Aludj baba, aludjál: a gyermekkori alvászavarok

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nagyon fontos szerepet játszik a csecsemők, kisgyermekek fejlődésében. Különféle alvászavarok már kicsi korban megjelenhetnek, a tüneteket és a lehetséges okokat Döbör Ágota pszichológus, családterapeuta foglalta össze.

Miért és mennyit kell aludni?

Az alvás fontos biológiai funkciója a regenerálás, az energiaszint helyreállítása. Alvás alatt egyes élettani folyamatok lelassulnak (pl. szívritmus), a vérnyomás és a testhőmérséklet csökken, a szervezet paraszimpatikus, azaz nyugalmi túlsúlyba kerül, ami az előzőeken kívül az emésztés optimális működéséhez is szükséges. Más funkciók intenzívebbé válnak, a növekedési hormon elválasztása fokozódik, és egyes gyógyulási folyamatok felgyorsulnak.

ID-100219305Az alvásigény az életkor előrehaladtával változik. Egy újszülött 16-18 órát alszik naponta, csecsemőkorban az alvásidő rövidebb. Egy óvodás alvásigénye napi 9-13 órára csökken, majd kisiskolás korban az alvás összideje tovább csökken.

Az előzőekből már kiderült, hogy az alvásnak, ezen belül is a jó alvásnak rendkívül nagy a jelentősége. Mielőtt a komolyabb alvászavarokról szó esne, lássunk néhány általános problémát.

Árulkodó dührohamok

Az a kisgyerek, aki nem tud elég mennyiségben, vagy minőségben aludni, túlingerlődik, ami nem kedvez az idegrendszer érésének. A pihenés hiánya gyakran a nappal egyre nagyobb méreteket öltő dührohamokban nyilvánul meg. Minél fáradtabb a gyerek, annál több az akár önkívületi dühöngés. Jól alvó gyereknél is jellemzően a fáradással együtt nő az esélye egy kitörésnek, ám ez a rosszul alvóknál gyakorlatilag már reggeltől megfigyelhető. Napi 5-6 dührohamnál érdemes elgondolkodni, vajon alszik-e eleget gyermekünk.

Jó, ha beteg gyereket hagyunk aludni, még ha kicsit borul is a megszokott napi ritmus. Alvás közben gyógyul ugyanis, a korábban is említett gyógyulási folyamatok felerősödése miatt. Ugyanez igaz kicsiknél a fejlődési ugrásoknál. Egy-egy mozgásforma megjelenésekor tapasztalható, hogy egyes gyerekek alvásigénye átmenetileg megnő.

Gyermekeknél megjelenő alvászavarok

Léteznek komolyabb alvászavarok is. Az inverz alvás csecsemőkorban jelenhet meg, amikor a gyermek nappal alszik, éjjel pedig fent van. Ennek oka a rossz szokáson kívül lehet az is, hogy nappal a sok ingerrel szemben így védi magát a csecsemő, míg éjjel ingerkeresővé válik.

Az álmatlanság (inszomnia) esetén a gyermek képtelen elaludni, órákon át forgolódik az ágyban, vagy ha el is alszik, sokszor felébred éjszaka. Oka egyaránt lehet testi (pl. középfülgyulladás) és lelki is. Csak akkor beszélhetünk inszomniáról, ha tartósan, heteken át fennáll az alvás ezen zavara.

Alvajárás során a gyermek az éjszaka során felül, felkel és járkál. Ezekre másnap nem emlékszik. Érdemes ilyenkor nem felébreszteni, hanem visszakísérni az ágyába. Jó, ha alvajáró gyerek estén biztonságossá tesszük az ágya környékét. Az éjszakai fogcsikorgatásnak is lehetnek fizikai okai (állkapocs problémák), de az esetek nagy részében szorongásos állapot miatt jelenik meg.

ID-100186468Lidérces álmok

Az éjszakai felriadásnak két formája van. Az enyhébb, amit a szakirodalom lidérces álomnak nevez, általában hajnalban, egy rossz álom miatt történő felriadás. A gyerek sír, kiabál, de hamar magához tér, vagy visszaalszik. Álmára ilyenkor emlékszik.

A másik esetben az ébredés általában éjfél előtt van, rémületben van a gyerek. Leginkább a pánikreakcióra emlékeztető, amit tapasztalhat a szülő: rémült arc, sírás, sikítás, izzadás, erős szívdobogás. A gyerek „nincs magánál”, azt sem tudja, hol van, nehéz megnyugtatni. Általában 10-15 perc alatt megnyugszik, visszaalszik. Másnap nem emlékszik a történtekre. Ilyenkor, szemben az előző zavarral, nem álmodik, mert a mélyalvás fázisában ébred fel. Nem érdemes a felriadás közben ébresztgetni, néhányan még az öleléstől, érintéstől is elzárkóznak. A cél ilyenkor, hogy minél előbb visszaaludhasson a gyerek. Ha többször előfordul, érdemes kerülni a gyerek túlzott kifáradását: korábbi elalvással, vagy délutáni alvással, relaxálással, az esti szertartás megnyugtatóvá tételével (mesélés, összebújás).

Ha komolyabb alvászavart tapasztalunk, vagy a tünetek a napi tevékenységet zavarják, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni!

Döbör Ágota, pszichológus, pár- és családterapeuta, anya-magzat kapcsolatanalitikus
doboragota.hu

hirdetés

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .