A most következő írás a transzperszonális pszichológia szempontjából közelíti meg a lehetséges hatásokat és ártalmakat, vizsgálja a fogantatástól a megszületésig tartó időszak jelentőségét a mindennapi életben.
Szeretném, hogy a várandós anyák és párjaik már a fogamzás és a szülés előtt képessé váljanak saját, születéssel kapcsolatos fantáziáik és érzelmi problémáik tudatosítására s így a negatív hatások csökkentésére.
Az emberekben már a fogantatás körül nagyon sok ellenállás és előzetes „program” működik. Érzelmi gátlások, családi programozottságok, béklyók akadályozzák a fogantatás kialakulását vagy éppen ellenkezőleg a fogamzásgátlást.
Minden esemény, történés, érzelmi tapasztalat, amit a fogantatástól a születés utáni néhány napig átélünk, bennünk marad, rögzül valahol az „információs rendszerünkben”. Az általános memóriánk 3-5 éves korunkban alakul ki, ez jelenti az absztrakt gondolkodásunk verbális (szóbeli) szintjét. A tudat erre a szintre tud visszaemlékezni és sajátos struktúrát hoz létre, amelyben elhelyezi az információkat. Egy felnőttkorban megjelenő probléma esetén, sokszor – akár meg sem fogalmazva – csak „visszaemlékszünk” a gyerekkori modellre, ami így segít a probléma azonosításában és feldolgozásában.
A 3 éves kor alatt keletkezett emlékek és élmények azonban nem verbális módon és meghatározott struktúrában maradnak fent, hanem mint a videó felvételek: lineárisan megjelenő információként. Regresszív (vagyis mintha ismét kisgyerekek lennénk) állapotban képesek vagyunk ezt a folyamatot újra átélni, majd verbálisan (szavakkal megfogalmazva) strukturálni és így változtatni tudunk a rossz „modelleken”, beidegződéseken, helyettük pozitív programok válnak beépíthetővé mindennapi életünkbe.
Annak érdekében, hogy könnyebben tudjunk foglalkozni a történtek feldolgozásával, a folyamatot négy szakaszra bonthatjuk, amelyekben a tudattalan vagy félig tudatos később negatív hatású „életprogramok” beindulnak. (Ilyen elég gyakori program pl. amikor a szülők fiút szeretnének, de lány születik. Ennek az elvárásnak a gyerek már a fogantatástól meg akar felelni. Ha a szülők a születéskor képesek áthangolódni a valóságnak megfelelően teljes szívvel-lélekkel és tudatosan feldolgozzák, átalakítják ezt a „programot”, akkor elkerülhetők a téves elvárásból következményeként kialakuló későbbi negatív hatások.
A négy szakasz a következő:
1. A fogantatástól a születési kontrakciókig tartó szakasz
2. A születési kontrakciók időszaka
3. A szülőcsatornán való végighaladás
4. A gyermek megszületésétől a köldökzsinór elvágásáig
A fogantatástól a születési kontrakciókig tartó szakasz
Az emberi problémák nagy része ebben a tapasztalati mezőben gyökerezik, ilyenek pl.
- A szülők más nemű gyereket kívánnak, mint amilyen születik.
- Bizonytalanok a szülők abban, hogy tényleg akkor szeretnének gyermeket.
- Közömbösség érzés alakul ki a gyermek megszületésével kapcsolatban.
- Egyáltalán nem kívánták a gyermeket a szülők.
Sokféle formája lehet annak, amikor a szülők más nemű gyereket kívánnak, mint amilyen születik, pl.
a) Amikor kislány születik, de az apa fiút szeretett volna, az édesanya pedig kislányt.
Ebben az esetben a gyermek fiús viselkedést mutat, pl. fegyverekkel játszik, fiú ruhát szeret hordani és a fiúkkal barátkozik. Jó a kapcsolata a férfias viselkedéssel és a férfiakkal, de egyik férfi sem érez iránta felnőttkorban vonzalmat, csak jó barátságban vannak vele. Gyakori, hogy az ilyen nők egyedül élnek, vagy partnerkapcsolatukban megszűnik a szexuális kapcsolatuk. Olyan férfiakkal képesek együtt élni, ahol férjük az anya szerepet várja el. Esetleg „felcserélődnek” (társadalmi, szociális értelemben) a nemi szerepek.
b) Amikor kislány születik, de az édesapa lányt kívánt, az anya pedig kisfiút.
