A pletykáról és annak terjedéséről, jelentéséről már gyerekkorban érdemes beszélni, hiszen sosem tudja az ember mikor kerül egy kipletykált szituáció kellős közepébe. Ez utóbbi kellemetlen lehet és, ha az ember lánya, fia nem érti, hogy ez hogyan történhetett, kisebb-nagyobb lelki sérülést okozhat nála.
Bizonyára ismeritek azt a játékot, amikor körben leül néhány ember, az egyikük kitalál egy mondatot, amit a másik fülébe suttog, ezt a mondatot pedig elkezdik a mellettük ülőnek átadni. Majd a végére a kezdeti mondatból sem tartalmilag, sem hangzásilag nem marad sokszor semmi. Mókás játék és tökéletesen reprezentálja/bemutatja, hogy miként működik a pletyka.
Azzal a jelentős különbséggel, hogy nem mindenki tartja mókásnak, ha egy pletykát indítanak el róla – egyébként teljesen jogosan, ugyanis ez sok esetben cseppet sem vicces.
Egyszerű beszélgetés VS. pletyka
Egy egyszerű beszélgetés során gondolatokat, ötleteket és tapasztalatokat osztunk meg a körülöttünk lévőkkel, ők pedig hasonlóan tesznek. Akár más emberek is szóba jöhetnek, ami egyáltalán nem helytelen. Nincs semmi probléma azzal, ha valakiről elmondod a véleményed, például: „szeretek Ádámmal együtt lógni, szerintem jó a humora”, vagy „úgy éreztem, hogy Niki ma nagyon szomorú volt, talán rossz napja van”. Az ilyen és ehhez hasonló gondolati cserék mögött semmiféle hátsó szándék nincs.
Habár az emberiség meglehetősen kreatív és a legegyszerűbb gondolatokat is képesek felkapni és pletykát kreálni belőlük, ez még nem zárja ki, hogy emiatt senkivel ne beszélgethess senkiről.
A pletyka lényege, hogy gonosz, valótlan dolgokat állítasz valakiről, vagy olyan információkat adsz tovább, melyek nem tudod, hogy igazak-e? Pletykának számít az is, ha mások privát életét teregeted ki olyanok számára, akiknek nincs köze a dolgokhoz. Például, ha meglátod, hogy az iskolatársad Jancsi bemegy az igazgatói irodába. Nincs azon semmi gond, ha elgondolkodsz rajta, hogy vajon bajban van-e, tett-e valami rosszat. Ámde amint ezt az információt állításként elkezded a többiek előtt is ismételgetni, miszerint az illető úgy gondolod nagy bajban van. Na ez pletyka. Mivel valójában nem lehetsz benne biztos, hogy miért megy az igazgatóhoz, nemde?
Innentől pedig a pletyka szárnyra kap. A következő ember már kiegészíti valami aprósággal, hogy azt hallotta Jancsi gumikígyót tett a tanári asztalra. A következő ember már azt hallotta, hogy Jancsi verekedésért ment be. Ezek a fals információk rossz hatással lehetnek Jancsira, mivel amikor visszatér az osztályba kérdések tömkelegével bombázzák, melyek valótlan tartalmú információkat hordoznak magukban.
Amikor kiderül, hogy Jancsi igazából csak azért volt az igazgatói irodában, mert az anyukája felhívta, hogy elvigye egy orvosi vizsgálatra, a diákok már nem biztos, hogy a valódi információt fogják terjeszteni. Így működnek a pletykák. Kicsiben kezdenek, és gyakran valami nagyobbra robbannak, mint az igazság.
Mi van, ha igaz a pletyka?
Mi van, ha Jancsi valójában tényleg nagy bajban van? Amennyiben valóban így van, attól még koránt sem helyes mindenkinek elmondani ezt. Próbáljatok kerülni olyan dolgokat, amelyek zavarba hozhatnak másokat. Mielőtt pletykálni kezdenél, gondolkozz el: fordított esetben neked jól esne-e, ha mások ezt elkezdik terjeszteni rólad?
Néha egy barátod bevall neked valamit és megkéri ne mondd el senki másnak. Sokszor nehéz lehet egy titkot nem megosztani másokkal, különösen akkor, ha sok gondolat, kérdés kavarog a fejedben a dologgal kapcsolatban. Sokszor lehet nem is érted, hogy miért kellene titokban tartanod az adott infót. Ez viszont nem hatalmaz fel arra, hogy eláruld a másikat és kukába dobd a köztetek lévő bizalmat.
Az is lehet, hogy fél füllel meghallasz valamit és rögtön azon kezdesz agyalni, hogy mi lehet az információ kiegészítése? Az agy egyből forogni kezd és alternatívákat gyárt arra, hogy vajon a történetnek mi az eleje vagy a vége. Ezen információk általad kiegészített terjesztése szintén pletykának minősül. Óvatosan bánjatok a bizonytalan forrásból származó gondolatokkal, mert lehet valakinek az érzéseivel játszotok.
Akár tudatosan, akár tudat alatt…Amikor rendben van elmondani valamit…Természetesen abban az esetben, ha olyan információról van szó, amelyben valaki árthat mások testi épségének vagy önmagának, például, ha egy osztálytárs zsebkést visz be a suliba vagy a barátod azt osztja meg veled, hogy nem fog enni semmit, amíg nem fogyott 10 kg-t, ezekben az esetekben szükséges elmondani ezeket egy felnőttnek. Azért, mert ez veszélyezteti őket vagy a körülöttük lévőket. Ilyen eshetőségek során a pletyka segíthet másokon.
Ha rólad pletykálnak
Ha te magad leszel pletyka áldozata, tudnod kell, hogy ez nagyon sok emberrel megtörténik legalább egyszer az életben. Beszélj erről egy számodra közeli emberrel, családtaggal, baráttal, mert együtt mindig egyszerűbb feldolgozni a hasonló lelki sérelmeket.
Figyelj arra, hogy ha valaki a közeli köreidben pletykákat oszt meg másokról veled, akkor jó eséllyel rólad is pletykálhat a hátad mögött. Maradj olyan emberek társaságában, akiket nem szórakoztat, ha rosszindulatú infókat osztanak meg másokról!
