Három éves kortól kötelezővé tenné az óvodát a kormány

kötelezőovi300.jpg

Kötelezővé tenné az óvodát három éves kortól az Oktatásért Felelős Államtitkárság. A tervek alapján az óvodáztatás – a megfelelő körülmények biztosításától kezdődően – ugyanolyan „közoktatási” kötelezettség lenne, mint a tanórai részvétel, ezt az új közoktatási törvényben is rögzítenék.

Jelenleg csak ötéves kortól teszi kötelezővé a törvény a napi négy órás óvodai nevelésben való részvételt. Magyarországon a három éves korosztályhoz tartozó gyermekek 90 százaléka jelenleg is jár óvodába, de a szakemberek úgy vélik, hogy éppen azok a gyerekek maradnak ki, akiknek családi körülményei miatt a legnagyobb szükségük lenne az óvodába járásra – írta közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága.

Emlékeztetnek: egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására. Erre Magyarországon még nagyobb szükség van, hiszen nagyon sok olyan gyerek él hátrányos körülmények között, akiknek a későbbi iskolai eredményeit és sikeres boldogulását meghatározóan befolyásolhatja a korai óvodai fejlesztés.

Hangsúlyozzák, hogy egyes kutatások eredményei szerint azok a gyerekek, akik jobb minőségű nevelésben részesültek, jobban teljesítenek későbbi tanulmányaik során. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy már az általános iskolában érezhetően profitálnak az óvodában vagy egyéb intézményes keretek között eltöltött időszakból a gyermekek. A korai nevelés intézményes feltételeinek biztosítása hosszú távon az állam szempontjából kifejezetten jó befektetésnek bizonyul: Edward Melhuish, az University of London professzorának számításai szerint Nagy-Britanniában húsz év alatt 880 milliárd fontos költség megtakarítás érhető el a megfelelő színvonalú korai intézményes nevelés révén.

Infinety hirdetés

A kötelező óvodába járás nem okoz ugyan “létszámrobbanást”, de az óvodai férőhelyek egyenlőtlen elosztása miatt elsősorban a szegényebb országrészekben kell majd állami és uniós források segítségével új intézményeket építeni, régi óvodákat felújítani, bővíteni. Az intézkedés bevezetésére természetesen az óvodafejlesztési programok befejeződését követően kerülhet sor – zárul a közlemény.

Szólj hozzá Te is!

12 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Nem nevezném demokráciának, inkább diktatórikusnak az olyan rendszert, ahol köteleznek arra, akkor is ha nem akarom, hogy közintézménybe helyezzem a gyermekemet 3 éves korától. Nem gondolom, hogy jobb társadalmat lehet nevelni azzal, ha minél korábban kiszakítjuk a gyereket a családi körből, hiszen ki tudja a legtöbb szeretetet és törődést biztosítani egy gyermek számára, ha nem a saját édesanyja?!
    Nézzük meg most a társadalmat, mennyire jó az, hogy a gyerekek 90 %-a nagyon korán kikerül a családi gondozásból.
    Biztosan vannak olyan gyerekek, akik 3 éves korukban inkább az óvodában érzik jobban magukat, mint otthon, de véleményem szerint a gyerekek érdekét nem ez szolgálja (manapság többnyire anyagi kényszer).
    Más kérdés, hogy miért gondolják azt, hogy a minél hamarabbi óvodábaadással majd javulnak az általános iskolai teljesítmények. A mai trenddel szemben én azt gondolom, az óvoda arra való, hogy a gyerek gyerek tudjon lenni, megélje a gyerekkorát. Az óvoda ne akarja az iskolát előkészíteni, mivel ha túl korán kezdik el az intellektuális nevelést, az elveszi az energiát attól, amire ebben a pici gyermekkorban fordítódnia kellene…
    A hátrányos helyzetű gyermekeket pedig ha jónak látja pl. a védőnői szolgálat vagy a szociális munkás, akkor kényszerítsék őket törvényileg, de a normális életvitelű családokat ne vonják bele a diktatórikus rendszerük kénye-kedve alá!

