Mi kerül az asztalra a bölcsődékben és az óvodákban?

ovikajazold.jpg
hirdetésLevilla Pöttöm Tanoda

A legtöbb szülő különös gondot fordít arra, hogy gyermeke változatos és egészséges ételeket egyen. Azt azonban nem tudjuk befolyásolni, hogy mit tesznek csemeténk elé a bölcsődében vagy az óvodában. Nemrégiben a jövő nemzedékek és az oktatási jogok biztosai arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyermekétkeztetésben olcsó alapanyagokból egészségtelen ételek készülnek.

Túlnyomó részben import tartósítószerekkel és sokféle adalékanyaggal kezelt olcsó tömegáruból főznek a közoktatási intézményekben – mondta el egy sajtótájékoztatón Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa néhány héttel ezelőtt.

Felhívást intéztek a biztosok az iskolák, az óvodák és a bölcsődék fenntartóihoz és az intézményvezetőkhöz, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a közétkeztetésben részesülő gyermekek asztalára minél több egészséges, lehetőleg helyi forrásból származó élelmiszer kerüljön.

Egyúttal megkérték a vidékfejlesztésért, a közoktatásért és a népegészségügyért felelős tárcák vezetőit, működjenek együtt az érintettekkel, többek között civil szervezetekkel, a gazdálkodó szervezetekkel és más szakmák képviselőivel, például orvosokkal, védőnőkkel, dietetikusokkal és szakácsokkal – a célok megvalósulása érdekében.

Infinety hirdetés

Túl sok só, tészta, hús, kevés zöldség és gyümölcs

Aáry-Tamás Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁNTSZ vizsgálatából kiderült, az óvodában és az iskolában a gyerekek ételének a sótartalma az ajánlottnak a háromszorosa, vagy annál nagyobb, ami főképp a tartósított, porból készült ételek következménye. Az orvosok szerint ennek köszönhetően jelent meg a gyermekkori hipertónia, a magas vérnyomás.

A jövő nemzedékek ombudsmanjának munkatársa, Lányi András tudományos munkatárs ismertette, hogy egy vizsgálat szerint, amit az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet készített két évvel ezelőtt, a jelenleg érvényes ajánlásokhoz képest száraz tésztából két és félszer annyit kapnak a gyerekek a közétkeztetésben, mint amennyit kellene. Húsból is másfélszeresét az ajánlott adagnak, az adott hús minősége pedig nem a legjobb, ezt bizonyítja, hogy azok vastartalma jóval kevesebb az előírtnál.

A szakember hangsúlyozta, tejtermékből az ajánlott mennyiség 60 százalékát kapják a gyerekek, főzeléket átlagosan heti egyszer esznek, friss zöldséget és gyümölcsöt pedig csak minden második óvoda tud naponta biztosítani.

Helyi termelőktől érkezzen az alapanyag

Az ombudsmanok szerint gyermekeink egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy friss, magas tápértékű, vegyszermentes élelemhez jussanak. Ennek az igénynek a gyakran távoli, nehezen ellenőrizhető forrásokból származó, tartósítószerekkel és sokféle egyéb adalékanyaggal kezelt olcsó tömegáru nem képes megfelelni. Éppen ezért arra is szükség lenne, hogy helyi forrásból származó alapanyagokból készüljenek a közintézményekben az ételek.

– A helyi alapanyagokra építő közétkeztetés közel hozza a termelőt a fogyasztóhoz, növeli az egymásba vetett bizalmat, a közösség ellátási és élelmiszerbiztonságát, miközben jelentősen csökkenti az energia-, csomagolóanyag- és adalékanyag felhasználást. Hozzájárul ahhoz, hogy a helyben elérhető szűkös források helyben maradjanak – fogalmazták meg a biztosok felhívásukban.

Javaslatuk szerint a jogalkotónak az oktató-nevelő intézményekben folyó közétkeztetési tevékenységet úgy kell szabályoznia, hogy a magasabb tápértékű, valamint a helyi forrásból, illetve biogazdaságból származó alapanyag az ellátásban elsőbbséget élvezzen.

A tavaly módosított közbeszerzési törvény egyébként lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőktől vásárolják meg például a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, a tej- és gabonatermékeket.

A biztosok folyamatosan figyelemmel kívánják kísérni e területet és támogatni kívánják a kezdeményezéseket.

Léptek a minisztériumok

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős valamint egészségügyért felelős államtitkára és a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a felhívás hatására tárcaközi munkacsoportot hozott létre a közös program részleteinek kidolgozására és mielőbbi beindítására.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a tárca igen fontosnak tarja a helyi élelmiszertermelés és a közétkeztetés összekapcsolását. A minisztérium több agrár-szakképző központjába már ma is beszállítanak helyi termelők. (például a VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ sellyei, villányi iskolái). A tárca szorgalmazza, hogy más állami, önkormányzati működtetésű intézmények, illetve alapítványok, egyházak is kövessék e jó példát. Ennek érdekében egyeztetéseket kezdeményez az érintett minisztériumokkal.

Néhány jó példa már most is látható, nemrég számoltunk be például arról, hogy jelentősen csökkent az egészségtelen ételek aránya az iskolák és óvodák menzáin Gyulán.

Szólj hozzá Te is!

3 EDDIGI KÉRDÉSEK

  1. A helyi termelőktől beszerzett vagy az önkormányzat közmunka programja keretében megtermelt zöldségeket lehet-e tartósítani a konyhán? Ha igen megengedett-e a tartósítószerek használata.

    • Kedves Sztike!

      Erre mi sajnos nem tudjuk a választ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál lehet érdeklődni, ha a rendeletben nincs ez benne.

      üdv, Péterfy Hajnal főszerkesztő

  2. Az iskola kerteket is vissza lehetne hozzni szerintem!Környezet ismeret szempontjából,takarékosság és persze nyáron is művelhetnék a gyerekek!Persze nem egésznapos kapálásról beszélek:D!Iskolák és a Szülők is spórolhatnának a Gyerek pedig egészséges hazai gyümölcsöt és zöldséget enne!!!

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.