Kerek is meg gömbölyű, ovisnak lenni gyönyörű…

…ám csak akkor ha rábukkanunk a gyermekünk számára legmegfelelőbb óvodára. Milyen a jó ovi, s hogyan lelhetünk rá? Sok szülő számára égető kérdés ez most tavasszal, hisz nyakunkon az óvodai beiratkozási szezon. Anga Györgyi és Simor Diána óvodapedagógusokkal, az idén ősszel induló Babolygó Óvoda létrehozóival beszélgettünk, többek közt arról is, hogy ők milyen óvodát álmodtak a 2-7 éves korosztálynak, köztük kislányaiknak, a hároméves Amáliának és a kétéves Panninak.

A játéké a főszerep

„A jó ovi szerintem az, ahová szívesen jár a kisgyerek, a felnőtt, aki odaviszi a gyerekét és az is, aki ott dolgozik” – vallja Diána. – A jó ovi az, ahol játékkal telik a gyerekek élete és ezt közösen tudják élvezni a nevelőkkel” – teszi hozzá. Györgyi is így gondolja: „A lényeg az, hogy a játéké legyen a főszerep. Szerintem is az a legfontosabb, hogy minél többet játszhassanak a kicsik, ne vegyük el a gyerekek kedvét kötelező foglalkozásokkal a megannyi izgalmas tevékenységtől, hanem tegyük őket olyan vonzóvá, hogy szabad választásából vegyenek részt ezekben.”

óvoda_választás_környezetMindkét óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyerekek a kötetlen játék és tapasztalás során spongyaként szívják magukba az őket körülvevő világot, legyen szó a természeti jelenségek megismeréséről, egy vers, dal, mondóka megtanulásáról, mennyiségi viszonyrendszerek felfedezéséről, újabb mozgásformák elsajátításáról. A nevelői munka feladata pedig az, hogy e világ érdemessé váljon a megismerésre, és kellő gazdagságot tudjon mutatni nekik.

Ennek megfelelően a kötetlen játékosságot és jó közérzetet kínáló óvodai élethez kulcsfontosságú a nagyon szakszerű és pontos óvodapedagógusi munka, amely nyomon követi egyéni fejlődési ütemüket, és ehhez igazodva alakítja a csoport tevékenységrendszerét. „Itt egy fontos differenciálási feladatunk van abban, hogy lássuk ki hol tart, hol van az, ahol neki egy kicsit több ösztönzésre van szüksége. Mindezt úgy, hogy ezt játszva valósíthassa meg, élvezze és érezze, hogy ő erre vágyik, hogy ezt elérje” – magyarázza Diána.

Vegyes vagy nem vegyes?

„Az óvoda legtöbb esetben az első közösség a gyerekek életében, ahol már a szülők nélkül vannak jelen. Elsődleges és nélkülözhetetlen szocializáiós szerepe van ennek a közösségnek.” – mondja Diána, mikor a vegyes életkorú csoportokról esik szó. „Nagyon fontos, hogy megtapasztalják, mennyi különbség van gyerek és gyerek, ember és ember között, erősítve ezzel önmaguk és egymás elfogadását. Erre vegyes életkorú csoportokban több lehetőséget látunk” – magyarázza.

Anga Györgyi rámutat, hogy vegyes és nem vegyes csoportban egyaránt vannak különbségek gyerekek között, de ezek egy vegyes csoportban még szembetűnőbbek. „S éppen ezért ez többlet feladatot, nagyobb kihívást jelent az óvodapedagógusnak. A kötetlenebb keretek, nagyobb változatosság lehetővé teszik, elvárják tőlünk, hogy minden gyerekre külön odafigyeljünk, s minden gyermek fejlődését saját magához mérten tudjuk követni.”

Aktív kapcsolat a szülőkkel

óvoda_választás_kirándulásMinden család és leendő ovis más és más, tehát olyan óvodára van szüksége, amely saját igényeinek, elképzeléseinek, lehetőségeinek megfelel. Az óvoda kiválasztásánál fontos szempont lehet az is, hogy a szülők mennyire kívánnak belefolyni az óvoda életébe. A Waldorf óvodákban például igen szoros a család és az óvoda kapcsolata. „Vannak családok, egyének és pedagógusok, akik nem feltétlenül nyitottak vagy készek egy életmódbeli fordulatra egy alternatív óvodapedagógiai koncepció befogadása révén, viszont kár volna őket megfosztani ezen módszerek gazdagságától” – mondja Diána, aki jelenleg Waldorf óvodapedagógiát is tanul.