  2. A lényeg még mindig az, hogy miért kell a 10% -óvodát a szülei döntésére elkerülő- csemete miatt, az összes többi gyermeknek kötelezően 3 éves kortól oviba járnia? Meg aztán ezek szerint akkor elvileg 10%-al több férőhelyre is szükség lenne, meg óvónénire( akik az állami keretek között is figyelmesebbek, a kornak megfelelő ismeretekkel, és fizetéssel)
    Mondjuk én otthonról dolgoztam eddig is, és most, hogy megvannak a gyermekek és majd ha már nagyon szeretnék dolgozni, akkor úgyszintén otthonról fogom ezt megtenni. Tehát a célom, nem kizárólag a mindegy, hogy milyen valamilyen oviba kiszervezés lenne, hanem ahol jut idő a gyerekekre, és nem 40-50 fős csoportra van mondjuk egy Óvónéni.Szóval ahol úgy érzem, hogy fejlődhet a gyermekem, és mondjuk nem visszafelé. Szocializálódik és nem csürhésedik. Nem látom, hogy ezeket biztosítani tudná az állam. Talán idővel de nem pár hónap alatt. Az meg igen sunyi húzás lenne, hogy magán óvodákba próbálják ilyen módon kényszeríteni az ember gyermekeit. Nekünk nincs 60-70.000(és ez még az olcsóbb) Forintunk havonta gyermekenként egy olyan óvodára ahol mindezen alap, emberi igényeket meg tudják adni nekik. Egyébként meg mit csinálnak azokkal akik nem tudják, nem akarják, 3 éves kortól beadni gyermeküket?? Börtön?? Pénzbírság a gyesből,gyedből,családi pótlékból…?Kényszermunka??: Mondjuk egy oviban?? :)) De az sem lenne hátrány, ha mondjuk a részletekbe is beavatnának minket családokat. Vagy ki van ez bontva, részletezve valahol, csak még én nem találtam meg??

  3. Kedves Lányok!

    Miért vagytok ilyen ellenségesek az óvónénikkel kapcsolatban, egy negatív tapasztalatból miért általánosítotok?
    Nekem 3 gyerekem jár illetve járt óvodába. (2 különböző óvoda, 3 csoport)

    Ha voltak is problémáim az óvodával kapcsolatban az nem az óvónénik személyének szólt elsősorban. (csak példaként, hogy milyen problémáim voltak: Miért 16,30-kor kezdődik a szülői értekezlet, miért nem később, hogy a dolgozó anya is odaérhessen. Ha szülős programot szervez az óvoda, akkor az óvónénik miért nem hajlandók 30 percet túlórázni, miért kell az óvodát 17,30-kor, illetve 18 órakor bezárni? Egy családias méretű óvodában miért nem tudják megoldani, hogy amíg szülőin vagyok az óvodás gyerekem a szomszéd szobában játszon?)

    Én anyukaként kikérem az óvónénik nevében a negatív hozzáállást.

    Személy szerint csak remélni tudom, hogy csak abban az esetben teszik kötelezővé az óvodába járást 3 éves kortól, ha annak tárgyi feltételeit is megteremtik. Egyébként Budapest 2 kerületének óvodai helyzetét is saját bőrömön érezve tudom, hogy már most is kevés óvodai férőhely van, így azok gyermekei sem jutnak be, akik pedig szeretnék gyermeküket óvodába adni.

    Persze a kötelezővé tételt én is egy kicsit erősnek érzem. Egyébként az a napi 4 (ha csak 9-re viszed be, akkor csak 3) óra azért nem egy egetrengető dolog. Én bizony gyakran örültem volna ezeknek az óráknak, még akkor is, amikor a gyerekeim még 3 évesek sem voltak.

