Kell-e a gyereket büntetni?

Gyereket nevelni nem egyszerű dolog, főleg, hogy sok szülő más rendszerben nevelkedett, más mintát ismert meg a saját gyerekkorában otthon, mint amelyeket ma ajánlanak a szakemberek, vagy amelyeket látnak más, kortárs családokban. De vajon a nevelésnek lehet-e eszköze a büntetés, egyáltalán szabad-e fenyíteni a gyermeket, mit idézünk elő ezzel? Kugler Gyöngyi klinikai gyermekpszichológus, igazságügyi szakértő megosztotta velünk gondolatait.

Társadalmunkban nagy hagyománya van az ún. „poroszos” vagy autoriter nevelésnek. Ez azt jelenti, hogy gyermekkorunkban a szüleink szigorral, különböző típusú büntetésekkel neveltek minket és sok kritikát kaptunk, azért, hogy megtanuljuk, ”hogyan kell helyesen cselekedni.” Dicséretből jóval kevesebb jutott,” nem kell azt a gyereket elkényeztetni, ”túl beképzelt lesz” jelszavakkal.

ID-10062112A testi fenyítés különböző formában ma is él, és találkoztam olyan szakemberekkel is, akik enyhe formáit elfogadhatónak tartják, mint a nevelés eszközét. Mivel a társadalomban ez volt a fő trend, ezt a nevelési elvet mai is sokan jónak, hasznosnak tartják és eszükben sem jut megkérdőjelezni.

Határozottan érezzük, hogy létezik egy másik irányzat is, amely a dicséretnek, a pozitív megerősítésnek nagy szerepet tulajdonít. A legtöbb szülő már ezt is alkalmazza, de – én úgy tapasztalom – a másik, a büntetés, a kritika mellett.

A dicséret pozitív érzéseket generál

Büntetés és jutalmazás helyes aránya volna a megoldás? És ha igen, melyiket mikor alkalmazzuk? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, nézzük meg ezeket az „eszközöket” a gyermek oldaláról. Mit él át a gyermek, amikor dicséretet, (szép szavakat ölelést, puszit, simogatást) kap? Milyen érzések hatják át, amikor szidást, kritikát, büntetést (verést) kap?

Ha rendszeresen dicsérik – persze nem ok nélkül, hanem amikor megmutatja ügyességét, rátermettségét, sikert ér el valamiben – a gyermekben olyan érzés keletkezik, amely életérzéssé formálódik az idők során. Ha meg tudná fogalmazni ezt az életérzést, ezt mondaná: „Én egy klassz, okos szeretnivaló gyerek vagyok.” Ez az életérzés kiterjed a körülötte levő családtagokra is: „Ezek az emberek itt körülöttem kedves, barátságos lények, szeretnek engem, megkapom tőlük azt, amire szükségem van.” Sőt, a gyermek ezt az életérzést a világra is kiterjeszti: „Ez a világ egy barátságos hely, jó lesz nekem itt élni.”

A „rossz vagyok” stigma

Mit él át, ha folyamatosan kritikát, büntetést kap? Szégyent, szorongást, amely elvezet egy kisebbértékűségi érzéshez. A gyermek önmagát okolja, ha büntetik, ha szidják. Kialakul nála egy olyan életérzés, hogy: „Én nem vagyok elég jó, a szüleim nem ilyen gyereket akartak. Ez hosszú távon önbizalomhiányhoz és bátortalansághoz vezet.

ID-10062097Munkám során találkoztam egy három és fél éves kisfiúval, aki azt hajtogatta: ”Én rossz vagyok.” Nyilvánvalóan a szülei ragasztották rá ezt címkét, akik éppen válófélben voltak. Próbáltam a gyermekről levenni ezt címkét, de ő ragaszkodott hozzá. Makacsul hajtogatta, hogy de igen, ő rossz. Mivel csak egy vizsgálat erejéig láttam őt, nem volt módomban leválasztani róla ezt a stigmát.

Ha lett volna rá lehetőségem, elmondom neki, hogy ő nem rossz, hanem jó. Aztán megbeszéltük volna, mi az a dolog, tett, amit ő csinál, és amit a szülei „rossznak” minősítenek.

Ha ez a gyermek terápiában lett volna, akkor konzultáltam volna szülőkkel, és megértettem volna velük, hogy ne a gyermeket minősítsék, hanem azt a dolgot, amit szerintük csinál, amikor „rossz”. Én még nem találkoztam olyan szülővel, aki ne értette volna meg, hogy a gyermekről le kell választani azt, amit tesz, és azt lehet minősíteni. (pl. nem mászunk fel az asztalra, ezt neked nem engedjük meg).

A rosszalkodás sokszor segélykiáltás

Ebből következik, hogy nincs rossz gyerek. Ha egy gyermek viselkedése olyan irányban változik, hogy „nehezen kezelhetővé” válik (pl. erőszakosan viselkedik a társaival, vagy dacol a szülőkkel), akkor annak a gyermeknek valamiből hiánya van, érzelmi biztonsága megingott. Azt ilyen gyermek segítségre szorul. Meg kell érteni őt abban, hogy a kialakult viselkedése egy jelzés, egy segélykiáltás, ami azt közvetíti, hogy valami nincs rendben a lelkében.

A verés a legrosszabb dolog, amit tehetünk gyermekünkkel. Szégyent, megaláztatást él át ilyenkor, a fizikai fájdalomról nem is beszélve. A verés nem éri el azt a hatást, amit megcélzunk vele.  Idomítás szinten igen. A megvert, síró gyermek abbahagyja azt a cselekvést, amit rossznak minősítettünk. De a lelke tele lesz a szégyen és megalázottság élményével és erősíti benne a „rossz vagyok, nem fogadnak el” életérzést, ami egész további fejlődésére, identitására, életvezetésére kihathat. Nyilván nem ezt akarjuk elérni nála. A gyermek türelemmel, magyarázatokkal is meg fogja érteni, mi a helyes, és mi nem az.

Kugler Gyöngyi klinikai gyermekpszichológus, igazságügyi szakértő

www.kuglergyongyi.hu

hirdetés

4 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. Mi a helyzet olyankor ha pl.játszótéren látok egy ilyen helyzetet ahol megaláznak nyíltan egy gyermeket . Belelehet szólni?

    • persze, miért ne lehetne, mi akadályozhat meg téged ebben? senki és semmi. ne várj külső visszajelzést, cselekedj jó érzésed szerint….de lehet, hogy a pofont te kapod 🙂 de ha ügyesen szólsz bele, a szülő elgondolkozik. nem az a cél, hogy most őt szégyenítsük meg,járassuk le saját gyereke előtt, hanem, hogy felmérje a tette súlyát. értelmes párbeszédet kellene kezdeményezni, de odafigyelve, hogy mire nyitott abban a helyzetben az az indulatától vezérelt szülő.

    • Utcai esetnél én egyszer annyit mondtam a magából kikelő felnőttnek, hogy „Hiszen csak egy kis gyerkőc, ne bántsa már.”
      Azt gondolom, hogy nem kell eltűrnünk, elnéznünk, hogy egy önmagát még megvédeni tudót bármilyen szinten is bántalmazzanak.

      • Nekem csak meséltek egy esetet amit sajnos azóta nem tudok kiheverni.sajnos nagyon érzékeny lettem a gyermekekre mióta megszületett a lányom .

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .