A halandzsázás jótékony hatásai

A halandzsázás jótékony hatásai

A beszéd fejlődése már újszülött korban megkezdődik, és egészen 8-10 éves korig, az anyanyelv végső, tökéletes elsajátításáig eltart. Ez a hosszú időszak sok vidám, kacagtató pillanatot tartogat nekünk, felnőtteknek.
Az újszülött először csak az O, Á, H hangokat képes kiadni, beszédszervei fejletlenségéből adódóan. Érdekesség, hogy ebben az állapotában az őt körülvevő környezettől függ, milyen nyelvet tanul meg elsőként, hiszen a beszédszervei a világ bármelyik nyelvének megtanulását lehetővé tennék. Később, az őt ért auditív hatások nyomán utánozni kezd, eközben egyes hangok kiejtési képessége megerősödik, más hangok képzését pedig „elfelejti”.  Ahogy beszédszervei fejlődnek, ahogy a különböző hatások érik a gyermeket, úgy bővülnek a repertoárjában lévő hangok is. Gőgicsél, kurjongat, sikítozik, mi meg nagyokat mosolygunk rajta. Csak észre ne vegye, mert akkor azonnal abbahagyja!

Fontos tudnunk, hogy ugyan még nem beszél a babánk, de annál több mindent megért! Ők nem elsősorban a szavak értelmét, hanem a mögöttes tartalmakat értik meg. A hangerő, a hanglejtés, az érzelmi háttér, a metakommunkiáció, a testbeszéd – mind-mind jelzésértékű a számára. Ezért kezdetben nem kell mindig arra törekednünk, hogy a szövegnek, amit közvetítünk felé, információértéke legyen. (Erre leginkább a mondókák alkalmasak!) Fontosabbak a felnőtt  jelzései, az emocionális utalások, a testbeszéd, a mimika! Ezek segítenek a gyermeknek a megértésben, és később a reprodukció során ezekre az emlékekre támaszkodva kezdi el saját szavainak formálását.

Egy idő után minden szülő számára ismerős lesz a helyzet, amikor a babája óhéber, arab és egyéb egzotikus nyelveken fejezi ki magát, és egészen hosszú, összetett mondatokat alkot. Ez a beszédfejlődés természetes velejárója, a kisgyermek óriási örömét leli benne. A halandzsa-szövegek kifejezetten a ritmus kedvéért születnek meg, a szöveg és annak értelme másodlagos. Ennek ellenére komoly jelentősége van a beszéd fejlődésében: a furcsa, össze nem illő hangzók egymásmellettisége próbára teszi a nyelvforgatás tudományát is. Nem véletlen, hogy a logopédiában is sok értelmetlen szövegű, a hangzókra figyelmet fektető mondókát használnak munkájuk során. Szinte nincs is olyan baba, aki a beszédfejlődés során ki ne találna maga is ritmusos halandzsa-mondókákat. Érdemes odafigyelni ezekre és leírogatni őket, néhány év múlva sok vidám percet szerezhetnek nekünk!

Ha halandzsa-mondókáról, versről beszélünk, általában az Apacuka-fundaluka, vagy az Antanténusz kezdetű mondóka ugrik be, másik nem nagyon jut az eszünkbe. Pedig a magyar néphagyományban is bőven akadnak ilyen versikék, ezekből nyújtok át Nektek most  egy csokorral!

Eccem peccem zecc,
Zicim alá zecc,
Zicim alá barbaricka,
Zicim alá zecc.

Andan-dénusz,
Szóraka-dénusz,
Diki-daka-bumsztradassza
Diki-daka bumm!

Szigóri-móri
Ende-mende móri,
Inné kapri, onné kapri,
Ezt a kezed le!
(a szigóri ritmusa szinkópa, azaz ti-tá-ti!)

Ön dön desz,
deszendáré desz,
Ita pita Rita szita,
Ecce pecc kimehetsz!

Inoma, domona,
kerék alá pikula.

Csenged-benged,
Bobalicka,
Uti csipke,
Duro-dicske,
Lebukum!

Szólj hozzá Te is!

2 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. hahó,, és ha a gyermek siket?
    és ha a szülők siketek? a gyermek halló?
    és ha a szülők siketek és a gyermek is siket!!!???
    Akkor mi van a halandzsával?

Comments are closed.