  4. Oké 3 éves kortól kötelező ovi lenne?!. A két gyermekem között 11 hónap korkülönbség van. Na már most ha a legközelebbi óvodába nem veszik fel, helyhiányra hivatkozva, vagy bármire…azt persze nekünk kell megoldani, hogy valahová felvegyék. Mi van akkor ha nekem a valahol nem felel meg, és nem tudom nap mint nap a kisebb tesójával a hónom alatt a valahol a világ másik végén lévő óvodába szállítani. Nem beszélve arról, hogy nem minden gyermek érett még az ovira 3 éves korában. Vannak koraszülött gyermekek, mint a mi nagyobb fiúnk,( bár ő nagyon rendben van szerencsére), vannak akik egyéb okokból nem érettek még, nem szobatiszták, cukorbetegek, szegények, vagy van még egy kisebb testvér….stb.Ezekre a gyerekekre meglesz a megfelelő ellátó pedagógus? Vagy majd pisiben kakiban fetrengve tojnak rá, mert a fizetésüket nem fogják ehhez mérten emelni?Vagy egy varázsvessző suhintás elég lesz ahhoz, hogy egy eddig elnyomott, alul fizetett réteg( óvónők) hozzáállását megváltoztassák.Kétlem, és polgárilag nagyon engedetlenek leszek, mert a gyermekeinket nem fogom egy eddig támogató, gondoskodó közegből bevágni egy nemtörődöm, hanyag, esetlegesen lepukkant közegbe. Nem hinném, hogy azt szeretnénk, hogy ebbe szocializálódjanak.Miért nem egy olyan törvényt próbálnak hozni, amiben azokat a gyermekeket kötelezzék óvodára, akiknek segélyen él az egész családja, és persze őket támogassa is az állam továbbra is. De annak fejében, hogy óvodába jár a gyermekük, vagy iskolába.Persze megint kényelmesebb mindenre és mindenkire egy lepedőt húzni. Szánalmas!

  5. Ezek után már jöhet a csecsemők elvétele a szülőktől és Orbánifjakként való felnevelése is, ugyebár… Mellesleg, nem látom, mitől az önkormányzat szívná meg, mikor az aránytalanul magas ebédpénzt a szülő fizeti (no jó, kivétel a három, vagy több gyerek esetében), papírzsebkendőt, szalvétát, az ebédhez való gyümölcsöt és gyakorlatilag a legtöbb kelléket a szülők veszik, plusz fizetjük a csoportpénzt, etc. Az önkormányzat “legfeljebb” az elhelyezéssek szenvedhet.
    Arról már nem is beszélve, hogy a családok jogail mekkora mértékben sérti ez az erőszakos “szocializálás”. Magam részéről polgári engedetlenségi mozgalmat szándékozom indítani, ha ezt a javaslatot elfogadják.

