„Vannak mérföldkövek a kisgyermekek korai fejlődésében, amit kisebb nagyobb eltéréssel minden gyermek elér normál esetben az adott időn belül. – mondja Fredlyn Berger több, mint 40 év tapasztalattal a háta mögött foglalkozási terapeutaként. Munkája kapcsolatba hozta az évek alatt lassabb fejlődési ütemmel világra jött újszülöttekkel, csecsemőkkel és kisgyermekekkel is, és olyanokkal, akik fejlődési késedelmek kockázatának vannak kitéve. Különösen a 3 éves és annál fiatalabb gyermekek esetében figyelhető meg a jelenség.
Az autizmus nagyon különféle módokon jelenhet meg gyermekek életében. „Lehet, hogy nehezen vagy egyáltalán nem alakítanak ki emberi kapcsolatokat, vagy nem kezdik felfedezni a helyet, ahol élnek. Nem néznek körül, vagy pont, hogy nagyon részletesen látják a világot (pl. észrevesznek egy apró porszemet a szőnyegen), ahelyett, hogy a játékra fókuszálnának.” Berger számára ezek mind-mind intő jelek, amelyek autizmusra utalhatnak.
Jellemzően, amikor Berger és terapeutákból álló csapata először találkozik egy gyermekkel, azt tapasztalják, hogy a kicsinek nehézségei vannak a motoros képességeinek fejlődésénél vagy a szenzoros integrációval. A csapat úgy működik, hogy konkrét feladatokat adnak a gyermeknek, figyelik, hogy az életkorának megfelelő készségeket alkalmazza-e, tehát mindannyian elemzik a gyermek fejlettségi szintjét.
„Megvizsgáljuk, hogy a gyermek kötődik-e, ragaszkodik-e, tart-e szemkontaktust, oda akar-e bújni az édesanyja testéhez” – mondja. Megkérdezik az anyákat és a családtagokat is. „Amikor felveszed a gyermeket szoptatni, megvan-e az ösztön, hogy a kicsi a mellre helyezve táplálkozni kezdjen? Rád néz és értékeli a mosolyt? Reagál arra?” – hasonló kérdéseket feltéve, amennyiben a válaszok negatívak – felmerül az autizmus gyanúja. Sokszor nagyon-nagyon fiatalon.
Mikor diagnosztizálható az autizmus?
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javasolja, hogy minden gyermeket érdemes felülvizsgálni autizmusra 18 hónapos, majd később 24 hónapos korban is, függetlenül attól, hogy mutat-e aggodalomra okot adó jeleket. A tapasztalt szakemberek általában ezen intervallumokban már képesek diagnosztizálni, amennyiben fennáll a gyanú. Viszont a legtöbb gyermeket csak később 3,4 vagy 5 éves korukban tudják diagnosztizálni. Ám ezt is hosszas megfigyelések előzik meg.
Berger állítása szerint, „Lehet, hogy nem látjátok majd azonnal az igazságot, függetlenül attól, hogy a gyermek autista-e vagy sem.” De kulcsfontosságú a fejlődési mérföldkövek megfigyelése – különösen a szociális kommunikáció és viselkedés terén.
16 jel 16 hónapon keresztül
Az autizmus jelei már az első 9 hónapban is megmutatkoznak – csak tudni kell, hogy mit figyeljünk. Az Autism Navigator 16 korai figyelmeztető jelet sorol fel, amelyeket a 9 és 16. hónap között figyelhetünk meg.
Aggodalomra adhat okot, ha:
- Nehéz rávenni gyermekedet arra, hogy rád nézzen.
- A kisbabád ritkán osztozik veled az örömteli pillanatokon.
- A kisbabád ritkán érdeklődő irányodba.
- A gyermeked ritkán figyel a nevére vagy más szavakra.
- A gesztikulációja lassú vagy fejletlen, például nem tud és nem szokott rámutatni dolgokra.
- A gyermekednek nehézséget okoz rád nézni, megmozdulni vagy hangot kiadni.
- A babád nem utánozza más emberek viselkedését és nem is érdeklődik irántuk.
- A babád a kezét eszközként használja.
- A babát jobban érdeklik a tárgyak, mint az emberek.
- A kisbaba szokatlan módon mozgatja ujjait, kezét vagy a testét.
- A gyermeked szokatlan mozgásokat produkál és ismétel tárgyakkal.
- A kisbabád úgymond rituálékat dolgoz ki és nagyon felborítja viselkedését a legapróbb változás is.
- A babádat módfelett érdeklik bizonyos tárgyak vagy tevékenységek.
- A babád szokatlan dolgokat vesz észre vagy szokatlan dolgok foglalkoztatják.
- A gyermek szokatlanul reagál látnivalókra, hangokra vagy tapintásra.
- A babát erősen érdeklik az érzékszervi élmények.
A szülői megérzések és a várakozás
Nem ritka, hogy a szülőnek vagy gondozónak már előre támad belső megérzése a gyermek fejlődési rendellenességével kapcsolatban, már jóval hamarabb, mint ahogy diagnosztizálnák az autizmust. De az adott szülő nem tudja pontosan megfogalmazni miért érzi azt, amit. Ráadásul a legtöbb gyermekgyógyász elfogadja azt az álláspontot, miszerint „Várjunk még és nézzük meg mi lesz később”.
Berger szerint „Igaz, hogy a gyermekek fejlődése nagyon széles spektrumú. De nekem ezzel mégis ellenvetésem van. Mi van, ha nem derül ki az betegség és elvesztegettek 5 évet? Miért vársz?”
A szülői megérzések elősegíthetik a szakemberek számára a diagnózis felállítását. Azzal, ha figyeled a gyermek viselkedését és folyamatosan nyomon követed a korához megfelelő mérföldkövek kialakulását mihamarabb kimutatható az autizmus. Már 9 hónapos csecsemőknél is megfigyelhetőek a fent leírtak, ha pedig korán felállítják a diagnózist a gyermek mihamarabb segítséget kaphat, amire nagyon is szüksége van ahhoz, hogy az évek múlásával sikeresebbek lehessenek.
