Gyerekkönyvek nagyító alatt

pozsonyipagony300.jpg

Kíváncsi voltam, milyen könyveket szeretnek ma leginkább a gyerekek? Mely könyveket vásárolják leginkább a szülők? Mennyire számít a tartalom és hogyan befolyásolja a vásárlásokat a „külcsín”? Mi a különbség a külföldi és magyar mesék, mesekönyvek között? Merre tart a mesék világa? Beszélgetőtársam, Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony – Budapest egyik meghatározó, kifejezetten gyerekkönyvekre szakosodott könyvesboltja és kiadója – egyik megálmodója, alapítója és tulajdonosa.

Lukács Viktória: Immár kilenc éve létezik a Pozsonyi Pagony. Hogyan kezdtétek, mi ennek a kilenc évnek a rövid története?

Kovács Eszter: A férjemmel és még két házaspárral hatan szerettünk volna valóban jó mesekönyveket adni a gyerekeink kezébe, de nem igazán találtunk ilyeneket. Így jött az ötlet, hogy alapítsunk gyerekkönyvkiadót. Erről aztán többen lebeszéltek, amiért utólag hálás is lehetek, mert most már látom, mennyi nehézséggel jár ez együtt. A boltról viszont már nem sikerült lebeszélniük, és amikor megnyitottunk, jó érzés volt látni, hogy meg lehet jó gyerekkönyvekkel tölteni a Pagonyt. Vagyis kiderült, hogy vannak minőségi gyerekkönyvek, csak össze kell őket gyűjteni és méltó helyre tenni.

Marék Veronikával – a Boribon, Kippkopp, A kockásfülű nyúl írójával – való szerencsés találkozás következtében egy év után mégiscsak elkezdtünk könyveket kiadni. Az ő Boribon sorozatával kezdtünk, amihez később – felkérésünkre – további köteteket is írt. Ezután következett Bartos Erika Bogyó és Babóca sorozata, a nagy váltás pedig 2005-ben következett be a Friss tinta! című gyerekvers antológiával. Ettől kezdve már gyerekkönyvkiadóként is számon tartjuk magunkat. 2003-tól 5 éven keresztül volt még egy boltunk, a Kispagony Budán, de rájöttünk, hogy elég egy mintabolt. Viszont nagyjából ekkorra hoztuk létre az online boltunkat.

Kovács Eszter a szülinapi tortával

– Hogyan lesz valakiből „Pagonyszerző”, mennyi saját könyvet adtatok ki eddig?

– Rengeteg kéziratot kapunk. Van, akit mi kérünk fel, és van, aki ajánlás alapján jut el hozzánk. Eddig 70-80 könyvet adtunk ki, elsősorban kortárs magyar gyerekirodalmat. A Pozsonyi Pagony választékának nagyjából a 20%-a a saját kiadás. A többi más magyar kiadók színvonalas kiadványai és természetesen tartunk külföldi szerzőktől is könyveket.

Említetted a külföldi mesekönyveket. Mi a lényegi különbség a magyar és a külföldi mesék, mesekönyvek között?

– Általában külföldön a képi anyagra jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek, és a külalak is sokszor jóval igényesebb, de kezdünk felzárkózni hozzájuk. Itthon is kezd kialakulni egy vizuálisan is igényesebb szülői kör, ennek szélesítését igyekszünk mi is és más kiadók is támogatni az egyre magasabb színvonalú képi kialakítású könyvekkel, hogy és ne egyoldalúan csak a szövegre helyeződjön a hangsúly. A magyar szülők egy része érzékenyebb a szövegre, nem szeretik, ha a külföldi – egyébként albumszerűen gyönyörű és az utóbbi pár évben már itthon is néhány kiadónál divattá váló – mesekönyvekhez bugyuta, vagy felejthető szöveget írnak. Ez leginkább annak köszönhető, hogy külföldön nagyobb százalékban az a gyakorlat, hogy 5-6 éves korig kifejezetten képeskönyveket adnak a gyerekek kezébe, utána pedig az így kondicionált gyerekek maguk olvassák az egyszerű és rövid szövegeket. Itthon – az előbb említett szülői körben – általában jóval hamarabb mesélünk hosszabb szövegeket és sokkal tovább olvasunk fel később is gyerekeinknek.

