Az emberek nagy többsége tart az influenza egészségügyi és anyagi következményeitől, félti saját magát és családját is, ennek ellenére nagyon kevesen oltatják be magukat.
Az elmúlt év végére megnövekedett a felsőlégúti megbetegedések száma, és bár ezek a megbetegedések kórokozója legtöbb esetben nem az influenza vírus, hanem szezonális baktériumok, vagy más vírustörzsek, de valamilyen mértékű influenzajárványra számítanunk kell ezen a télen is.
Az influenza drága „mulatság”
A Kutató Centrum online villámkutatása rámutatott, hogy a megkérdezettek több, mint fele 10.000 forintot meghaladó összegre becsüli egy esetleges influenza okozta megbetegedés költségeit. A fertőzés elkerülésének legbiztosabb módja a védőoltás, melynek csupán 1500-3000 forint között mozog az ára. A felnőttek jelentős része mégsem kéri a vakcinát.
Az biztos, hogy az influenza kezelésére szolgáló készítmények, vitaminok költsége elérheti akár a 6-7.000 forintot is, ezt növelheti még a magunk vagy gyermekeink megbetegedése következtében a munkából való kiesés miatti jövedelemcsökkenés. Ha a fertőzés következtében szövődmények lépnek fel, akkor a beteg akár kórházba is kerülhet. Ekkor a költségek és a jövedelem kiesés megsokszorozódhat. Bár az influenza elleni védőoltás ára csupán 1000-3000 forint között mozog, és a vakcináció a legbiztosabb megelőzési módszer, az emberek nagy része nem tervezi, hogy beoltatná magát, és az ÁNTSZ ajánlása ellenére sem oltatja be gyermekeit.
A szövődmény a veszélyes, nem a védőoltás
„Bár az elmúlt hetekben több olyan hír is napvilágot látott, hogy a 2009-es pandémiás (világméretű járvány kórokozójára kifejlesztett) vakcina mellékhatásokkal járt több paciensnél, nem szabad elfelejteni, hogy az influenza szövődményeibe több százan meghalnak évente Magyarországon. Az influenza és szövődményeinek kockázata jóval nagyobb, mint a vakcináé. Ezért érthetetlen, hogy az emberek miért tartanak a védőoltástól jobban, mint magától a betegségtől – hangsúlyozta Dr. Szlávik János, a Szent László kórház infektológusa. – Ma Magyarországon többféle védőoltás is elérhető, köztük akad olyan, amely több millió esetben már bizonyított!”
Az influenza egy speciális megbetegedés a szezonális betegségek között
Sok légúti megbetegedés fordul elő a lakosság körében szétszórtan vagy halmozott, esetleg kifejezetten járványos formában. Ezeket gyakran influenzának nevezik, részint kialakult szokás szerint, részint azon téves elgondolás alapján, hogy ez egy gyűjtőnév a hűléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegségek jelölésére. Pedig a valódi influenza az influenzavírusok által okozott megbetegedés, mely mind járványügyi nagyságrendjében, mind klinikai sajátságaiban eltér az egyéb légúti megbetegedésektől.
A járványügyi különbség az, hogy az influenza hazai viszonylatban akár több százezres vagy milliós nagyságrendű országos járványt is okozhat, míg az egyéb 5 víruscsalád mintegy 175 tagja jóval kisebb nagyságrendben okoznak megbetegedéseket, helyi járványokat, például egy családban, óvodai, iskolai közösségekben, vagy munkahelyeken, kisebb településeken, de sohasem okoznak nagy kiterjedésű, több megyére kiterjedő járványt. Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. Ugyanakkor a légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) rendkívül súlyos, akár halálos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre és a gyermekekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.
Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.
Hatékony védekezés
Az influenza vírus elleni egyetlen hatékony védekezés az idejében beadott oltóanyag. Magyarországon legutóbb idén tavasszal volt influenzajárvány, ebben 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között 10 járványban egymillióan, vagy annál is többen betegedtek meg, volt olyan járvány is melyben a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) idén is egymillió háromszázezer influenza elleni védőoltást bocsát ingyenesen a 60 év feletti lakosok, valamint a krónikus betegek részére. Az élő vírust nem tartalmazó, tehát inaktivált oltóanyag, adagonként (0,5 ml) előírt mennyiségű antigént tartalmaz a kétféle altípusú (H1N1 és H3N2) influenza A és az influenza B vírusokból. Az oltóanyag beadását a háziorvosok végzik. A vakcinához már a repülőtéri dolgozók és a határőrök is ingyenesen hozzájuthatnak. Mások a háziorvosi rendelőkben ötvenszázalékos támogatással kérhetik, így a védőoltást 400-600 forintért bárki megvásárolhatja a gyógyszertárakban. Sajnálatos módon a tavaszi influenzajárványban tíz olyan idős ember halt meg, aki térítésmentesen kaphatott volna védőoltást, ám nem tartott rá igényt.
Egy világméretű program
Valamennyi oltóanyag a jelenleg előforduló mindkét influenza A altípusba és az influenza B típusba tartozó törzsek azon változataiból készül, melyeket az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) a következő szezonális időszak legvalószínűbb kórokozóiként jelöl meg minden év februárjában, a 82 országban működő 100 influenzavírus laboratórium folyamatos vizsgálatai alapján. Ezeknek az oltóanyagoknak a védőhatása elsősorban attól függ, hogy a készítésükhöz használt vírustörzsek mennyire egyeznek a szezonális időszakban felbukkanó vírustörzsekkel. Az EVSZ rendelkezésére álló nagy számú adat szerint a vakcinatörzsek és a járványtörzsek kellő egyezése esetén 70-90%-os védettség alakulhat ki az oltott egészséges felnőttek között. A védőoltás mindenkinek ajánlott, de különösen fontos, hogy részesüljenek benne az ún. kockázati csoportokba tartozók, azon személyek, akiknél egy esetleges influenzafertőzés alapbetegségük, bizonyos gyógykezelésük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású, sőt életveszélyes lehet; illetve azok, akik a kockázati csoportokba tartozókat a fertőzés átvitelével veszélyeztethetik; a nagyobb közösségekben élők, a közössége járó gyermekek és azok, akiknek a megbetegedése és munkából való kiesése a normális társadalmi élet fenntartásában zavart okozna.
Forrás : ÁNTSZ, Kutató Centrum
