Hétfőn fogadja el az Országgyűlés azt a módosító javaslatot, mely szerint családi napköziben is teljesíthetik az óvodába járási kötelezettséget a 3-5 éves gyermekek, ha a családi napköziben óvodapedagógus foglalkozik velük.
A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben (csana) is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel – áll Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes módosító javaslatában, melyet a köznevelési törvényhez nyújtottak be.
Pánikban a szülők
– Sokat mozgok kisgyermekes szülők között, és érezhető volt a pánik mind az iskolai beiratkozások, mind a kötelező óvoda kapcsán. Az óvodák már most igyekeznek felfelé tolni az évfolyamokat, elküldeni iskolába, akit lehet, mert kell a hely a 2014-ben tömegesen érkező új gyerekeknek. A szülők pedig kétségbeesetten próbálják megtudni, hogy mi vár rájuk, ki fog róluk, a gyerekeikről dönteni. Először éppen azért kezdtünk el foglalkozni a témával, hogy tisztán lássuk, mi a helyzet – mondta el Ertsey Katalin a Babafalva portálnak.
Becslések szerint országos szinten 20-25.000 új óvodai férőhelyre lenne szükség ahhoz, hogy jövőre – a három éves kortól kötelező óvoda bevezetése után – minden gyermeket el lehessen helyezni. A területi egyenlőtlenségek nagyok, vannak települések, ahol még maradnak is szabad férőhelyek majd, míg máshol már most is égető a helyhiány. A 2015-ben induló óvodaépítések csak 2016-17-re fejeződnek be, így azok nem jelentenek megoldást a 2014-ben óvodába kerülő gyermekek számára.
Jó a családoknak, a csanáknak és az önkormányzatoknak is
– Az, hogy családi napköziben is lehet teljesíteni a kötelező óvodát, enyhíti a férőhelyhiányt, és nagy segítséget jelent a kisebb települések önkormányzatainak is, hiszen jóval könnyebb csanát létesíteni, mint óvodát építeni – mondja Ertsey Katalin. – Van, ahol ez a lehetőség a csana megmaradását jelenti, van, ahol újak létesülhetnek. Ez jó a szülőknek, jó a gyerekeknek, a családi napközikben dolgozóknak és az önkormányzatoknak is. Természetesen kellenek az óvodák is, de az elsődleges az, hogy most valahogyan megoldjuk a helyzetet.
– Kutatásunk szerint a családi napközik 60-70%-ban dolgozik óvodapedagógus, tehát ez a feltétel a legtöbb csanában adott – tudjuk meg Dr. Nagy Ágnes csana-szakértőtől, a Csodacsalád Egyesület elnökétől. – Jelenleg iskola-előkészítés is folyik a csanákban, ugyanis azon gyermekek számára, akik betöltik az öt évet, nem az óvodai nagycsoport a kötelező, hanem az iskola-előkészítő foglalkozásokon való részvétel. Az állam ehhez biztosítja az óvodai nagycsoportot, de ha a szülő meg tudja másképp oldani az iskola-előkészítést, és ezt jelzi a jegyzőnek, akkor nem kötelező óvodába vinnie a gyermekét. Hogy ez jövőre hogyan alakul, nem tudjuk, mivel az új köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek egy része még nem készült el.
Ki fizeti a révészt?
A családi napközik helyzete azonban még korántsem tekinthető megoldottnak. Az újonnan épülő családi napközik 2012-től csak akkor kapnak állami normatívát, ha a vonatkozó TÁMOP-programon belül, EU-s pénzekből épültek. Ha magánszemély, önkormányzat vagy nonprofit szervezet önerőből hozza létre a csanát, nem jár az állami normatíva. A 2012 előtt létesült családi napközik pedig csak a bölcsődei normatíva felét, az óvodai negyedét kapják. A működés fennmaradó költségeit a szülők által befizetett díjakból teremtik elő.
– Mivel a közoktatás ingyenes és kötelező lesz 3 éves kortól, így a csanák kötelezően előírt állami feladatot látnak majd el az óvodás korú gyermekek befogadásával. Ha pedig ez így lesz, nem lehet nem adni nekik normatívát – magyarázza Ertsey Katalin. – Ősztől azon fogunk dolgozni, hogy a családi napközik az odajáró óvodás korú gyermekek után megkapják a teljes óvodai normatívát, a bölcsődések után pedig a bölcsődei normatívát, hiszen azokat akkor is ki kellene fizetni, ha bölcsődébe vagy óvodába járnának ezek a gyerekek.
– A bölcsődei, óvodai normatívák jelenleg több részletből tevődnek össze – mondja Dr. Nagy Ágnes. – Van egy ún. feladat normatíva, ami a bölcsődékben gyermekenként 41 ezer Ft havonta, a családi napközikben pedig 20 ezer Ft. Az óvodás gyerekeknél nem személyre és napra számítják a normatívát, hanem csoportra és átlagosan benn töltött időre. Ehhez jön még a bölcsődék, óvodák és önkormányzati fenntartású csanák esetében egy ún. kiegészítő normatíva, amit lakosságszám alapján kapnak az önkormányzatok az államtól és az étkezési normatíva. Ez utóbbi kettőt azok a családi napközik, melyeket nem az önkormányzat hozott létre, nem kapják meg. Így összességében egy bölcsődés gyermekre az állam átlagosan 150 ezer, míg egy óvodásra 80 ezer Ft-ot költ. Ezért nem kell a bölcsődében és az óvodában a szülőknek fizetni az ellátásért, vagy csak nagyon keveset.
Ráadásul a bölcsődei és az óvodai normatíva két különböző rendszeren keresztül érkezik, mivel a bölcsőde szociális ellátásnak számít, míg az óvoda közoktatási intézmény. A két normatíva számítási módja is eltérő. Egységesíthetné és egyszerűsíthetné a finanszírozást, ha kidolgozásra kerülne a kisgyermekek napközbeni ellátásának minőségbiztosítása. Ebben életkoronként lehetne meghatározni az elégséges illetve az optimális személyi és tárgyi feltételeket a kisgyermekek neveléséhez, majd ez alapján kiszámítani, hogy mindez mennyibe kerül. Így azonos mértékű normatívát kaphatnának az azonos életkorú gyermekek után a különböző intézmények.
Kocsisné dr. Péterfy Hajnal
Az óvónők. hu óvónői ellene vagyunk a családi napköziknek Mivel szakmailag felkészületlenek Úgy mint mi vagyunk! Féltékenyek vagyunk a családi napközikre mert nekünk nem sikerült Mi ezt hazudjuk hogy óvónők vagyunk a diplománkat is pénzért vettük Több fórumon hazudunk és több néven jelen vagyunk és szemétkedünk másokkal! Moderátor is mi vagyunk és hazudunk mi óvónők az óvónők. hu fórumon!