Régóta tervezed/tervezitek már, hogy szülői örömök elé nézzetek. Aztán egyik reggel meglátod a 2 csíkot a teszten. Még nem mered elhinni, de titkon reménykedsz benne, hogy valóban jól látod, és tényleg egy új élet növekszik a szíved alatt. Az első gondolatod a nőgyógyász, hogy nézze meg biztosan jó-e a teszt. és hogy minden rendben van-e odabent a kis emberpalántával. Aztán szépen lassan jön a többi feladat is, ami az új élet érkezését előkészíti, támogatja.
Ebben az előkészítő szakaszban fontos gondolnunk a munkaviszonyunk körüli teendőkre is, illetve az anyagi biztonság érdekében az ellátásokra. Erről a témáról szeretnék mai bejegyzésemben több szót ejteni.
Mi köze a munkaviszonyomnak ahhoz, hogy kapok-e csed-et vagy gyed-et?
A fenti kérdés gyakran merül fel, hisz alapvetően, ha gyermekünk születik, nem dolgozunk. De ettől még érdemes a munkaviszonyt fenntartani, vagy legalábbis nem megszüntetni.
Lássuk, miért is érdemes fenntartani a munkaviszonyt?
Első és legfontosabb dolog az ellátásokra való jogosultság feltétele. A feltételek teljesülése esetén időrendben a következő ellátásokra leszünk jogosultak (erről egy remek összefoglaló térképet készítettem Neked, amit itt ingyenesen megkaphatsz):
- Csecsemőgondozási díj (időtartama 168 nap, a szülési szabadság időtartamával megegyező)
- Gyermekgondozási díj (a gyermek 2 éves koráig jár)
- Gyermekgondozási segély (a gyermek 3 éves koráig jár)
Lássuk, hogy mik az időrendben első ellátás, a csecsemőgondozási díj jogosultsági feltételei:
Csak akkor leszünk jogosultak csecsemőgondozási díjra, ha rendelkezünk a gyermek születését megelőző 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal ÉS a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. Ebből látható, hogy hiába rendelkezünk a gyermek születése előtti 2 évben 365 nap biztosítási jogviszonnyal, ha nincs biztosítási jogviszonyunk a szülés napján, illetve megszűnt a biztosítási jogviszonyunk a szülést megelőző 43. napon, akkor sajnos nem leszünk jogosultak Csecsemőgondozási díjra, mely 168 napig jár a feltételek teljesülése esetén.
Mi történik akkor, ha határozott idejű a szerződésünk, és a határozott idő pont a szülés után járna le, de még a gyed igénylése előtt?
Ez esetben sem kell aggódnunk, és nem is javaslom a munkaviszony munkavállaló oldaláról történő felmondását, hiszen ez akár kártérítési kötelezettséggel is járhat a munkavállaló részéről. A vázolt esetben, vagyis, ha a határozott idejű munkaszerződés megszűnik a csed folyósítása közben, akkor a gyed passzív jogon kerül folyósításra, így ebből a szempontból aggodalomra nincs ok.
Természetesen, ha kistesót is szeretnénk majd, illetve tervben van a család további bővítése mindenképp érdemes a biztosítási jogviszonyt fenntartani, mert a passzív jogon folyósított gyed esetén már nem teljesül az ilyen formában szükséges biztosítottság.
De hiszen én fizetem magam után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Akkor nem vagyok biztosított, ha már megszűnt a munkaviszonyom?
Először is fontos, hogy tisztázzuk a biztosított – aki jogosultak pénzbeli és egészségügyi ellátásra – fogalmát. Biztosítottnak nevezzük az alkalmazottként dolgozót, a szövetkezet tevékenységében közreműködő tagot, a főállású kisadózót, stb. Ők, vagyis a biztosítottak jogosultak az egészségügyi ellátásra, s a többi feltétel teljesülése esetén pénzbeli ellátásokra is.
Ehhez képest, aki az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti, ő CSAK az egészségügyi ellátásra jogosult, pénzbeli ellátásra nem. Vagyis az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem leszel jogosult táppénzre, csed-re, stb., valamint a nyugdíjadba sem fog beleszámítani ez az időszak.
Bízom benne, hogy írásomból sikerült választ kapnod a kérdésre: „Fel kell e mondani a szülés előtt?” Ha vannak Benned kérdések, kételyek, javaslom, hogy személyre szabottan kérj szakembertől segítséget, aki a Te konkrét esetedet vizsgálja. Ezen a területen minden eset más és más.
