„A romák a babavárást közösségi ügyként élik meg.”

Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea Fotó: Berei Zoltán

A roma lányok gyakran igen fiatalon válnak anyává, a gyermekszülés által lesznek megbecsült tagjai a közösségüknek. Sajnos sokszor információhiány, rossz tapasztalatok, vagy a külvilágtól való félelem miatt nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, esetenként előítéletekkel, rasszista megnyilvánulásokkal kell szembesülniük. Ilyen ma Magyarországon roma kismamának lenni.  

Év elején a Születésház Egyesület kerekasztal beszélgetést szervezett, Roma nők a szülészeti ellátó rendszerben címmel, többségében roma származású szakértők részvételével. A szakmai napon szó esett a társadalmi sztereotípiákról, a legfontosabb problémákról és a lehetséges megoldásokról.

Csökkenő gyermekszám a roma családokban

Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea Fotó: Berei Zoltán
Gellér Judit, Dr. Lakatos Szilvia, Arató Andrea a kerekasztal beszélgetésen. Fotó: Berei Zoltán

Míg a korábbi kutatások alátámasztották, hogy a roma családokban átlagosan magasabb a gyermekszám, mint a magyar családokban, a kerekasztal beszélgetésen a roma szakértők arról számoltak be, hogy az utóbbi időben, a roma családokban a születésszám csökkent.  A Borsodban 21 éve védőnőként dolgozó Villás Zsoltné Mónika elmondása szerint, míg korábban a hat, nyolc gyermek sem volt ritka a roma családokban, manapság a szülők két, három gyereket terveznek, ha mégis továbbiak születnek, az már egy utólagos döntésből fakad. „Teljesen más a nem romák és a romák kultúrája ebben a tekintetben. Tapasztalataim szerint a mi területünkön a roma nőknél a fogamzásgátlás tabu téma” – tette hozzá Nótár Ilona, roma származású szülésznő, aki azt is elmondta, hogy a roma családokban tapasztalható gyermekszám csökkenés azért is nagy jelentőségű, és a gondolkodásmód változását mutatja, mert míg a többségi társadalomban a karrierépítés a nők egyik legfontosabb törekvésévé vált, addig a legtöbb roma nőnek továbbra is az első számú életcélja az, hogy anyává váljon.Élet a zárt közösségekben

Dr. Lakatos Szilvia, a Khetanipe Egyesület vezetője elmondta, hogy a dél dunántúli oláh cigány közösségben a lányokat elsősorban a jó feleség és jó anya szerepkörre készítik fel, a szexuális élet és a prevenció tabu témának számítanak. „Még mindig előfordul, hogy 14-15 évesen mennek férjhez a lányaink, 15-16 évesen nősülnek a fiaink – nem hivatalosan, természetesen. Az első gyereket gyakorlatilag a nagymama neveli fel, mert több generáció él együtt. Egy gyakorló védőnő nagyon jól tudja, hogy a mi közösségünkben elsősorban a nagymamával érdemes konzultálni a gyerekkel kapcsolatban”.

Hátrányos helyzetben az egészségügybenA zárt közösségekben élők sokszor sajnos a tájékoztatás hiánya miatt nem tudnak élni az modern egészségügy kínálta lehetőségekkel. Nótár Ilona elmagyarázta, hogy a roma nők, bár sok esetben szeretnének védekezni, gyakran azért nem jutnak el a fogamzásgátlásig, mert nem ismerik a megfelelő módokat. Tóth Dánielné Beáta, a Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesületétől kifejtette, hogy az ő közösségükben a kismamák nem kapnak kellő információt arról, hogy milyen ellátásokban részesülhetnek, milyen tornagyakorlatokat végezhetnek a terhesség alatt, a szegény családok nem tudják megvásárolni a magzatvédő vitaminokat, sőt néha még az étrendjük sem megfelelő a baba fejlődéséhez.

Fiatal roma anyuka

A roma kismamákkal kapcsolatban gyakran felmerül az a probléma, hogy nem, vagy csak minimális mértékben vesznek részt terhes gondozáson. A különböző roma közösségek képviselői ezt azzal indokolták, hogy az egészségügyi szakemberek gyakran nem megfelelően viszonyulnak a roma kismamákhoz, mivel nem ismerik a közeget, amiből ezek a nők jönnek.

Nótár Ilona elmagyarázta, hogy a romák a várandósságot nem tekintik betegségnek. „Egy 16 éves kismama jobban bízik a saját édesanyjában, aki már ezt végigcsinálta, szült hat gyereket, és még szereti is őt, minthogy elmenjen egy számára teljesen idegen világba, ahol a rengeteg negatív attitűddel, rasszista, előítéletekkel teli megnyilvánulásokkal találkozhat.” Arató Andrea, roma szülésznő azt is hozzátette, hogy tapasztalati a szerint azoknak a nőknek, akiknek már több gyereke van, sokszor azért nincs lehetőségük részt venni a vizsgálatokon, mert nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét.

Ha roma nők mégis elmennek orvoshoz, akkor gyakran a többségi társadalomhoz tartozók értetlen, esetleg ellenséges hozzáállásával is szembesülniük kell. Sokan furcsának tartják, hogy a roma kismamák az orvosi vizsgálatokon családostól jelennek meg. Ilona elmagyarázta, hogy a romák a babavárást közösségi ügyként élik meg. „A várandósság soha nem az anya egyedüli ügye, ez az egész közösségi életét megváltoztató tényező. A roma családok szoros, bensőséges életközösségben élnek, előfordul, hogy az anyós, vagy a nővér azt mondja a szülésznőnek, hogy fájásunk van, rosszul érezzük magunkat, hányingerünk van.”

A különböző szokásokból eredően más problémák is felmerülnek: „A nőgyógyászati vizsgálatot mindenki kellemetlennek tartja, a cigányok körében ez még kellemetlenebb, hiszen a tradicionális roma családokban a nő intim területeit, sőt még a bokáját sem láthatja más, csak a férje” – magyarázta Andrea.

Ezzel együtt Ilona úgy gondolja, hogy mindezek a problémák áthidalhatóak lehetnének: „Egy csomó nem tudásból fakadó félelemmel találkoznak a felek egymással. Ha egy kicsit beszélgetnénk, és többet megtudnánk egymás kultúrájáról, hagyományairól, mindez elkerülhető lenne.  Egy picit több tisztelettel, megértéssel, emberséggel.”

Wilcsek Médea

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

Kommunikációs szakértő vagyok, újságíró, toborzás-kiválasztás specialista és két kislány édesanyja.
Előző cikkKevés az anyatej? Vesd be az alábbi praktikákat!
Következő cikkÁNTSZ: több az egészséges étel az óvodai közétkeztetésben

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..