A lisztérzékenység a gyermekek 6-7 százalékánál jelentkezhet, megelőzésében döntő szerepet játszik a liszttartalmú ételek megfelelő időpontban történő bevezetése. Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, mivel a tünetek főként a liszttartalmú ételek bevezetését követő időszakban jelentkeztek, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a bélkárosodás.
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely 50-50%-ban két alcsoportra oszlik: glutenin és gliadin. A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.
Fontos a korai diagnózis
A vékonybél belső felszínén lévő nyálkahártyát bélbolyhok borítják. A szervezetünkbe jutó tápanyagok felszívását ezek a bélbolyhok végzik. A liszttartalmú ételek fogyasztásának hatására lisztérzékeny betegeknél a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek eredményeképpen a nyálkahártya károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak.-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus orvosa. A lisztérzékeny egyén ezért képtelen lesz a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni. Első tünetként hasmenés jelentkezik, majd hosszú távon a fel nem ismert lisztérzékenység fogyáshoz vezet, ezzel együtt a has puffadttá válik. A későbbiekben vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.
Tünetek, vizsgálatok
A tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő nem gyarapszik, sőt, inkább fogy. Kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz. Krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás esetén gondolhatunk lisztérzékenységre különösen, ha valamelyik családtagnál is igazolták a betegséget. Felnőtteknél a vékony testalkat, kezelésre nem, vagy rosszul reagáló vérszegénység a leggyakoribb tünet. Ilyenkor forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz a diagnózis megállapítása, illetve a kezelés megbeszélése céljából. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.
Figyeljünk az összetevőkre!
A lisztérzékenység kezelésében egyedüli lehetőség a lisztes ételek teljes kihagyása az étrendből. Ilyenkor a panaszok hamarosan elmúlnak, a fejlődés normalizálódik, a felszívódási zavar megszűnik. A diétát egész életen át kell tartani, mert csak így maradhat tünetmentes a beteg.
Lisztérzékeny beteg számára válasszuk azokat a termékeket, melyek csomagolásán gluténmentes, gliadinmentes, vagy lisztérzékenyek is fogyaszthatják felirat látható. Kereskedelmi forgalomban kaphatóak késztermékek is, például gluténmentes kenyér, vagy száraztészta.
Bizonyos készételek, húskonzervek, édességek, levesporok nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént, ezek kiszűrésére a bevásárlás során az összetevők listáját mindig gondosan tanulmányozzuk át.
Mindent a maga idejében
A betegség kialakulásában az öröklődés kulcsfontosságú szerepet játszik, így a megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol más családtagoknál is igazolták a betegséget. A legújabb vizsgálatok szerint a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha bevezetésekor még folyik a szoptatás, és érvényesülnek az anyatej védő hatásai. Nagy kockázatú csecsemőknél a glutén bevezetését 5 hónapos kornál nem hamarabb és 7 hónapos kornál nem később ajánlják, így érdemes a hozzátáplálás kezdő ételei közé a gyümölcsök és zöldségek mellett felvenni a gabonákat is.
Forrás: www.allergiakozpont.hu
Képek: Suat Eman, Simon Howden / FreeDigitalPhotos.net
Tisztelt dr-nő!az lenne a kérdésem,hogy ha elvégeznék egy genetikai vizsgálatot a 20 hónapos kisfiamnak lisztérzékenység kimutatására,és ha esetleg pozitív,vagyis hordozza ezt a gént,akkor szükséges lenne diétát tartani vagy sem?csak azért kérdezem mert én is lisztérzékeny vagyok,viszont a gyermekkori lisztérzékenységről más más véleményt hallok!