Miért kevés a női vállalkozó?

A nők gazdasági szerepvállalását különböző tényezők komplex egymásra hatása alakítja ki, amelyek között a legfontosabbak az anyaságra, a gyermekkorra, a nemi munkamegosztásra vonatkozó kulturális minták, az állami szerepvállalás formája és mértéke, illetve a munkaerőpiac fejlődése.

Magyarországon jelenleg a legtöbb nőnek döntenie kell a család és a munka között, hiszen a család és a karrier összeegyeztetésének feladata a nőket érinti leginkább. A nők azok, akik a háztartási és gyermeknevelési munka túlnyomó részét végzik, még akkor is, ha nekik van jobban fizetett foglalkozásuk. A nők gazdasági aktivitása Magyarországon mutatja a legerősebb korrelációt a gyermekvállalással, illetve a gyermekek számával.

A vezetői pozíciók betöltése így a nők számára jóval több befektetéssel és egyben lemondással jár: a női vezetők között magas a gyermektelenek és az egyedülállók aránya. Ugyanis nemcsak a munka és család összeegyeztetése jelent problémát, hanem a társadalom általában negatívan ítéli meg a független, sikeres, „karrierorientált” nőket.

A nők előrejutásának legfontosabb akadálya a munka világának hierarchikus felépítése és a fel nem ismert nemi sztereotipizálás. A tipikus női és tipikus férfi képességekre vonatkozó nemi sztereotípiák jelentősen meghatározzák a férfiak és nők gondolkodását, és így a diszkrimináció gyakran sem a diszkrimináló, sem a diszkriminált félben nem tudatosul. Mivel a nőkre vonatkozó sztereotípiák oly mélyen gyökereznek a kultúrában, ezek nagy részét a nők maguk is vallják: gyakran ők sem hiszik el, hogy helyük lehet a ranglétra felsőbb fokain.

Abban, hogy a munka milyen szerepet tölt be egy nő életében, jelentős szerep jut a szocializációs folyamatnak is, amely már a kezdetektől alapvetően befolyásolja a szakmaválasztást, a karriertervezést és a nők önképét. Ennek eredményeképpen a nők gyakran kevésbé tudatosak saját életpályájuk tervezésében, hiányzik a motiváltság, a különböző szocializációs csatornákon szerzett negatív tapasztalatok erősen korlátozzák önbizalmukat és proaktivitásukat. A nők karriertervezésében gyakran már a gyermekvállalás előtt elsőrendű kérdés, hogy a (majdani) családnak és a gyerek(ek)nek mi a legjobb, másodlagos, hogy neki egyénileg mi lenne a valós célja, vágya.

A vállalkozások beindítása szintén igen komoly időráfordítást és a vállalkozó részéről gyakran állandó jelenlétet igényel. Vagyis: a vállakozásokat sem tekintik általában családbarát intézményeknek. Így nem meglepő, hogy Magyarországon a vállalkozók túlnyomó része férfi, a nagyvállalkozások élén pedig szinte kizárólag férfiak állnak.

Ahhoz, hogy egyre több nő tervezze, tervezhesse tudatosan karrierjét, szükség van a munkaerő-piaci struktúrák lazítására, az alternatív életpálya-modellek elterjedésére. Ehhez fontos a női vezetők és vállalkozók vizibilitásának növelése, érdekképviseleti lehetőségük biztosítása, a munka-magánélet egyensúly támogatása, illetve mentorálás a priorizálás, delegálás és kommunikáció területén.

Ugyanakkor a nők maguk is sokat tehetnek azért, hogy új utak nyíljanak meg előttük és a társadalom elfogadja az alternatív női karriermintákat. Ehhez fontos a nők önbecsülésének növelése, látókörük szélesítése, az, hogy ők maguk képesek legyenek önmagukat magasabb pozícióban látni. Hasonlóan fontos a környezet – ide értve mind a családi hátteret, mind pedig a cégvezetést – aktív támogatása, illetve a karrierpálya tudatos és folyamatos tervezése.

Madai Krisztina, Business Coach