A mai gyerekek sokkal leterheltebbek, mint a korábbi generációk voltak, és ez csak fokozódik, amikor középiskolába mennek. Ám a megfelelő mennyiségű szabadidő kiemelkedően fontos, főleg abban a korban, amikor a pubertásba lépnek. Ahogyan igaz az is, hogy a túl sok szabadidő sem jó, mert sokkal könnyebben elkallódhat a gyermek. Éppen ezért fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a kötelezettségek teljesítése és a szabadidő között, ez pedig a legkönnyebben szülői tervezéssel érhető el. Nézzünk meg néhány szempontot, melyek figyelembevétele hasznos lehet a napirend kialakításánál.
A tervezett szabadidő fontossága
Gyakran alul van értékelve a gyerekeknek szánt szabadidő, és bár a szülők többsége jót akar azzal, hogy iskola utáni tevékenységekre járatja a gyermekét, mégis beleesnek abba a hibába, hogy egyszerűen túlterhelik őket, és nincs elegendő idő a kikapcsolódásra – az alvás ugyanis egy teljesen más dolog, nem olyan értelemben számít pihenésnek, mint mondjuk a játékra szánt idő a délután/este folyamán. És természetes, hogy sok gyerek maga választja meg, hogy szeretne eljárni például sportolni, mert ez a hobbija amit élvez a tanítás után, ám ebben az esetben is ki kell dolgoznotok egy olyan időbeosztást neki, amiben van egy időintervallum, amikor nem kell mást tennie, mint kikapcsolódni és lazítani, játszani. A túlságosan leterhelt, és/vagy nyomás alatt lévő gyerekeknél sokkal gyakrabban fordulnak elő viselkedési zavarok (amik lehet, hogy nem azonnal, hanem majd később jelentkeznek), illetve érzelmileg is labilisabbá válhatnak.
Idő a gondolkozásra
>> SZÁMOLÓGÉPEK, OLLÓK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK <<
Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, vagy épp a munkás élethez viszonyítani a gyermekkori és iskolai problémákat, amik pedig nekünk is kihívást jelentettek akkoriban, a hirtelen megjelenő kötelességek, iskolai zaklatások, házi feladatok, tanórákra való készülés, illetve a szociális dolgok, mint a barátkozás, randizás, pubertáskori változások. Mai fejjel ezek apróságnak tűnnek, ám a gyermekeknek szinte átmenet nélkül kell felnőniük a feladatokhoz a kisgyermekkori gondtalansághoz képest, ráadásul mindez csak fokozódik, amikor általánosból középiskolába mennek. Éppen ezért rendkívül hangsúlyos a gondolkozásra szánt idő beiktatása a mindennapokba, máskülönben este, elalvás előtt fog járni az agya mindenen, ahogyan sok felnőttnek is, pedig ez semmilyen életkorban nem egészséges. Hagyni kell nekik, hogy átgondolhassák a mindennapok történéseit, saját terveket kovácsolhassanak, esetleg megbeszélhessék veletek, tanácsot kérhessenek bizonyos dolgaikkal kapcsolatosan. Mindez nagyban hozzájárul a lelki egyensúly megtartásához.
Az álmodozásra szánt idő
Talán ez az az időtöltés, ami a legkevésbé van megbecsülve, holott egy gyermek, sőt egy kamasz számára is szükségszerű, hogy elképzeljen magának egy jövőképet, felépíthesse fejben az életét, és számba vehesse a jövő neki nyújtott lehetőségeit. Álmodozni igenis fontos, és azért is kell rá megfelelő mennyiségű időt hagynunk nekik, mert ha máskor nem lesz idejük rá, akkor bizony lehetséges, hogy az iskolában fogják megtenni, ami könnyen leronthatja a tanulmányaikat.
>> HOBBI TÉMÁJÚ KÖNYVEK SZÉLES VÁLASZTÉKA <<
Édes semmittevés
Felnőttként gyakran érezzük úgy egy fárasztó munkanap, vagy akár egy sűrűre sikerült hét után, hogy egészen egyszerűen csak le akarunk ülni és az égvilágon semmit sem csinálni. Nincs ez másként iskoláskorban sem, ne higgyük azt, hogy a gyermeknek nincs szüksége ugyanerre, csupán azért, mert más a mérce: az ő képességeikhez mérten fárasztó tud lenni egy tanórákkal teli nap, vagy egy számonkérésektől hemzsegő hét. Hagyjunk időt a gyerekeknek a passzív, semmittevő kikapcsolódásra is.
