kapcsolódott, amelyek gyakran az ételekkel voltak összefüggésben, például nem ehettek baromfit, mert elkaparja a szerencsét, helyette disznóhúst kellett fogyasztani, illetve rétest, hogy sokáig éljenek.
Háromkirályjárás
A napkeleti bölcseket megjelenítő dramatikus játékkal vízkeresztkor (január 6.), vagy az újév és vízkereszt közé eső időszakban fiúk, vagy legények jártak házról házra. Legfontosabb kellékük a „kiugratható”, rugós szerkezetre erősített csillag, melyet általában régi szitából készítettek.
„Háromkirályok napján,
országunk egy istápját
dicsérjük énekekkel,
vigadozó versekkel:
Szép jel és szép csillag,
szép napunk támad, szép napunk támad!”
Vízkereszttel le is zárult a karácsonyi ünnepkör, hogy egy új időszak, a farsang vegye kezdetét. Ez már a mulatozás, a lakodalmak, táncházak időszaka volt egészen húshagyó keddig, a húsvéti nagyböjt kezdetéig.