  6. Két és fél éves a legkisebb gyermekünk, egy hónap múlva születik a negyedik. Örültem neki, hogy nem kell beadnom az óvodába. Nyilván, aki vissza tud menni dolgozni vagy el tud helyezkedni, úgyis beadja az óvodába a gyermekét. A 3 éves gyerekek még olyan kicsik, abszolút nincs szükségük arra, hogy minden nap csak 4-5 órát találkozzanak a szüleikkel. A gyermekre sokkal jobb hatással van, ha van lehetőség otthon biztosítani neki a szülői szeretetet és együttlétet, mint kötelezően beadni az óvodába, ahol tudvalevő, hogy leginkább egymást nevelik a gyerekek, egyre több az agresszió és sorolhatnám a negatív hatásokat, amik minél korábban érik rendszeresen a gyerekeket, annál nagyobb gondot okoznak náluk.
    Elég elképesztő, hogy ezt jó megoldásnak tartják a tanult emberek a fejünk felett, főleg a mai helyzetben, amikor ritka az egészséges család, ahol minden szétesik, a gyerekeket nem neveli senki otthon, mert nincs idő, türelem, energia. Keveseknek adatik meg, hogy otthon maradhassanak a gyerekkel 5 éves koráig, mert kevés a pénz, és ha muszáj – és van hová – úgyis elmegy dolgozni. Egy óvoda viszont nem pótolhatja a családot. Miért kell megvonni a lehetőséget azoktól, akik megtehetik, hogy otthon neveljék 5 éves koráig a gyereket, csak azért, mert – idézem: “Ennek sok előnye lenne, például azért, mert segítené a nők munkavállalását, és megfelelő módszerekkel nagyon jót tenne a hátrányos helyzetű diákok szocializációjának és felzárkózásának”.
    Kérdésem, hogyan segítené a nők munkavállalását? Aki vissza tud menni dolgozni és szüksége van a pénzre, úgyis visszamegy. Akinek nincs munkája – és ezt halljuk mindenhonnan – küldje be a gyereket óvodába 3 évesen, ő pedig üljön otthon egész nap, holott vele lehetne a gyereke addig, amíg nem lesz munkája! A hátrányos helyzetű 3 éves “diákok”-ra pedig talán úgy kéne hatni, hogy az apukát és anyukát kéne kötelezően szocializálni elsősorban, és ha szükséges az óvodai elhelyezés, legyen, na de az, hogy ez miatt kötelező legyen mindenkinek, felháborító.
    Sajnos a mi óvodai tapasztalataink nem olyan rózsásak, 15 éves a legnagyobb gyerekünk, ő asztmás lett, megviselte lelkileg az elválás, holott nem volt neki szokatlan a gyerektársaság előtte sem. Az óvónéniket nem minősíteném, sajnos sokan vannak, akiknek nem hivatás, hanem csak egy munkahely, ahol több diplomával kiváló szakemberként mosoly és kedvesség, legfőképp pedig szeretet nélkül remekül elérték, hogy a legtöbb gyerek minden nap sírva menjen az oviba. Úgyhogy 4 évig voltam GYES-en a betegsége miatt, pedig vártak vissza a munkahelyemre, és anyagilag is jó lett volna.
    A második gyerek 7 éves lesz. Mivel elég messzire költöztünk, nem volt munkám, így megtehettem, hogy 3 éves korától kezdve először havi 1-2 alkalommal, majd ahogy telt az idő, egyre gyakrabban látogassuk az óvodát. 5 éves korára remekül megért arra, hogy mindenféle gond nélkül, rendszeresen járjon.
    A legkisebb két és fél éves, hetente legalább két alkalommal van vele egykorú gyerekek társaságában (baba-mama klub, baráti társaság), ahol egy ekkora gyerek társasági igénye tökéletesen kielégül, mégis biztonságban érzi magát.
    Elképzelem, hogy jön a kistesó, együtt otthon lehetnénk, megalapozva a jó testvériséget, megszokná a bébit, stb, ehelyett zutty, be az oviba, és magyarázom szegénykének, hogy nem, nem anyuci ilyen gonosz, hogy jött egy új gyerek és te már nem kellesz itthon, hanem az a csúnya kormány hozott ilyen döntést, hogy te kötelezően legyél már ott az oviban, mert az neked olyan jó, holott itthon is lehetnél 5 éves korodig. Bizonyosan megértően fog bólogatni, amilyen anyás és önként bevonul. Aztán nem is olyan egyszerű a másik faluban lévő oviba egy csöpp csecsemővel – ismerve a remek buszjáratokat – átvinni és hazahozni, hogy csak 4 órát tartózkodjon az oviban.
    Ezek csak az én személyes problémáim, de ezzel nem vagyok egyedül, sok anyukával beszélgettem és ők is igen meg vannak ütközve ezen a remek ötleten.
    Sajnos hallottam én is róla, hogy sok gyerek csak az oviban kap szeretetet, ennivalót, ott tanul meg beszélni, és nekik valóban áldás, hogy ott lehetnek, de talán nem kéne az egész társadalomra ráhúzni ezt a remek törvényt, mert így sokkal egyszerűbb. Mérjék fel egyénenként (!) a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, annak alapján döntsék el, szüksége van-e kötelezően óvodai ellátásra.
    Javaslom a honlap szerkesztőjének, hogy küldje el a véleményeket az illetékes minisztériumnak, hogy jobban láthassanak, meglássák az EMBERT a statisztikák és százalékok mögött.