A Babolygó Óvodában egy olyan formában gondolkodnak, amely lehetőséget ad rá, hogy a családok saját erőforrásaikhoz mérten szabadon dönthessenek affelől, milyen mértékben szeretnének ezekből az óvodai életre fordítani. „Mi is fontosnak tartjuk, hogy aktív kapcsolat legyen az óvodai élet és a család között, ezt közös eseményekkel, ünnepekkel, tevékenységekkel, kirándulásokkal szeretnénk lehetővé tenni”.

„A gyerekekkel való együttlét az, amit élvezek”

A két óvodapedagógus  néhány évvel ezelőtt  talált egymásra. „Nekünk Györgyivel egy nagy találkozás volt, amikor egy óvodában kezdtünk el együtt dolgozni. Az együtt töltött évek során szépen fokozatosan kiderült, hogy nagyon nagy az egyetértés közöttünk, s igen hasonlóak a vágyaink és az álmaink” – meséli Diána. „Én már hétéves koromban eldöntöttem, hogy óvónő leszek, tehát mondhatom, hogy én mindig is ez akartam lenni. Ez a hivatásom, erről tanultam a legtöbbet már a szakközépiskolában, majd főiskolán is. Hozzám mindig ez a korosztály állt a legközelebb” – teszi hozzá Györgyi, akinek kisebbik lánya, az idei nyáron hároméves Amália már alig várja, hogy „babolygós” lehessen.

Diána sokáig bizonytalan volt választásában, részben az óvónői pálya nem túl jó híre és az anyagi kilátások miatt. „Végül gimnáziumban, mikor végleg választanom kellett a közgazdász (jobb nem jutott eszembe) vagy az óvónői pálya között, elég volt elképzelnem, hogy nekem kiskosztümben kell valahová nap mint nap bemennem pénzből pénzt csinálni, hirtelen egyszerű lett a választás, hisz a gyerekekkel való együttlét az, amit élvezek, amihez tehetségem van” – eleveníti fel a régi emlékeket. „Pedagógusként eleve sokat foglalkozunk lélektannal, emberekkel, emberi kihívásokkal, a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal való kapcsolatban. Folyamatosan dolgozunk mi is magunkon, hogy ez a munka örömet szerezzen nekünk és másoknak is”.

Szabadság, kreativitás, elfogadás

óvoda_választás_kreativitásA két óvodapedagógus számára igen fontos érték a szabadság, aminek egyik legmagasabb megnyilvánulási formájának a kreativitást tartják, akár manuális értelemben, akár például a probléma megoldásban. Ez óvodájuk programjának egyik kulcseleme. Az egymás elfogadása úgyszintén fontos érték és pedagógiai cél, melyet elsősorban aktív példákon keresztül szeretnének megmutatni a gyerekeknek.

A gyakorlatiasabb dolgok sem kevésbé fontosak: az, hogy a gyerekek sokat, szabadon és élvezettel mozoghassanak. Itt nem vezetett, irányított hanem szabad mozgásra gondolnak mint a fáramászás, billegés, futás friss levegőn, mert ennek óriási biológiai szerepe is van, hogy aztán később a gyerekek képesek legyenek tanulni, hogy képesek legyenek ezeket az agyi pályákat, amiket a mozgás által is fejlesztenek jól használni

Mindkét óvodapedagógus úgy véli, hogy bár sokat tehetnek, hogy biztosítsák a gyerekek felkészülését az iskolára, ám ez nem azon múlik, hogy hány külön foglalkozás van az óvodában, hanem azon, hogy a gyerekeknek jó helyük, bátorító környezetük legyen, sokat játszhassanak, tapasztalhassanak, biztonságban érezzék magukat. A gyerekeket alapvetően saját belső hajtóerejük, kíváncsiságuk, világra való nyitottságuk viszi ebben a folyamatban előre, ezt a kincset kell megőriznünk, nekünk is, és kéne az iskoláknak is. A jó óvoda ehhez adhat egy nagyon jó teret, ahol esetleges elakadás esetén az óvodapedagógus, és a vele együttműködő többi szakember segíteni tud a továbblépésben.

Béres Zsuzsa

hirdetés
Újságíró, író, kommunikációs szakember vagyok. Szívügyem női sorsok, női történetek felkutatása, ábrázolása, a női generációkon átívelő szolidaritás, nyomot hagyni a következő generációink útkereséséhez! Korábban hat évig az ELLE Magazin szerzőjeként, majd főmunkatársaként kaptam remek lehetőséget minderre. Jelenleg családi memoárt írok, könyvírói pályámat építem.
Előző cikkGyermeknap Cimborákkal
Következő cikkVeszélyes lehet a babára a terhesség alatt szedett D-vitamin