Lélekbonbon, avagy így készülj a szülésre és az anyaságra!

készülj az anyaságra

Lassan közeleg a nagy nap… Vannak, akik egy előre megírt menetrendet követve élik meg a szülés előtti időszakot, és igyekeznek ezt a tervet pontosan tartani, mert ettől érzik magukat biztonságban. Vannak, akik mintegy energiabombaként dolgozzák végig a terhességük utolsó időszakát is, és a terv – ha egyáltalán akad -, akkor is csupán arról, szól, hogyha eljön az idő, akkor a munkát letéve már valóban csak az érkező csöppségre és önmagukra fognak koncentrálni.

Vannak, akik örömteli várakozással, vannak, akik félelemmel élik meg a terhességüket és a szülés előtti időszakot. Vannak, akik úgy érzik, a csöppség megérkezésével a család megszületését is ünnepelhetik, és vannak, akik – bármely oknál fogva – egyedül vállalják – egyedül kell, hogy vállalják – az anyaságot.

Sokan és sokfélék vagyunk. De egy biztos, utána már semmi sem lesz a régi. Először minden fenekestől felfordul, aztán meg még jobban! És hogy ezekhez a változásokhoz hogyan tudunk alkalmazkodni, az nagymértékben függ attól is, hogy mennyire tudunk felkészülni lélekben az anyaságra és magára a szülésre.

Nem tartom, és sosem tartottam hasznosnak, ha a szomszédasszony ismerősének a munkatársa által megélt terhességi-szülési sztorikat kell a lépcsőházi fordulóban odaadó figyelemmel végighallgatni egy kismamának. Mint ahogy a magazinok álom-anyái is elég nyomasztólag hathatnak, mivel a szülőszobából és a kiságy mellől többnyire hiányozni fog a photoshop, így a retusálatlan képek, a valóságot fogják tudni csak tükrözni. És ez így is van rendjén!

Infinety hirdetés

Miközben a jóindulatú és figyelmes érdeklődők történeteit és tanácsait hallgatjátok, valaki már megkérdezte tőletek, hogy valójában, hogy vagytok? S ha netán megkérdezte, akkor adódott is lehetőségetek ezt elmondani, vagy netán egy „éppen erről jut eszembe” sztorival, megint csak felülkerekedett az érdeklődő ismerősötök?

Így éljétek meg a várandósságot!

Álljatok ki bátran magatokért, és ne feledjétek, ebben a történetben ti vagyok a legfontosabbak! Ti, az anyák, a ti mindenféle – és sok esetben akár kavargó – érzelmeitekkel! Mert ti lesztek majd ott, akkor és utána is. A vágyaitokkal, az álmaitokkal vagy akár a félelmeitekkel együtt. Fordítsatok bátran hátat a külvilág elvárásainak, és koncentráljatok önmagatokra! Annak a belső harmóniának az elérésére, ami erőt ad nektek ahhoz, hogy örömmel élhessétek meg a rátok váró feladatokat és változásokat. Merjetek megálljt mondani a kéretlen sztoriknak és jótanácsoknak, merjétek túllapozni a beállított képeket, merjétek felvállalni az érzéseiteket, a végtelen örömöt, a várakozást, vagy akár az aggódást, a félelmeiteket is!

Itt nincsenek szabályok! Vagy nem bánom, legyenek, de akkor azokat ti írjátok! És ez a legfontosabb. Felejtsétek el a környezet által kreált minta-elvárásokat akár a szülést, akár a szoptatást, akár a gyereknevelést illetően. Alakítsátok ki a saját lehetőségeitekhez és elképzeléseitekhez mérten a terveiteket, és ha netán a mindennapok azt igazolják, hogy ezzel mégsem tudtok lépést tartani, akkor sincsen semmi. Elég csupán újraterveznetek úgy, hogy közben tudjátok, a tervvel, és semmi esetre sem veletek volt probléma!

Sok örömteli pillanatot kívánok, legyetek bátrak, és ne feledjétek, ezt a történetek nem mások, hanem ti írjátok!

Ha szeretnél részt venni a Mentőcsónak Műhely februári „babaváró” programján, akkor ITT JELENTKEZHETSZ!  

Fotók: freepik.com

Erről a témáról a Szülés rovatban olvashatsz többet!

Szólj hozzá Te is!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!