Ekkor a lánynak jó a kapcsolata a férfiakkal, de nem tudja magát nőként azonosítani. Gyorsan ismerkedik, de nem tud kapcsolatot fenntartani. Nincs önbizalma, nem hisz a saját szépségében. Gyakran panaszkodnak arról az ilyen típusba tartozó nők, hogy a férfiak az első szexuális alkalom után elhidegülnek tőlük. Nem képesek a nőiességükben és a kapcsolataikban fejlődni, tipikus áldozataivá válnak a Casanova típusú férfiaknak.
c) Amikor kislány születik, de mindkét szülő fiút szeretett volna.
Ekkor gyakran férfias alkat és viselkedés alakul ki. Ezek a személyek felnőttként gyakran homoszexuális útra térnek, kapcsolataikban az aktív szerepet töltik be. Az ilyen nőkre a férfiak nem kíváncsiak, de ők sem kíváncsiak a férfiakra.
d) Amikor kisfiú születik, de az édesanya lányt, az apa pedig fiút szeretett volna.
Ekkor a gyermek már kiskorától a lányos játékokat kedveli, jó a kapcsolata a lányokkal, ilyen szerepekben érzi jól magát. Felnőtt korban viszont a nők a baráti kapcsolaton kívül nem éreznek vonzalmat iránta. A férfi ugyanis tudattalanul az anya elvárásának akar megfelelni. Felvállalja a nőies viselkedést. Férfiakkal tud férfiként viselkedést, de nőkkel inkább a női modelleket alkalmazza. Amikor ezek a férfiak észreveszik, hogy nem vonzzák a nőket, magukba zárkóznak, gyakran elhíznak és magukra maradnak.
e) Amikor kisfiú születik, de az édesanya fiút akar, az édesapa viszont lányt.
Ekkor sem képes a személy önmagát férfiként azonosítani, nem képes hosszabb távon fenntartani partnerkapcsolatát. Gyakran váltogatja partnereit. Ha az édesapa az aktívabb a családban, akkor Casanova típusú férfivá válhat, ha az anyja az aktívabb, akkor kihasználják a nők.
f) Amikor mindkét szülő lányt akar és fiú születik.
Ilyenkor gyakran homoszexuális úton indul el a serdülő, mivel így jobban ki tudja magát fejezni az életben.
Mikor a szülők bizonytalanságot éreznek gyermekükkel kapcsolatban:
bizonytalan modelleket alakít ki a személy önmagával vagy a nemével kapcsolatban.
A szülők gyermekkel szembeni közömbösségének a következménye:
a személy önmagával kapcsolatban közömbösséget alakít ki. Nehézzé válik számára a szeretet érzésének átélése mind az adás, mind a szeretet elfogadásának tekintetében. Többször szomorúság és depresszió érzése alakul ki vagy önmagával, vagy másokkal kapcsolatban.
Amikor egyáltalán nem akarnak a szülők gyermeket:
a gyermekben tagadásos ellenállás alakul ki az egész élettel szemben. Egész életében harcol önmagával és a többiekkel.
A szülők gyerekvárással kapcsolatos fantáziáin túl természetesen az is nagyon fontos, hogy a magzat milyen fizikai és lelki tapasztalatokat szerez a méhen belüli állapotban, illetve hogy a társadalmi és környezeti tényezők hogyan befolyásolják az anya fizikai és lelki állapotát. Az anya és az apa minden gondolata, szóbeli és cselekvéses viselkedése hat a születendő gyermek testi, lelki, mentális, sőt morális viselkedésére: alapvetően megalapozhatók ezek által a gyermek szokásai és választásai a mindennapok és az ízlés minden területén.
Folytatjuk.
Dobos Andrea Beáta várandósság, szülés, családtervezés | Kérdezz-felelek>>
