A szülési pozíciók

Szülési pozíciók

A WHO 1985. áprilisában fortalezai kongresszusán fogalmazta meg szülészeti ajánlásait. A 17. cikkely kimondja: „a szülő nőnek sem a vajúdás, sem a kitolás szakaszában nem kell kőmetsző (= háton fekvő) pozícióban maradni, ehelyett támogatni kell, mellette maradni a vajúdás alatt is, és szabadon dönthessen, hogy mikor milyen helyzetet választ”.

A háton fekve történő szülés a kb. 200 évvel korábbi kor vívmánya volt. Az erre a célra kifejlesztett szülőágyat később sok helyen nyomorgató ill. sanyargató ágynak is nevezték. Ez az elnevezés találó, mert a szülő nőnek túlnyomó részt hátránya származott belőle, mind fizikailag, mind lelkileg.

Hátonfekvésben a nő kiszolgáltatott helyzetben érzi magát, teljes passzivitásba kényszerítve. A fekvő pozíciókból pedig fárasztóbb egy függőleges testhelyzet felvétele. Ez az alapja annak, hogy ha a szülés korai szakaszában fekszik az anya, később már nem szívesen áll fel. Az utóbbi 20 évben a hátonfekvő vagy félig ülő pozíciót joggal kritizálták.

A háton fekvő helyzet hátrányai

  • a törzs véna és/vagy akár az aorta is összenyomódhat,
  • megnő az anya vérnyomása (hipertónia),
  • csökkentett a méh vérellátása,
  • fokozott a vérzésveszély szülés alatt és után,
  • az anya légzése romlik, ami miatt a baba oxigén ellátottsága is zavart szenved

További hátrányok:

Az anya fokozottan kellemetlen és fájdalmat keltő testhelyzete. Ebből a helyzetből adódik, hogy korán elveszíti uralmát, önkontrollját a teste felett és „kívülről” várja a megoldást, a segítséget. Az izmoknál (elsősorban a medence alapi izomzat) fokozódik a védekező izomfeszülés. Ugyanakkor a szenzomotorikus „éberség” elvész.

A hátonfekvésnél a szülőcsatorna beszűkül, a medence ízületeinek mozgékonysága szinte teljesen megszűnik. (Erre a kínaiak is felfigyeltek és tankönyvet is írtak róla közel 1000 évvel korábban!)

A vázizomzat gazdaságtalanul vesz részt a szülésben, sok energiát elhasználva kevés eredmény mellett, ami az anya korai kimerüléséhez vezet.

A szülés folyamata kitoláskor is lelassul, ha a hasűri nyomás hatástalan, ha a nehézségi erő támogatása nincs kihasználva.

A medencealapi izmok alaptónusa hátonfekvésnél fokozódik, amely szintén hátráltathatja a baba keresztüljutását az „élet kapuján”.

Már egy hátrány is elég ok, hogy a hátonfekvő, ún. kőmetsző pozíciót csak az akut, életmentő helyzeteknél, sürgősségi esetekben alkalmazzák.

Mi ajánlott helyette?

A függőleges szülőpozíciók a szülés minden fázisában hozzájárulnak a folyamat normális lezajlásához és a pozitív szülésélményhez. Függőleges szülőpozíciók: állás, ülés, térdelés, guggolás.

Félvertikális pozíciók: oldalülés, négykéz-láb helyzet, könyök-térd támasz, a partnerre vagy az ágyra támaszkodó ülés, de ide sorolható támaszkodó oldalfekvés is.

Berényi Grilla gyógytornász, manuálterapeuta, www.grilla.hu

A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket.
Előző cikkA dackorszak, avagy a gyermekkori hiszti
Következő cikkMelyik a biztonságos gyermekülés?

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..