Bábszínházi foglalkozások sérült gyerekeknek

babszinhaz-fogyatekosgyerekeknek300.jpg

A debreceni Vojtina Bábszínház Játszószínházába hat éve, évente átlagosan ötszázan sajátos nevelési igényű gyermek jár. A magyar népi műveltségből táplálkozó foglalkozások amellett, hogy szórakoztatnak, az egyén képességeit és a közösséget is fejlesztik. A Játszószínház művészeti vezetőjével, az SNI foglalkozások koordinátorával és a szülőkkel beszélgettünk.

A Játszószínház  alapkoncepciója: együtt játszani a gyerekekkel, ugyanúgy, mint az épekkel. A látogatók hatféle foglakozás  – dramatikus- és rítusjáték, kézműves és bábkészítő, táncház, babusgató, muzsikáltató – közül válogathatnak. A Vojtinába – főként debreceni intézményekből – évente összesen ötezer gyermek és felnőtt látogat el valamilyen játszószínházi foglalkozásra, míg közülük nagyjából ötszázan igényelnek sajátos nevelést, így az elmúlt évek során mintegy háromezer sérült és több mint ezer kísérő ismerkedhetett meg közelebbről a bábszínházzal.

Az SNI programot pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, logopédus szakemberekkel egyeztetve Láposi Terka művészeti vezető dolgozta ki, így a közös munka eredményeként mozgássérült, vak és gyengénlátó, autista, hallássérült, értelmi fogyatékos, magatartászavaros, valamint halmozottan fogyatékos gyerekek, fiatalok, sőt olykor felnőttek szervezett csoportjai is látogathatják a Játszószínház foglalkozásait. „Játék közben, játékosan tanuljon meg a gyermek színházat látni. Tanulja meg társait és a jelenlévő felnőtteket játszópajtásnak tekinteni, a magyar kultúra sajátságait feltérképezni” – összegezte Láposi Terka.

A foglalkozások tartalma lényegében ugyanaz, mint ép gyermekek látogatása esetén, de a vezetők alkalmazkodnak a sérülés specifikumához. A dramatikus előadáson legendák, mondák és népmesék elevenednek meg a színpadon, a kézműves-bábkészítő foglalkozásokon hagyományos magyar ünnepkörökhöz kapcsolódó mesék hangzanak el, hogy utána különböző kézműves technikákkal a történetek szereplői is elkészülhessenek. Táncházi alkalmakkor népi gyermek- és körjátékokkal mulatozik a gyerekcsoport, míg a Babusgatón az egészen kicsiké a főszerep: anyák és gyermekeik együtt játszanak népi mondókák, énekek, simogatók és muzsika kíséretében.

Mindez együttes erővel ragadja ki a gyerekeket a hétköznapi létből, miközben hat valamennyi érzékszervükre, ezáltal segíti az ingerek feldolgozását, és azt, hogy a résztvevők játszótársakra találjanak a Játszószínház színészeinek, zenészeinek, táncosainak személyében. „Ezeknek a gyerekeknek ugyanúgy szükségük van a testi közelségre, más emberek érzékelésére, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek” – fejtette ki a Közelképnek egy gyógypedagógus.

A közös játék és az együtt látott előadás nemcsak az egyéni képességeket, hanem a csoportot is fejlesztik. „A látogatásoknak kifejezetten pozitív eredményei vannak” – meséli a Debrecen Megyei Jogú Város (DMJV) Fogyatékosokat Ellátó Intézményének szociális munkása. „A gyerekek nagyobb kedvvel és biztonsággal utaznak, félelemérzetük csökkent az idegenekkel szemben, érdeklődésük fokozódott az új dolgok irányába. A foglalkozások fejlesztik kézügyességüket, koncentrációjukat és az odafigyelés képességét. A szerepjátékok átélése mellett pedig a sikert is megízlelik, ha tapsolnak nekik.”

A foglalkozások a bábszínháziaknak is különleges élményt nyújtanak, akiktől nagyfokú figyelmet, improvizációs készséget követelnek ezek az alkalmak. „Többször előfordult már, hogy magatartászavaros gyerekek hirtelen cselekedetükkel megváltoztatták az előadás megszokott menetét. Van olyan hiperaktív gyerek, aki kirohanásaival rendszerint megakasztja a játékot, de a közbeszólás a nézőtérről sem ritka.”

Szerencsére pozitív élmények is akadnak bőven. „Volt olyan édesanyja kíséretével érkező, beszédfejlődésben lemaradt gyerek, aki egy játszószínházi foglakozáson szólalt meg életében először. A hegedűs ember története című interaktív dramatikus előadás során pedig egy középsúlyos értelmi fogyatékos lány szembeszállt a gonosz boszorkánnyal, és fittyet hányva utasításaira, számon kérte tőle: miért bántja barátait. De említhetném azt a táncházra érkező ép-sérült ikerpárt is, akik olyan viselkedést mutattak egymással szemben, ami minta lehetne társadalmunk számára” – mesélte Sőrés Róza színésznő, az SNI foglalkozások koordinátora.

A betegség elfogadása a szülők számára sokkal könnyebben megy, ha egy előítéletek nélküli, hasonló sorsú társaságban szereznek élményeket. „A bábszínházi foglalkozásokon a betegséggel kapcsolatos szorongások meghallgatásra találnak és fel is oldódnak” – meséli egy szülő. „A halmozottan sérült gyermekeket nevelő családok lehetőségei a szórakozás terén nagymértékben korlátozottak. Ez részben azzal függ össze, hogy ezekkel a gyerekekkel a különböző eseményekre való eljutás is nehézségekbe ütközik, részben pedig azzal, hogy a sérült emberek társadalmi elfogadása sem teljes még. Sokan inkább lemondanak a szórakozás lehetőségéről, hogy ne kelljen szembesülni mások rácsodálkozó, idegenkedő, olykor viszolygó tekintetével. A Vojtina Bábszínház egy olyan mesebirodalom, ahol gyerekek és felnőttek, ép és sérült emberek az egymástól való különbözőséget feledve együtt élvezhetik a játékos foglalkozásokat. Az előadások a sérült gyermekekre is ugyanolyan hatással vannak, mint ép társaikra. Bár szavakban nem tudják megfogalmazni az érzéseiket, a mosolyuk, a kézszorításuk és sugárzó tekintetük mindent elárul.”

A Vojtina Bábszínház a jövőben szeretné, hogy a sajátos igényű gyerekek ne csak szervezett csoportokban, hanem családjukkal együtt érkezzenek, és célkitűzés az is, hogy a foglalkozások ne elkülönítve folyjanak: fogyatékos és ép gyermekek minél többször keveredjenek. „Bízunk abban – fűzi tovább az egyik szülő –, hogy eljutunk odáig, amikor az ép gyerekek szülei törekedni fognak arra, hogy gyermekeik kapcsolatba kerülhessenek sérült emberekkel, kölcsönösen építve ezáltal egymás személyiségét”.

Közelkép Hírügynökség

hirdetés
A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket.
Előző cikkTipegőnk első karácsonya
Következő cikkA bábai modell lehet az optimális szülészeti ellátás záloga

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .