Megmarad a belgyógyászat, a szülészet (15 ággyal) és a sebészet is a kazincbarcikai kórházban – jelentette be Demeter Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő pénteken Miskolcon.
A képviselő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy más ellátások meghatározott szabályok szerint egynapos ellátási formában működnek majd tovább. Hozzátette, hogy a kazincbarcikai kórházban az összágyszám 312 volt, amely 361-re emelkedik, ez pedig az országban az egyik legnagyobb arányú ágyszámnövekedés.
Demeter Zoltán úgy véli, okafogyottá váltak a csütörtöki demonstráción elhangzottak, hiszen a barcikai kórház nem csupán megmarad, hanem jelentősen fejlődik, ezáltal szolgálhatja az ellátási körzetében élő 120 ezer embert.
Demeter Ervin kormánymegbízott úgy fogalmazott: a témában dolgozói értekezletet is tartanak.
Közölte, a kormány minden erejével azon dolgozik, hogy a szocialista – szabad demokrata kormányok intézkedései miatt gyakorlatilag az összeomlás szélére jutott egészségügyi ágazatot úgy szervezze át, hogy az fenntartható, kiszámítható és hatékony legyen. Az egészségügyi struktúra átalakítása egyben fejlesztési feladat is. Az intézkedésnek az a célja, hogy Magyarországon egy jól működő egészségügyi szektor legyen – fűzte hozzá.
Cserháti Péter helyettes államtitkár az egészségügyi ágazatot érintő változásokról, fejlesztésekről beszélt, kiemelve egyebek mellett az ágazatot érintő bérfejlesztést, a kórházak államosítását – amely folyamat részeként jelenleg is tart az átadás-átvétel -, valamint a struktúraátalakítást. Kitért a betegbiztonság fontosságára, amelyet közlése szerint kiemelten kezelnek az átállási idő négy hónapjában.
Hangsúlyozta: Borsod-Abaúj-Zemplén megye példa volt az együttműködés területén, az integrációban. Rámutatott arra, hogy a „nagy csatában” két nagy kórház működik/működött Miskolcon, a megyei és az úgynevezett Misek – azaz a Semmelweis városi intézmény-, amelyek most már egyeztetve működnek, és fejlesztenek.
Cserháti Péter azt mondta, a kazincbarcikai kórház szerepe pontosan e folyamat mentén változott, a rehabilitációs terület részeként vetődött fel az a lehetőség, hogy – a hatalmas kórházi épület kihasználtsága érdekében is – beköltöztessék az Izsófalván lévő telephelyet. Az ottani épület ugyanis leromlott állapotban van, fejlesztése rendkívül költséges lenne.
Hozzátette: szakmapolitikai szempontból is logikus volt ez a lépés, ugyanis a dolgozók jelentős része épp Kazincbarcikáról járt ki az említett intézménybe. A kórház ágyszáma tehát emiatt is jelenősen nő, munkahely pedig nem vész el. A helyettes államtitkár kitért a fül-orr-gégészet és a szemészet kérdésére, amelyek területén az ellátás a korábbi teljesítményt figyelembe véve egynapos ellátási formára módosul.
Szólt a barcikai szülészeti osztályról, amelynek a megszüntetése azért vetődött fel, mert a megyében négy kórházban is megmarad a szülészeti-nőgyógyászati ellátás: Miskolcon két nagy kórház működik egymás mellett, és arra geográfiai okokból Ózdon és Sátoraljaújhelyen is szükség van. Középen, beékelődve helyezkedett el Kazincbarcika, így vetődött fel az itteni szülészet megszüntetése, de figyelembe véve a szakma és a lakosság érdekeit, nincs akadálya annak, hogy megmaradjon a szülészet – mondta Cserháti Péter.
A kórház megmaradásáért, az intézmény jelenlegi struktúrájának megőrzéséért csütörtökön demonstrációt tartottak helyi, illetve térségbeli lakosok az észak-borsodi városban. A tüntetésen több ezren vettek részt.
A felszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervek szerint a szülészeti és a gyermekgyógyászati fekvőbeteg-ellátás teljes mértékben megszűnne Kazincbarcikán, a 70 aktív belgyógyászati ágy helyett 40-et finanszíroznának, és nem lennének nőgyógyászati, sebészeti és szemészeti ágyak sem, ehelyett egynapos ellátásra kapnak engedélyt.
Kilátásba helyezték: ha az egészségügyi kormányzat nem változtat a terveken, folytatják akcióikat.
MTI
