Milyen ásványvizet válasszunk?

A felnőtt emberek napi vízigénye 2,5-3 liter, ebből átlagosan másfél liternyit juttatunk be a szervezetbe valamilyen ital formájában. Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, főiskolai docens szerint legjobb, ha az elfogyasztott folyadék ásványvíz, ám nem mindegy milyen összetételűt választunk. Más víz kedvező például a kisbabáknak, más a magasvérnyomással küzdő betegeknek, más a szoptató anyáknak.

Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy az ebből számított vízbevitel ideálisan másfél litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja – hívja fel a figyelmet Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök,  Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főiskolai docense.

varga-zsuzsa-riport-asvanyvizPéldául a friss kenyérben 30-40% közötti víz van, a termék fajtájától függően. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket. Nyáron a zöldségek és gyümölcsök közül a görögdinnye ideális választás lehet: 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítenénk a szomjunkat. Gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is.

Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával.

Dr. Varga Zsuzsa azt javasolja, az elfogyasztott folyadék ásványvíz legyen, ám nem mindegy milyen összetételűt választunk. Figyelni kell a címkéken az összes ásványianyag-tartalom mellett azt is, hogy milyen arányban tartalmazza a víz az összetevőket. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom.

Dr. Varga Zsuzsa, fotó: Semmelweis Egyetem
Dr. Varga Zsuzsa, fotó: Semmelweis Egyetem

A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek. A különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásproblémákkal küzdők köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezően feltüntetett adatokat.

Felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetően alacsony a kálium és a magnézium bevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok főleg zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, és ezek fogyasztása még mindig alatta marad az ajánlott mértéknek. Magyarországon túlnyomó többségében földes, meszes vizek találhatóak, amelyek kalciumban és magnéziumban gazdagok. A főváros alatti kőzetállománynak köszönhetően az itt fúrt kutak, források vize nagy mennyiségben tartalmazza az idegrendszerre, a csontok, fogak épségére, a csontritkulás megelőzésére alkalmas ionokat, melyek a kismamáknak is segítenek a szoptatás idején.

A kisbabák fokozottan veszélyeztetettek nyáron, mert testük kisebb, nagyobb a folyadék tartalma, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg vagy annál kevesebb ásványi anyag tartalmú vizek ajánlottak.

Szólj hozzá Te is!

Legyél TE az ismeretosztó!
Kérünk, like-old és oszd meg ismerőseiddel a cikket, hogy lássák, te mennyire tájékozott vagy!

A babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenkét éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket a szülés, a csecsemő gondozás, a gyermeknevelés, a családdá válás, az intézményekbe való beilleszkedés érintő sok-sok kérdésben, egészen az első osztályba lépésig.
Előző cikkKreatív megoldás, amely rendet teremt a gyerekszobában
Következő cikkElindult a Legjobb Gyermekbarát Tartalom verseny

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..