ÁNTSZ: több az egészséges étel az óvodai közétkeztetésben

Az intézmények háromnegyede egészséges ételekkel bővítette az étlapot az elmúlt években; több a zöldség, a gyümölcs és a hal, de még mindig kevés a tej és teljes kiőrlésű pékáru az óvodákban – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hétfőn az MTI-vel.

Az óvodai közétkeztetésről tavaly készített felmérésben – amelynek eredményeit most ismertették – megállapították, hogy a konyhák csaknem háromnegyede vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, ami a változatosság növelésén túl összhangban van az egészséges táplálkozás irányelveivel. Ugyanakkor a konyhák 13 százaléka 20 nap alatt csak 20-30 féle ételt kínált.

óvodai menzaA gyermekek kevesebbszer kaptak “kisétkezésre” önmagában zsírral, tepertőkrémmel, vajjal vagy margarinnal megkent kenyeret, illetve édességet. Teljes kiőrlésű, barna, magvas kenyeret, pékárut csaknem az összes óvodában kaptak a gyerekek, ám csak egyszer 10 nap alatt. Ezzel szemben voltak olyan közétkeztetők is, amelyek esetében a teljes kiőrlésű kenyerek felhasználása meghaladta a fehérét. Nőtt a zöldség- és gyümölcsfelhasználás, ezen belül nyers zöldséget, gyümölcsöt az óvodák több mint 60 százalékában naponta legalább egyszer adtak a kisgyermekeknek. Ugyancsak az egészséges táplálkozás ajánlásainak elterjedését mutatja 2009-hez képest, hogy 2013-ban több óvoda 10 napos étlapjára legalább egyszer – valahol ennél is gyakrabban – került fel hal.

Ugyancsak komoly az előrelépés történt a diétás étkeztetésben a felmérés szerint. Míg 2009-ben csak a diétára szoruló gyermekek felének, 2013-ban már 69 százalékának tudott a közétkeztetés megfelelő ételeket kínálni. Az esetek 23 százalékában a szülők segítségével, 7 százalékában egyéb módon oldották meg az óvodában a diétát. A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket még a 2009-es vizsgálathoz képest is kevesebbet kaptak a gyerekek: alig haladta meg a korosztályos élettani szükséglet felét.

A kérdőívek és dokumentumok alapján úgy tűnik, kevesebben használnak sót tartalmazó ételízesítőket, illetve csökkent a sófelhasználás. Ugyanakkor a laboratóriumi mérések alapján az étrendek sótartalma még mindig a korcsoportos ajánlás több mint háromszorosa volt. A főzőkonyhák négyötöde együtt használt ételízesítőt és sót. Ezzel kapcsolatban az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben már kaphatók a csökkentett sótartalmú vagy teljesen sómentes ételízesítők. A közétkeztetésben ezek széleskörű használata lenne indokolt – tették hozzá.

Az óvodásoknak mindenhol biztosították az igény szerinti folyadékpótlást. Csakhogy – hasonlóan a 2009-es eredményekhez – egyharmaduk még cukortartalmú szörpöket, teát, gyümölcslevet is kapott rendszeresen, ami növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát – emelték ki. A gyerekek átlagosan a feltálalt ebéd 80 százalékát ették meg; régión belül azonban jelentős volt a különbség.

Az ÁNTSZ szerint megállapítható, hogy a közétkeztetésben elindult az a folyamat, amely révén “mindenkinek a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő minőségű és mennyiségű étel biztosítható”. Hozzátették, hogy az önkéntes kezdeményezéseken túl, a hamarosan megjelenő közétkeztetési rendelet jelent majd komoly előrelépést ebben.

Az óvodai közétkeztetésről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel közösen végzett országos felmérést. A felmérés követte a 2009-es vizsgálat módszertanát, ezért lehetőség volt arra, hogy az elmúlt négy év változásait megvizsgálják.

Forrás: MTI
Fotó: freedigitalphotos.net

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikk„A romák a babavárást közösségi ügyként élik meg.”
Következő cikkItt az idő? Az iskolaérettség kritériumai

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..