– Igaz az, hogy a gyerekek figyelmét csak a nagyon színes, nagyon élénk képek kötik le?

– Ezt csak némely szülők gondolják így. A gyerekek vizuálisan jóval nyitottabbak, éppen ezért nem kellene beléjük nevelnünk szülőként, hogy csak ez a nagyon színes, nagyon cukormázas, túl realisztikus képvilág tetsszen. A Csimota könyvkiadó Piroska és a farkasát szoktam felhozni ellenpéldaként, ahol öt grafikust kértek fel, hogy szöveg nélkül „meséljék” el az eredeti történetet. Az egyikben felülnézetből látjuk az egész történetet, Piroska például csak egy piros kör, míg nagymama egy fehér kör, benne egy kisebb fehér kör, ami a kontya. Ezt minden gyerek érti. (A megkérdezett felnőttek egy részéből viszont már sikerült kiölni ezt a vizuális kreativitást, ők nem tudták mire vélni ezt az ábrázolást.)

– Milyen különlegesebb mesekönyvekkel találkozhatunk a Pagonyban? Mennyire változnak a gyerekkönyvek interaktívvá?

– Régen is voltak foglalkoztató könyvek, munkafüzetek, ezeknek a továbbfejlesztett változatai a tépkedős ragasztós könyvek. Szeretem a textil és a vízálló könyveket is. Ezek csak anyagukban térnek el a klasszikus könyvektől. Az igazi interaktivitást nem a nyávogó, zenélő könyvek jelentik, hanem az e-könyvek, ahol meg lehet mozgatni a történet grafikáját.

– Ti milyen mesekönyveket tartotok a boltban?

– Minden gyerekkönyvet tartunk, amihez hozzájutunk, azt is, ami esetleg nekünk nem annyira tetszik. A hangsúlyt megpróbáljuk azokra helyezni, amit szépnek és minőséginek gondolunk. Üzletpolitikailag sajnos nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak a mi ízlésünk jelenjen meg a kínálatunkban. A könyvek mellett kezdetektől tartunk játékokat, cd-ket, diafilmeket is. Kb. 14 éves korig találhat mindenki az érdeklődésének megfelelő kiadványokat, játékokat. A kiadó pedig kisiskolás korig jelentet meg könyveket.

– Milyen programokat szerveztek a Pozsonyi Pagonyban?

Hét közben állandó programokkal, például játékos mesefoglalkozásokkal, zeneovival, diavetítéssel várjuk a gyerekeket. A hétvégi programok közt könyvbemutatók, dedikálások szerepelnek, természetesen ezek is mind a gyerekek igényeit tartják szem előtt. Például Finy Petra a Doki-ügy című könyve kapcsán gyerekorvosokat hívunk meg, akik megmutatják az orvosi táskában rejlő eszközöket a gyerekeknek, illetve a szülők is kérdezhetnek tőlük.

– Jelenleg mik a legnépszerűbb mesekönyvek nálatok?

– Nehéz a rengeteg jó könyvből és sorozatból választani, de pl. a legkisebbeknél a Bogyó és Babóca, Boribon, Maszat, A róka zoknija, az ovisoknál a Cipelő cicák, Panka és Csiribí, Kippkopp, Pettson és Findusz és a Böngészők, míg a kisiskolásoknál a Rumini, Csoda és Kósza, a kiskamaszoknál pedig A kis Nicolas, Galléros Fecó naplója, Mesés növények, növényes mesék talán a legnépszerűbbek.

Lukács Viktória