  7. Csatlakozom az előttem szólókhoz. Egy kis faluban élünk 33 gyerek van “összezárva”, mert nincs pénz plussz óvónőre a csoportbontáshoz. A légtér olyan kicsi, hogy a gyerek lépten-nyomon összeszed minden fertőző betegséget, a menzás étkeztetésről nem is beszélve 🙁 Ezek a feltételek adottak, nem hiszem hogy megváltoztathatóak, mivel egy kis faluról van szó, nem kapunk akkora figyelmet, és persze pénzt.
    Azok, akik nem viszik a gyereküket, biztosan nem dacból teszik, hanem jó okuk van rá, pl.a közlekedés hiánya. Mert az oviban legalább jól lakik a gyermekük.
    A jó nevelés ? Sajnos a túlterhelt óvónénik, bár mindent megtesz, mégis leginkább kiabálni lehet hallani. Pedig lelkes, és ennek szenteli az idejét.
    Így ezúton kérem a kedves FEJESEKET, gondolják végig mégegyszer. Szeretném ÉN eldönteni mi a legjobb agyermekemnek, hiszen jobban átlátom a helyzetét, mint bárki. Találjanak jobb megoldást, arra hogy az a pár % gyermek eljusson az oviba, akikből hátrányos helyzetű iskolás lenne.

  8. Már megint jött az isteni szikra, csak senki nem gondolta végig a következményeket. A gyerekeim most óvodások, 30-an vannak egy csoportban, ha mindenki ott van, még az ágyaikat sem tudják kitenni a csoportszobában, annyira nincs hely. Pavilonos rendszerű óvoda, amit fele ennyi gyerekre terveztek. Ha börtön lenne, már rég bezáratták volna túlzsúfoltság miatt. Mi lenne, ha azok is járnának, akiknek még nem kötelező? Most van a Ratkó-miatti népességi hullám újabb csúcspontja, illetékeséknél tudni kellene.
    Sok gyerek háromévesen még nem érett az ovira egyébként. És mi legyen az anyukával, aki esetleg az (esetleg friss) kistesó mellől nem akarja a nagyot kitúrni? És ahol csak a harmadik faluban van ovi, buszozzon a hároméves mindennap egyedül? Még akár ovis busszal sem tartom jó ötletnek. Ha az iskolában lehet valaki magántanuló, akkor oviba miért lenne “kötelező” járni? Ja és a legjobb, mindez azért, mert “szakemberek úgy vélik”. Ne véljék, csináljanak felmérést! És legalább azt is kérdezzék meg, miért nem jár a gyerek óvodába, lehet, hogy meglepődnének!

  9. Mondjuk eddig sem az volt a fő probléma, hogy nem akarják óvodába vinni a szegényebben, vagy mély szegénységben élők a gyermekeiket. Hiszen szociális alapon már létezik étkezési támogatás stb. ezen gyermekek részére. A nagyobb gond az, hogy hová vigyék őket?? Mert ha egy tehetősebb családban is gond, az hogy nincs a lakóhelyük szerinti óvodában hely, de ezt mondjuk pénzzel át tudják hidalni, akkor egy nagyon szegény család vajon hogyan oldja meg? Tegyük fel -jobb esetben-a 3. faluban adódna csak óvodai elhelyezés lehetősége egy mély szegénységben élő családnak. Miből, mivel utazzon oda a gyermekével ez a család? Gratuláció azoknak akik ilyen törvényeket próbálnak kitalálni,mert ebben az esetben bizonyára sokat segítene az ,ha törvény lenne arra, hogy 3 éves kortól járjon óvodába egy gyermek. Az a 10% aki eddig sem járatta óvodába a gyermekeit valószínűleg rohanna, csapot papot otthagyna, hogy vigye a gyerekét az oviba, akár szekéren, vagy stoppal de igyekezne javítani a statisztikát. Az utolsó mondat szép, és végiggondolt : “Az intézkedés bevezetésére természetesen az óvodafejlesztési programok befejeződését követően kerülhet sor – zárul a közlemény.” Akkor fel teszem mindenhol megoldanák a problémát? Meddig is tartana ez? Minek egy olyan törvényről beszélni, meg ígérgetni, ami még fényévekre van?? Klassz, megint lehetett nagyot mondani, nesze semmi fogd meg jól!!!!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!