Az empátia szerepe a gyereknevelésben

Milyen érzelmeket tudnak kifejezni a csecsemők? Mi a biztonságos kötődés kialakításának az alapja? Hogyan lehet a családban a megváltozott körülmények között a harmonikus légkört megőrizni? A szülők felelőssége a baba megfoganásakor kezdődik, és a felkészülés a várható feladatokra, változásokra és nehézségekre sokat segíthet az új élethelyzetben.

December 6-án, szombaton Kugler Gyöngyi, klinikai gyermek szakpszichológus és igazságügyi szakértő Empátia a gyereknevelésben címmel tartott előadást a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége székházában. A Babafalva Szülőképző sorozatának ötödik meghívottja 25 éve dolgozik a pszichológus szakmában, a klinikusi diploma mellett individuálpszichológus, terapeuta, majd pszichodráma vezető és családi mediátor végzettségeket is szerzett. 18 éve végez igazságügyi szakértői vizsgálatokat bíróságok, gyámhivatalok és rendőri szervek megbízásából. Három gyermek édesanyja.

A szülői példa sokat számít

„Az empátia beleérző képességet jelent, segítségével bele tudjuk élni magunkat a másik fél lelki állapotába. A nőknél ez általában erős érzelmi azonosulásban nyilvánul meg, míg a férfiaknál inkább az a gondolkodási folyamat kap nagyobb hangsúlyt, mely során belehelyezkednek a másik nézőpontjába” – kezdte előadását a szakpszichológus, és felhívta a figyelmet arra, hogy az empátia azért nagyon fontos, mert segítőkészséget és különböző cselekedeteket, érzelmeket vált ki az emberekből.

Infinety hirdetés

009_14_12_06_asszonyok_haza

„Míg Freud úgy gondolta, hogy az újszülöttek csak kétféle érzelmet tudnak kifejezni, örömöt és elégedetlenséget, az újabb vizsgálatok az összes alapérzelmet felfedezték a babáknál. Ezek a harag, az öröm, a félelem, a szomorúság, a csodálkozás és az undor” – magyarázta Gyöngyi, és hozzátette, hogy az empátia a csecsemőknél 9-12 hónapos korban jelenik meg, ebben fontos szerepe van a szülői példának.

Az anya-gyermek kapcsolat témájában a szakpszichológus hangsúlyozta, hogy a várandósság idején az anya testi és lelki állapota épp úgy hatással van a fejlődő magzatra, mint leendő szülei kapcsolatának minősége, és az, hogy a kicsi várt, tervezett gyerekként érkezik, vagy „meglepetés baba”. „A születés után megváltozik a családszerkezet, átrendeződik a pár élete” – mondta Gyöngyi, hozzátéve, hogy az ebből fakadó stressz megviselheti a kapcsolatot, főként, ha az apa nincs felkészülve arra, hogy az első időkben az édesanya teljes figyelmével a baba felé fordul.

Az empatikus odafigyelés fejleszthető

A csecsemő és a külvilág kapcsolatára kezdettől a kölcsönösség jellemző, talán meglepő, de a babáknak rengeteg eszközük van arra, hogy interakciót kezdeményezzenek. „A babák látnak, hallanak, figyelnek a környezetükre és különböző típusú sírással jelzik, ha valamiért kellemetlenül érzik magukat. A szülők viszonyulása nagyon fontos, vannak, akik mély érzékenységgel reagálnak a baba viselkedésére, tökéletesen megértik őt és szükségleteit. Mások csak az egyértelműbb helyzetekben adnak megfelelő választ, és sajnos akadnak olyanok is, akik rendszeresen félreértelmezik a gyermek jelzéseit” – magyarázta a szakpszichológus, hozzátéve, hogy mindenki képes arra, hogy fejlessze empatikus oldalát, és kellő érzékenységgel, intuitíven viszonyuljon a babához.

008_14_12_06_asszonyok_haza

Gyöngyi a különböző kötődésekről is beszélt, egy USA-ban végzett kísérlettel szemléltetve, hogyan lehet felismerni a gyerekeknél a különböző kötődési módokat. Az ideális a biztonságos kötődés, emellett vannak szorongó/elkerülő és szorongó/ellenálló, dezorientált/dezorganizált kötődési módok is. Annak kell jobban odafigyelnie erre a problémára, aki maga is nevelőotthonban nőtt fel, vagy más ok miatt nem tudott érzelmileg kötődni egy neki biztonságot adó állandó (gondozó) személyhez. Ezeknek a nőknek meg kell tanulniuk a gyermekre való empatikus odafigyelésen túl a gyermek reakcióira való (őt érzelmileg tükröző) viselkedést, ehhez igénybe vehetik szakember segítségét.

Az előadáson szó esett még arról, hogy a kisgyerekeknek leginkább egy boldog és kiegyensúlyozott édesanyára van szükségük, és ezért az anyák számára biztosítani kell a feltöltődés lehetőségét. Ugyanez érvényes a szülő párra is, a kapcsolat harmóniája érdekében fontos, hogy a pár időnként kiszakadhasson a rutinból, és közös programot szervezzen a gyerek nélkül.

Gyöngyi anyai és nagymamai tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy a gyermeknevelésben a rugalmasság és a rendszeresség egyensúlyát kell megtalálni. Fontos a napirend kialakítása, és az, hogy a gyerek tudja, milyen szabályokhoz kell igazodnia, de az is lényeges, hogy adott esetben ne okozzon problémát eltérni a megszokott rendtől, vagy új, mindenkinek jobban megfelelő életritmust, kereteket bevezetni.

Wilcsek Médea

Fotó: Adrián Zoltán

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!