Milyen érzelmeket tudnak kifejezni a csecsemők? Mi a biztonságos kötődés kialakításának az alapja? Hogyan lehet a családban a megváltozott körülmények között a harmonikus légkört megőrizni? A szülők felelőssége a baba megfoganásakor kezdődik, és a felkészülés a várható feladatokra, változásokra és nehézségekre sokat segíthet az új élethelyzetben.
December 6-án, szombaton Kugler Gyöngyi, klinikai gyermek szakpszichológus és igazságügyi szakértő Empátia a gyereknevelésben címmel tartott előadást a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége székházában. A Babafalva Szülőképző sorozatának ötödik meghívottja 25 éve dolgozik a pszichológus szakmában, a klinikusi diploma mellett individuálpszichológus, terapeuta, majd pszichodráma vezető és családi mediátor végzettségeket is szerzett. 18 éve végez igazságügyi szakértői vizsgálatokat bíróságok, gyámhivatalok és rendőri szervek megbízásából. Három gyermek édesanyja.
A szülői példa sokat számít
„Az empátia beleérző képességet jelent, segítségével bele tudjuk élni magunkat a másik fél lelki állapotába. A nőknél ez általában erős érzelmi azonosulásban nyilvánul meg, míg a férfiaknál inkább az a gondolkodási folyamat kap nagyobb hangsúlyt, mely során belehelyezkednek a másik nézőpontjába” – kezdte előadását a szakpszichológus, és felhívta a figyelmet arra, hogy az empátia azért nagyon fontos, mert segítőkészséget és különböző cselekedeteket, érzelmeket vált ki az emberekből.
„Míg Freud úgy gondolta, hogy az újszülöttek csak kétféle érzelmet tudnak kifejezni, örömöt és elégedetlenséget, az újabb vizsgálatok az összes alapérzelmet felfedezték a babáknál. Ezek a harag, az öröm, a félelem, a szomorúság, a csodálkozás és az undor” – magyarázta Gyöngyi, és hozzátette, hogy az empátia a csecsemőknél 9-12 hónapos korban jelenik meg, ebben fontos szerepe van a szülői példának.
Az anya-gyermek kapcsolat témájában a szakpszichológus hangsúlyozta, hogy a várandósság idején az anya testi és lelki állapota épp úgy hatással van a fejlődő magzatra, mint leendő szülei kapcsolatának minősége, és az, hogy a kicsi várt, tervezett gyerekként érkezik, vagy „meglepetés baba”. „A születés után megváltozik a családszerkezet, átrendeződik a pár élete” – mondta Gyöngyi, hozzátéve, hogy az ebből fakadó stressz megviselheti a kapcsolatot, főként, ha az apa nincs felkészülve arra, hogy az első időkben az édesanya teljes figyelmével a baba felé fordul.
Az empatikus odafigyelés fejleszthető
A csecsemő és a külvilág kapcsolatára kezdettől a kölcsönösség jellemző, talán meglepő, de a babáknak rengeteg eszközük van arra, hogy interakciót kezdeményezzenek. „A babák látnak, hallanak, figyelnek a környezetükre és különböző típusú sírással jelzik, ha valamiért kellemetlenül érzik magukat. A szülők viszonyulása nagyon fontos, vannak, akik mély érzékenységgel reagálnak a baba viselkedésére, tökéletesen megértik őt és szükségleteit. Mások csak az egyértelműbb helyzetekben adnak megfelelő választ, és sajnos akadnak olyanok is, akik rendszeresen félreértelmezik a gyermek jelzéseit” – magyarázta a szakpszichológus, hozzátéve, hogy mindenki képes arra, hogy fejlessze empatikus oldalát, és kellő érzékenységgel, intuitíven viszonyuljon a babához.
Gyöngyi a különböző kötődésekről is beszélt, egy USA-ban végzett kísérlettel szemléltetve, hogyan lehet felismerni a gyerekeknél a különböző kötődési módokat. Az ideális a biztonságos kötődés, emellett vannak szorongó/elkerülő és szorongó/ellenálló, dezorientált/dezorganizált kötődési módok is. Annak kell jobban odafigyelnie erre a problémára, aki maga is nevelőotthonban nőtt fel, vagy más ok miatt nem tudott érzelmileg kötődni egy neki biztonságot adó állandó (gondozó) személyhez. Ezeknek a nőknek meg kell tanulniuk a gyermekre való empatikus odafigyelésen túl a gyermek reakcióira való (őt érzelmileg tükröző) viselkedést, ehhez igénybe vehetik szakember segítségét.
Az előadáson szó esett még arról, hogy a kisgyerekeknek leginkább egy boldog és kiegyensúlyozott édesanyára van szükségük, és ezért az anyák számára biztosítani kell a feltöltődés lehetőségét. Ugyanez érvényes a szülő párra is, a kapcsolat harmóniája érdekében fontos, hogy a pár időnként kiszakadhasson a rutinból, és közös programot szervezzen a gyerek nélkül.
Gyöngyi anyai és nagymamai tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy a gyermeknevelésben a rugalmasság és a rendszeresség egyensúlyát kell megtalálni. Fontos a napirend kialakítása, és az, hogy a gyerek tudja, milyen szabályokhoz kell igazodnia, de az is lényeges, hogy adott esetben ne okozzon problémát eltérni a megszokott rendtől, vagy új, mindenkinek jobban megfelelő életritmust, kereteket bevezetni.
Wilcsek Médea
Fotó: Adrián Zoltán
